A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.16.
Jichák Herzog, Izrael Állam elnökének meghívására kétnapos munkalátogatásra utazott Novák Katalin köztársasági elnök.
A honvédelmi miniszter bejelentette Palkovics László új tisztségét.
Az FBI vizsgálatot indított Sireen Abu Akleh palesztin amerikai újságíró halála ügyében, akit májusban öltek meg, miközben egy izraeli katonai rajtaütésről tudósított.
A háború fordulópontjának tekinti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét
Belföldi hírek:
Jichák Herzog, Izrael Állam elnökének meghívására kétnapos munkalátogatásra utazott Novák Katalin köztársasági elnök — áll a Sándor-palota közleményében. A látogatás célja a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok további mélyítése. Az államfő az elnöki találkozót követően Benjamin Netanjahu, megválasztott miniszterelnökkel, illetve Jáir Lapid, Izrael Állam ügyvivő miniszterelnökével is megbeszélést folytat. A politikai találkozók mellett ellátogat a jeruzsálemi holokauszt emlékközpontba, a Jad Vasem Intézetbe, ahol holokauszt túlélőkkel beszélget, valamint találkozik a jeruzsálemi keresztény felekezetek képviselőivel is. A látogatás során Novák Katalin a magyar honvédelmi miniszter társaságában megtekinti az izraeli Vaskupola rakétaelhárító-rendszer működését is.
Az erős védelmi ipar Magyarország biztonsági érdeke, hiszen a védelmi ipari beruházások stratégiai előnyt jelentenek Magyarország számára. Ez egyben a nemzetközi rendszerhez kapcsolódó nemzeti védelmi innovációs rendszer megteremtését foglalja magában – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Brüsszelben. Kifejtette, a kormány szerkezeti átalakítása újabb lehetőséget kínált ezen a téren is a tárca számára, ezért a jövőben az N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. a Technológiai és Ipari Minisztériumtól a Honvédelmi Minisztériumhoz kerül. A társaság vezetését Palkovics László vezérigazgatóként fogja ellátni – mondta el a miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf ismertette, hogy a Honvédelmi Minisztérium munkájának átszervezése, a tárca feladatainak beazonosítása és kijelölése véget ért. Hozzátette, a folyamat lezárását jelenti, hogy Novák Katalin köztársasági elnök 2022. november 15-i hatállyal felmentette tisztségéből Maróth Gáspárt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkárát és az általa vezetett terület is átszervezik a jövőben.
Az újonnan létrejövő energiaügyi minisztérium nem hoz változást, a családoknak, az önkormányzatoknak, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak továbbra is drága marad a rezsi – mondta az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke. Vajda Zoltán az MSZP közösségi-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a gazdasági bizottság ülésén a kormánypártok nem támogatták a villamos energiáról szóló törvény, valamint a földgázellátásról szóló törvény módosításához benyújtott szocialista módosító javaslatokat. Közölte, egyik javaslatuk azt a problémát orvosolta volna, hogy az ársapka ugyan vonatkozik a 11,5 kilogrammos PB-gázra, de az nem kapható.
A gazdasági recesszió elkerülése, az energiabiztonság megteremtése és a bevándorlóáradat kezelése terén is nagy segítséget jelent a stratégiai partnerség Romániával, Magyarország ezért érdekelt annak fenntartásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégáját fogadta Budapesten. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: Bogdan Aurescuval Orbán Viktor miniszterelnök is tárgyalt a Karmelita kolostorban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bogdan Aurescuval tartott közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy éppen húsz éve írták alá a stratégiai partnerségről szóló megállapodást, amelynek megőrzése érdeke Romániának, Magyarországnak és az egymás területén élő nemzeti közösségeknek is. Leszögezte, hogy a kormány erőforrásként tekint egymás nemzeti közösségeire a kétoldalú kapcsolatok szempontjából. Szijjártó Péter kiemelte: ez a stratégiai partnerség kifejezetten nagy segítséget nyújt napjaink három legjelentősebb – gazdasági, energiaellátási és migrációs – kihívásának sikeres kezelésében.
Külföldi hírek:
Két ember meghalt Lengyelországban, amikor az ukrán határhoz közeli Przewodów városban rakéta csapódott egy gabonaszárítóba – közölte honlapján a Radio Zet. Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be. A rendőrség és a katonaság a helyszínen van – tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján. Rendkívüli tanácskozást hívott össze Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában – közölte a lengyel kormányszóvivő. Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök is összehívta a Védelmi Tanácsot. Az oka a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás az MTI értesülései szerint. Az ülést megelőzően Szalay-Bobroniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel. A miniszter szerint mindenki a nyugalom megtartását szorgalmazza. Elmondta, mindenkivel kapcsolatban vagyunk, európai- és NATO szövetségeseinkkel is, „a magyar honvédség pedig készenlétben áll.” Ez egyébként az első alkalom, hogy az orosz-ukrán háború NATO-területet érint. Egyelőre még vizsgálják a hatóságok, mi történt, de nagy valószínűséggel nem szándékosan lőtték Lengyelország területét az oroszok. Azt, hogy a NATO 5. cikkelyét életbe léptetik-e a döntéshozók, a katonai szövetség vezetőinek kell eldöntenie. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzethez intézett napi bejelentkezésében úgy fogalmazott, a terror már nem korlátozott a határaikon belülre.
Hárman meghaltak és hárman megsérültek kedden egy késes-gázolásos terrortámadásban a szamáriai Ariel ipari területén. A terroristát ártalmatlanították. Az izraeli média szerint a támadás a komplexum bejárati kapujánál kezdődött és egy benzinkút közelében folytatódott, az izraeli 5-ös úton, ahol a terrorista lopott autóval a forgalommal szemben vezetett és balesetet okozott. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a terrorista az ipari terület bejárati kapujához érkezett, és megkéselte a környéken tartózkodó civileket. Majd a közeli benzinkútnál további civileket késelt meg. Szökni próbált, de elfogták és ártalmatlanították. Az izraeli erők átfésülték a területet.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a közelmúltban tájékoztatta az izraeli Igazságügyi Minisztériumot, hogy az FBI vizsgálatot indított Sireen Abu Akleh palesztin amerikai újságíró halála ügyében, akit májusban öltek meg, miközben egy izraeli katonai rajtaütésről tudósított a szamáriai Dzseninben, közölték izraeli tisztviselők. A Walla hírportál szerint a nyomozás az Egyesült Államok kérelméhez vezethet, hogy vizsgálják ki a műveletben részt vevő katonákat – Izrael ezt a kérést szinte biztosan elutasítja. A nyomozás feszültségekhez is vezethet a Biden-kormány és az izraeli kormány között. Beni Gantz izraeli védelmi miniszter ,,súlyos hibának” nevezte az FBI döntését, és azt mondta, Izrael megtagadja az együttműködést. Az amerikai kormányra több tucat kongresszusi demokrata és Abu Akleh családja is nyomást gyakorol, hogy tegyen többet az elszámoltathatóság érdekében. A palesztin amerikai Abu Akleh riportert még május 11-én lőtték fejbe, amikor tűzharc tört ki az izraeli biztonsági erők és palesztin fegyveresek között a szamáriai Dzseninben.
Az ukrajnai háborúban orosz és ukrán oldalon egyaránt előfordult, hogy hadifoglyokat kínoztak meg – állapítja meg jelentésében az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala. Az ENSZ ukrajnai megfigyelőcsoportja mindkét oldalról több mint 100 fogollyal beszélgetett. Az orosz fogságból szabadultakkal elengedésük után beszéltek, mert Oroszország nem engedélyezte az ENSZ-nek, hogy felkeresse azokat a létesítményeket, ahol hadifoglyokat őriznek. Matilda Bogner, a megfigyelés vezetője elmondta, az ukrán foglyok túlnyomó többsége bántalmazásokról számolt be, példaként említve a kutyatámadásokat, sokkolóval és tábori telefonokkal történő áramütéseket, valamint szexuális erőszakot. Bogner hozzátette, a bánásmód célja a megfélemlítés és a megalázás volt. Egy Olenivka melletti büntetőtelepen élő férfi elmondta, a kínzóit egyáltalán nem érdekelte, mit felel a kérdéseikre, csak szórakozásból kínozták a foglyokat. Oroszország kategorikusan tagadja, hogy bármilyen formában bántalmaznák a fogságba esett ukrán katonákat.
A háború fordulópontjának tekinti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hadsereg herszoni felszabadító hadműveletét, amely szerinte Ukrajna győzelméhez fog vezetni. „Herszon országunk déli részének egyik legfontosabb városa, és az egyetlen regionális központ, amelyet Oroszországnak február 24-e után sikerült elfoglalnia. És most Herszon már szabad. Mit jelent ez? Védelmi erőink felszabadító hadművelete Ukrajna számára analóg a múlt számos csatájával, amelyek fordulópontot jelentettek a háborúkban. Olyan változásokat jelképeztek, amelyek után az emberek már tudták, kié lesz a győzelem, bár még küzdeni kellett érte. Ilyen volt például a D-Day, a szövetségesek partraszállása Normandiában. Ez még nem volt pont a gonosz elleni küzdelem végén, de már meghatározta az események egész menetét. Pontosan ezt érezzük most. Most, hogy Herszon szabad” – fogalmazott Zelenszkij kedden a G20-csúcs résztvevői előtt videoösszeköttetésen keresztült mondott beszédében. Az ukrán elnök egyébként G19-nek nevezte beszédében a csúcsértekezletet, jelezve, hogy szerinte a G20-országcsoportban nincs helye Oroszországnak.
Ukrajna-szerte több nagyvárost is támadás ért. Bár a légvédelmi rendszerek az ország nagy részén működtek, a támadás egyes településeken óriási kárt okozott, köztük Kijevben is. Az ukrán főváros polgármestere, Vitalij Klicsko tájékoztatása szerint a város Pecserszk nevű kerületét érte a csapás. Az előzetes információk szerint két lakóépületet találtak el. Több rakétát lelőtt a légvédelem Kijev felett. A rakétacsapást Olekszij Kuleba, a kijevi régió katonai vezetője is megerősítette. Állítása szerint a térségben működött a légvédelem, négy rakétát is sikerült megsemmisíteni még mielőtt becsapódtak volna. A támadás hírére az áramellátásért felelős Ukrenergo veszélyhelyzeti áramkimaradásokra figyelmeztette a lakosságot. Nemcsak Kijevben, az ország több területén is ugyanerre lehet számítani.
A tömeges orosz rakétatámadás néhány, Ukrajnával szomszédos ország energiarendszerére is hatással lehet Herman Haluscsenko, az ukrán energetikai miniszter szerint. A támadások közepette rakétatalálat érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon. A transzformátor-állomást találták el, tehát a vezeték tehát nem sérült meg, csak az energiaellátó, az ellátás emiatt egyelőre zavartalan. A Mol Magyarország közleményében azt írták: üzemi készleteik, valamint Magyarország stratégiai készletei elegendőek ahhoz, hogy a százhalombattai finomító működése a kár elhárításáig tartó átmeneti időszakban folyamatos maradjon. Hozzátették, figyelemmel kísérik az eseményeket, és az ukrán partnerekkel közösen vizsgálják a Barátság-vezeték újraindításának feltételeit.
Külföldön működő orosz katonai beszerzési hálózatokat és magánszemélyeket sújtott újabb szankciókkal az Egyesült Államok „az Ukrajna ellen alaptalanul megindított háború miatt” – közölte az amerikai külügyminisztérium. A bejelentés szerint a külügyi tárca pénzügyminisztériummal közös fellépése nemzetközi eladókat és közvetítőket célzott meg az újabb intézkedésekkel, beleértve európai és ázsiai beszerzési és közvetítői hálózatokat is. Az intézkedés hatálya alá esik a Milandr elektronikai fejlesztőcég, amely az indoklás szerint része az orosz katonai kutatási-fejlesztési rendszernek, és részt vett orosz fegyverek előállításában. Az amerikai pénzügyminisztérium gazdasági büntetőintézkedés hatálya alá helyezte a Milandr három leányvállalatát is. A cégek vezetőit szintén érintik az intézkedések – áll az amerikai bejelentésben. Emellett szankciókat hoztak a már büntetőintézkedéssel sújtott orosz vállalkozó, Szulejmán Kerimov családjának több tagja ellen, valamint az üzletemberhez köthető, az Egyesült Arab Emírségekben működő pénzügyi közvetítőcég ellen is.
A világ népessége kedden átlépte a 8 milliárdot – közölte az ENSZ a honlapján. A nemzetközi szervezet szerint ez „fontos mérföldkő az emberi fejlődésben”, és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet „a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre”. Az ENSZ szerint „a példátlan növekedés” – hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek – a várható élettartam fokozatos emelkedésének köszönhető, ami a jobb közegészség, táplálkozás és személyes higiénia, valamint az orvostudomány fejlődésének következménye. Míg az 1800-as évekig a Földön kevesebb mint egymilliárd ember élt, csupán tizenkét év kellett ahhoz, hogy 7 milliárdról 8 milliárdra nőjön a populáció – emlékeztetett rá az ENSZ közleménye. A várakozások szerint 15 év múlva, 2037-ben éri el a bolygó népessége a 9 milliárdot, a 2080-as évekre pedig 10,4 milliárdnyian leszünk a Földön, de az ENSZ szerint ez a létszám a század végéig nem emelkedik majd tovább.
Időjárás:
Ma ismét megvastagszik a felhőzet. Helyenként számítani kell esőre is. Este szakadozni kezd a felhőzet. A hőmérséklet jellemzően 10 – 13 fok körül alakul.
