A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.07.
Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, mondta Szijjártó Péter.
Többek között nemzeti energiacsúcs összehívását, önkormányzati energiaár-sapka bevezetését övetelte az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője.
Jáir Lapid leköszönő miniszterelnök szerint nincs esély arra, hogy a Jes Atid pártja csatlakozzon Izrael következő kormányához.
Az Ukrán Fegyveres Erők nagyszámú harckocsit és páncélozott járművet telepítenek Herszon irányába – közölte vasárnap Kirill Sztremouszov.
Belföldi hírek:
Magyarország nem fogad el olyan uniós szankciós csomagokat, amelyek veszélyeztetik az ország érdekeit, például az energiabiztonságát – erről beszélt a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán háború kitörése utáni napokban az első Oroszország elleni szankciós csomag előkészítésekor Brüsszelben arról beszéltek, hogy ennek két eredménye is lehet: egyrészt térdre kényszeríti az orosz gazdaságot, másrészt gyorsan véget vet a háborúnak. A háború azonban már nyolc hónapja tart és brutálisabb, mint bármikor, az európai gazdaság pedig nehézségekkel küzd, a szankciós infláció miatt egyre kevesebbet ér az emberek pénze. Már az újabb, immár kilencedik szankciós csomag emlegetésére is újabb gázáremelés következett a világpiacon. Jobb lenne végre szembe nézni a szankciós politika hatásaival. Az EU következő szankciós csomagja a hírek szerint a nukleáris technológiákra fog vonatkozni. Már több tagállam külügyminisztere is jelezte, hogy támogatni fogja, ez azonban egy újabb vörös vonal Magyarország számára – mondta a külügyminiszter.
A nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára, lesz nyugdíjprémium és nyugdíjemelés – erről beszélt a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos a közösségi-oldalán közzétett videóban. Nyitrai Zsolt elmondta: Magyarországon több mint kétmillió nyugdíjas él, és a kormány az idősügyet is családügynek tekinti a nyugdíjasokat pedig szövetségesnek, hiszen egy teljes élet tapasztalata, szakmai tudása áll mögöttük. Köszönettel tartozunk nekik – tette hozzá. A miniszterelnöki biztos elmondta, a szépkorúak idén is számíthatnak nyugdíjprémiumra, és a háborús szankciók okozta nehéz helyzet ellenére jövőre is lesz nyugdíjemelés.
Nemzeti energiacsúcs összehívását, önkormányzati energiaár-sapka bevezetését, valamint kormánytámogatással a zöldenergia elterjesztését követelte az LMP népjóléti és családügyi szakszóvivője. Hohn Krisztina arról beszélt, hogy energiaválság van, amilyet „minden magyar a saját bőrén érez”. Az LMP ezért kormányzati lépéseket sürget a válság megelőzésére, amire jó megoldás a minél több megújuló energia használata a háztartások, az intézmények és az önkormányzatok esetében is.
A templomok, közösségi házak, iskolák és óvodák építésénél és felújításánál a legfőbb szempont, hogy a közösség megmaradjon és erősödjön – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Zala megyei Nagykapornakon, a megújult templom felszentelése előtt – írja az MTI. Soltész Miklós köszöntőjében elmondta, Magyarországon és szerte a Kárpát-medencében az egyházakkal és a hívekkel közösen több mint 3000 templomot újítottak fel az elmúlt tíz évben. – Most olyan korban élünk, amikor, sajnos ki kell mondani, érthetetlen módon újra pusztítás indult el – közölte Soltész Miklós. Az idősebbektől azt kérte, hogy mondják el a fiatalabb nemzedéknek, milyen nehéz volt elérni azt a viszonylagos jólétet, amelyben most élünk. – Ezeket az értékeket meg kell őrizni, az egyházakon keresztüli beruházások és a közösségépítések ezt a célt szolgálják – hangsúlyozta Soltész Miklós.
Külföldi hírek:
Jáir Lapid leköszönő miniszterelnök szerint nincs esély arra, hogy a Jes Atid pártja csatlakozzon Izrael következő kormányához, amelyet várhatóan a Likud elnöke, Benjamin Netanjahu fog vezetni és jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox pártok fogják alkotni. „Nincs olyan forgatókönyv és helyzet, amely a csatlakozásunkat eredményezné az új kormányhoz” – mondta Lapid a Herzl-hegyi temetőben, a néhai Jichák Rabin miniszterelnök meggyilkolására emlékező állami ceremónián. „Harcolni fogunk világnézetünkért és a minket megválasztott hatalmas nyilvánosság értékeiért. Harcolni fogunk, amíg vissza nem térünk a hatalomba. Ez is Rabin öröksége, ez is része az életrajzának, hogy ne add fel azt, amiben hiszel.” Lapid azonban kijelentette, hogy az ellenzékbe kerülő centrista pártja támogatni fogja a hivatalba lépő kormány azon intézkedéseit, amelyek „jók Izrael polgárainak”. „A kormány ellenzéke leszünk, de soha nem leszünk az állam ellenzéke.”
Az izraeli csapatok tüzet nyitottak palesztinok egy csoportjára Júdea és Szamáriában, akik kövekkel dobálták az izraeli autókat Szindzsil közösség mellett. Az Izraeli Védelmi Erők szerint a kődobálás miatt több autóban kár keletkezett a 60-as úton. A közelben állomásozó csapatok lesből támadtak a kődobálókra, és tüzet nyitottak rájuk. Egy palesztin meghalt, egy másik pedig súlyosan megsérült. A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztériuma a megölt palesztint azonosította, és megállapítota al-Mazra’a as-Sarkija közösség lakosa volt. A súlyosan megsebesült palesztint a szanitécek ellátták, és a jeruzsálemi Sáárei Cedek Orvosi Központba szállították. A Mentők Határok Nélkül szerint a kődobálós támadásoknak nem volt izraeli sérültje.
Elhagyhatta a kórházat Imran Hán. Imrán Hán volt pakisztáni miniszterelnököt egy politikai rendezvényen lőtte meg egy fegyveres támadó a keleti Pandzsáb tartomány Vazirábád kerületében múlthét csütörtökön. A merénylő találata a lábán érte a politikust, akit egy lahori kórházba szállítottak, és megműtötték. A 70 éves Hán tolószékben ugyan, de elhagyhatta a kórházat a helyi sajtó jelentése szerint. Még a kórházból jelentkezve pénteken egy videoüzenetben Imran Hán azt állította, hogy Sehbaz Sarif miniszterelnök, Rana Szanaullah belügyminiszter és Fajszál Naszir, a titkosszolgálat katonai vezetője az ő meggyilkolására készült, bár bizonyítékokat nem közölt. Az áprilisban bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Hán bejelentette, hogy kedden folytatni fogja tiltakozó menetét onnan, ahol az a merénylet miatt félbeszakadt. A Hán elleni merénylet feltüzelte az országos megmozdulásokat, különösen a hivatalban lévő pakisztáni vezetéssel szemben megfogalmazott vádak nyomán, amelyeket mind Sehbaz Sarif, mind a titkosszolgálat tagad. A merényletet követően a rendőrség őrizetbe vett egy gyanúsítottat, aki állítólag bevallotta, hogy egyedül cselekedett.
Az Ukrán Fegyveres Erők nagyszámú harckocsit és páncélozott járművet telepítenek Herszon irányába – közölte vasárnap Kirill Sztremouszov, a Herszoni terület oroszok által kijelölt kormányzóhelyettese. „Jelentős ukrán erő tömörül a Herszon régió peremén. Nagyon nagy mennyiségű felszerelést halmoznak fel, egyre több páncélozott járművet, tankot szállítanak oda” – mondta a Telegram-csatornáján közzétett videóban. Sztremouszov emlékeztetett arra is, hogy Herszonban folytatódik a lakosok evakuálása a bal partra és Oroszország más régióiba. „A város lakói továbbra is akadálytalanul elhagyhatják a Herszon régió jobb parti részét – tette hozzá. Október 18-án Volodimir Szaldo, a Herszon régió oroszok által megbízott kormányzója bejelentette, hogy a régió jobb parti részén élő civileket a Dnyeper bal partjára költöztetik, mivel árvízveszély fenyegeti a lakosságot, ha az ukrán hadsereg csapást mér a kahovszki vízerőműre – írta a TASZSZ.
Nagy-Britannia a Munkáspárt kormányzása alatt sem lépne vissza az Európai Unióba – mondta vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. Sir Keir Starmer – aki a Labour vezetői tisztségének betöltőjeként a párt miniszterelnök-jelöltje is – a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson az ország meghozta döntését, és Nagy-Britannia azóta ki is lépett az Európai Unióból. A hat évvel ezelőtti referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, az átlagon belül azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt.Skóciában 2014-ben – vagyis a brit EU-népszavazás előtt két évvel – népszavazást tartottak a függetlenné válásról is, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
November 8-án, holnap 435 alsóházi, illetve 35 szavazó, és 5 szavazati joggal nem rendelkező szenátusi helyről döntenek majd az Egyesült Államokban. A felsőházi választás különösen fontos lehet annak tükrében, hogy jelenleg 50-50 republikánus, illetve 48 demokrata, valamint két, az utóbbi párttal szimpatizáló, hivatalosan független szenátor ül a kamarában. A szenátus elnöke, akinek szavazategyenlőség esetén döntő szava van, a mindenkori alelnök, így sokszor egyedül Kamala Harris révén érvényesül a demokraták akarata a felsőházban. A törvényhozási folyamat során egy tervezetet – néhány, például adóügyi kivétellel – a képviselőházban és a szenátusban is szavazásra bocsátanak, ahol ugyanazzal a tartalommal kell elfogadnia a két kamarának; e tekintetben tehát a szenátus nem „bírálhatja felül” a képviselők által elfogadott tervezetet. Ezenfelül a szenátus feladata a szövetségi bírók és egyéb vezető hivatalnokok, a katonai felső vezetők kinevezése, az állam- és nemzetközi egyezmények ratifikációja, illetve a nagykövetek megbízása is. Jelentős átrendeződést hozhat tehát a hatalomgyakorlást tekintve mind belpolitikai, mind külpolitikai szempontból egy félidős választás
Időjárás:
Ma eleinte lehet átmeneti szemerkélés, majd délutánra némi bujkáló napsütésben is lehet bízni. Este mindenütt lecsökken a magas szintű felhőzet, de ezzel egyidőben párásság, sűrűbb ködfoltok képződhetnek talajszinten. A hőmérséklet jellemzően 11 – 14 fok körül alakul.
