A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.05.

A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.

A Demokratikus Koalíció azt tanácsolja a kormánynak, hogy az Országház felújítására szánt közel félmilliárd forintot csoportosítsa át inkább a Rezsimentő Alapba.

Benjamin Netanjahu már a könyvét is azzal zárta, hogy a 2021-es választási vereség után az ellenzéki padsorokban töltött idő „csak szünet” volt.

Észak-Korea újabb fegyverkísérletek sorozatát hajtotta végre, amelyek során legalább három rakétát bocsátott fel.

Belföldi hírek:

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, józsefvárosi önkormányzati képviselő, a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a hitről, erkölcsről, és az európai értékekről. Ferencz Orsolya szerint komoly probléma, hogy a világon szinte mindenhol zajlik egyfajta kísérlet arra, hogy az emberekből kiirtsák az istenhitet, a zsidó-keresztény kultúra morális alapjait. Magyarország ebben a kérdésben üdítő kivétel, annak ellenére, hogy sokan támadták korábban Kásler Miklóst, amikor azt mondta, a tízparancsolat betartása számos betegséget megelőzhet. Úgyszintén hasonlóan fontos a családi értékek, a családok védelme, amiben a jelenlegi magyar kormány szintén kiemelkedően teljesít. A politikus beszélt Európáról is, megjegyezve, hogy az EU elődje az európai értékek és a szabadság mentén alakult meg a nemzetállamok közreműködésével. A mai Európai Unióban egy új politikai elit igyekszik foglyul ejteni az egész közösséget, ami nem jó sem az államoknak, sem pedig az EU egészének. Ennek a politikai körnek a célja az európai értékek átírása, az európai ember átalakítása. Úgy viselkednek, mintha istentudatuk lenne, pedig tudniuk kell, az ember nem lehet isten. A megoldás roppant egyszerű, valódi európai értékekre van szükség, a zsidó-keresztény kultúra moráljára. Ebben Magyarországra biztosan lehet számítani.

A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé. A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedhet az „apanapok” száma, azaz az érintettek gyermekük születése után kivehető 10 munkanappal rendelkezhetnek. Gyermeke hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság illetheti meg a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója. A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is, ennek értelmében az, akinek hozzátartozója vagy vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségi okból gondozásra szorul, legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeik biztosítása érdekében a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat. A változtatás időpontját is megjelölő, indoklással ellátott, írásos kérelmükre a munkáltató köteles 15 napon belül szintén írásban válaszolni. A törvényjavaslat új passzusai parlamenti elfogadásuk esetén 2023. január elsejétől léphetnek majd életbe – áll a minisztérium közleményében.

A Demokratikus Koalíció azt tanácsolja a kormánynak, hogy az Országház felújítására szánt közel félmilliárd forintot csoportosítsa át inkább a Rezsimentő Alapba. „A kormány 457,42 millió forintot különített el a jövő évi költségvetésben az Országház belső felújításának csak az előkészítő munkálataira. Az Európa-bajnok élelmiszerinfláció, a hétszeres kormányzati rezsiemelés és az elmúlt 12 év okozta megélhetési válság közben tehát az most a legfontosabb a kormánynak, hogy felújítsa a Parlament belsejét” – olvasható az Arató Gergely által jegyzett kommünikében A DK szerint a kormánynak a Rezsimentő Alapba kellene helyeznie inkább ezt a pénzt, mert „amikor bajban van az ország, bajban vannak a családok és az emberek, akkor a mindenkori kormány első dolga az kell legyen, hogy nekik segít”.

Külföldi hírek:

Benjamin Netanjahu azzal a megjegyzéssel zárta nemrég megjelent önéletrajzi könyvét, a Bibi: My Story” című kötetet, hogy a 2021-es választási vereség után az ellenzéki padsorokban töltött idő „csak szünet” volt, és nagy feladatok állnak előtte. A könyv, amely közvetlenül a négy év alatt ötödik izraeli választás előtt jelent meg Netanjahu magabiztosságát mutatta, hogy a másfél évig ellenzékben lévő politikus hamarosan újra elfoglalja a legfelsőbb tisztséget. Ha az előzetes számítások beigazolódnak, Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, aki több mint egy évtizede uralja az ország politikáját, visszatér, és úgy tűnik, hogy Izrael történetének egyik „legjobboldalibb” kormányát fogja megalakítani. Netanjahu ígéretet tett arra, hogy épít előző hivatali idejének eredményére, az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel kötött Ábrahám-megállapodásokra, amelyek megnyitották az utat a kapcsolatok lehetséges normalizálása előtt más arab országokkal. A legtöbb figyelmet azonban a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus párttal és annak társvezetőjével, Itámár Ben-Gvirrel kötött szövetségére összpontosította.

Már nem Minszken, hanem Moszkván keresztül érkezik a lengyel-fehérorosz határon áttörni próbáló közel-keleti és észak-afrikai migránsok többsége – jelentette ki Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes csütörtökön a lengyel közszolgálati rádióban. A rádió reggeli műsorában Wasik elmondta: orosz pecsétet találtak „az összes, illetve szinte összes” személy útlevelében, akiket az utóbbi időben megállítottak a lengyel-fehérorosz határ illegális átlépésekor. „Oroszt, nem fehéroroszt. Moszkvait, ők mind Moszkván keresztül érkeznek” – tette hozzá. A miniszterhelyettes szerint ez azt bizonyítja, hogy a migráció hátterében orosz titkosszolgálatok állnak, és nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a migránsok a lengyel-orosz határon át, a Kalinyingrádi terület nevű orosz exklávén keresztül is érkezhetnek. Wasik megítélése szerint az, hogy Oroszoroszág „egyoldalúan liberalizálja a vízumkiadási politikáját”, egyik módszere az általa viselt hibrid háborúnak. „Fegyveres erőkkel megtámadják Ukrajnát, hibrid módszerekkel pedig a balti államokat, Lengyelországot, az egész Európai Uniót” – fűzte hozzá.

Bekérették Deborah Bronnert moszkvai brit nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a Szevasztopoli-öbölben a hétvégén végrehajtott dróntámadás ügyében. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt ígérte, hogy Moszkva bizonyítékokat tartalmazó információkat mutat be a misszióvezetőnek Nagy-Britannia részvételéről az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli támaszpontja elleni támadásban és az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakcióban. A szóvivő szerint az alapvető bizonyítékokat a közvélemény is megismerheti majd. A nagykövet több mint fél órát töltött a külügyminisztériumban, majd távozóban nem kívánt válaszolni az őt az épület előtt váró mintegy húsz fős újságírócsoport kérdéseire. Az RT orosz állami médiaszolgáltató helyszíni beszámolója szerint a bejáratnál egy diákcsoport azt skandálta, hogy Nagy-Britannia terrorista ország.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint orosz „energiaterror” fenyegeti Európát. Zelenszkij, ukrán elnök szokásos beszédében elmondta, szerinte „Moszkva minden nehézséget, ami télen felmerül, az egységes Európa kudarcának állít majd be” a propagandájában. Ezért közösen kell bebizonyítanunk a terroristáknak, hogy a kudarc róluk, nem pedig Európáról szól”. Zelenszkij úgy véli, Oroszország „mindent meg fog tenni azért, hogy tönkretegye a normális életet” Ukrajnában. Az elnök kijelentette: nem kötnek kompromisszumot Oroszországgal. Az elnök szerint a háborúnak csak akkor lesz vége, ha Moszkva visszaadja az ideiglenesen megszállt területeket, beleértve a Donbászt és a Krímet. Úgy véli, a tárgyalásokban nincs számukra semmi új. „Már tudjuk, mi lesz a történet vége” – tette hozzá.

Észak-Korea újabb fegyverkísérletek sorozatát hajtotta végre, amelyek során legalább három rakétát bocsátott fel, köztük egy interkontinentális ballisztikus rakétát, ami miatt a japán kormány evakuálási riasztást adott ki, és ideiglenesen leállította a vonatok közlekedését. A rakétakísérletek tovább fokozták a feszültséget a régióban. A csütörtöki kísérletek előtt egy nappal Phenjan több mint 20 rakétát bocsátott fel, ez a legtöbb, amit valaha egyetlen nap alatt indított. A dél-koreai vezérkar közölte, hogy észlelte, amint Észak-Korea a főváros, Phenjan közelében lévő területről egy interkontinentális ballisztikus rakétát, majd egy órával később a közeli Kaecson városból két rövid hatótávolságú rakétát indított. A nagyobb hatótávolságú rakétát a jelek szerint nagy szögben indították, valószínűleg azért, hogy elkerüljék a szomszédok területére való belépést. A dél-koreai hadsereg szerint a rakéta elérte a maximális magasságot, amely 1920 kilométer volt, és mintegy 760 kilométert tett meg. Az nem derült ki, hogy a kísérlet mennyire volt sikeres. Hamada Jaszukazu japán védelmi miniszter hasonló repülési adatokat közölt, de azt mondta, hogy a hadsereg elvesztette a fegyver nyomát, miután az eltűnt a Koreai-félsziget és Japán közötti vizek fölött.

November 8-án zajlanak az amerikai félidős választások. A szenátusi székek egyharmada és az összes képviselőházi mandátum sorsa kevesebb mint egy hét múlva fog eldőlni. Míg a képviselőház esetében már most eldőlni látszik a verseny, a szenátusi választások tartogathatnak még meglepetéseket. Nézzük, milyenek a pártok kilátásai kevesebb mint egy héttel a nagy esemény előtt. A félidős választások napjához közeledve több érdekes jelenség is kiolvasható a különböző előrejelzésekből és közvéleménykutatásokból. A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a választásokon való részvétel a korábbi félidős választásokhoz képest kifejezetten magas lesz. A Morning Consult mérései szerint mind a republikánus, mind a demokrata szavazók körében 60% fölött van azok aránya, akik „izgatottak a választáson való részvétel miatt”.

Időjárás:

Ma főképp borongós idő ígérkezik elszórtan kialakuló, ismétlődő esőkkel. Este lecsökken a csapadék. A hőmérséklet jellemzően 10 – 15 fok körül alakul.