A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.28.
Az energiaválságra a hosszú távú megoldást az jelenti, ha az európai kontinensre minél több irányból minél több energia érkezik – mondta Orbán Viktor.
Milliószámra haltak meg orosz kiskatonák azért, hogy Magyarország független legyen, jelentette ki Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában.
Joe Biden amerikai elnök fogadta Jichák Herzog izraeli államfőt a washingtoni Fehér Házban.
Elfogadhatatlan, hogy Törökország a NATO tagjaként vitatja a szövetség egy másik tagjának a szuverenitását – mondta Olaf Scholz német kancellár.
Belföldi hírek:
Az energiaválságra a hosszú távú megoldást az jelenti, ha az európai kontinensre minél több irányból minél több energia érkezik – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő és Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Közös sajtónyilatkozatukban Orbán Viktor hangsúlyozta: a megnövekedő kínálat tudja letörni az árakat, ami elemi érdeke Magyarországnak, hiszen az ország „harcol az infláció ellen, amely tekintélyes részben a magas energiaárak miatt áll elő”. Kifejtette: „egy nagyívű új energetikai együttműködés formálódik”, amelyhez a magyaroknak különös érdekük fűződik. Létre akarnak hozni egy új, hatalmas villamosenergia-vezetékrendszert, amely az energiát Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül hozná Magyarországra – magyarázta. Közölte: ezzel nagy mennyiségű földgázt tudnának kiváltani, olyan földgázt, amelyet most villamosenergia előállítására használnak Magyarországon. Ehelyett ezt a villamosenergiát direktben megkaphatnák – mutatott rá. Megjegyezte: georgiai kollégája ezt a programot teljes mellszélességgel támogatja.
Milliószámra haltak meg orosz kiskatonák azért, hogy Magyarország független legyen, jelentette ki Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában. A politikus kifejtette ugyanakkor, a szovjet erők nemcsak felszabadították az országot, hanem meg is szállták azt a következő 45 évre. Hozzátette, Budapest belvárosának ikonikus főterén, amelynek Szabadság Tér a neve, nincs helye egyetlen megszállási emlékműnek sem. Gelencsér Ferenc beszélt a demokrácia fontosságáról is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a plurális demokráciának az a lényege, hogy minden társadalmi csoport megtalálja azt a politikai közösséget, amit támogatni tud, amely képviseli az érdekeit és értékeit. Kijelentette, ha egy párt le akar darálni más pártokat, az nem összeegyeztethető a demokrácia fogalmával. Gelencsér Ferenc elmondta, a Momentum képes arra, hogy a jelenlegi rendszert leváltsa, amennyiben erre a választók felhatalmazzák őket. Azt is hozzátette, hogy egyre népszerűbbek és már több mint 4000 taggal rendelkeznek.
A héten befejeződik az influenza elleni oltóanyag kiszállítása a háziorvosi praxisokba és a foglalkozásegészségügyi orvosokhoz, így a jövő héten már az ország egész területén rendelkezésre áll az influenza elleni vakcina – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Azt írták, a 2021/2022. évi influenzaszezonban közel 760 ezer ember kapott térítésmentes védőoltást, vagyis a rendelkezésre álló mennyiség közel 60 százaléka fogyott el. Hozzátették: a kormány az idei évben a kockázati csoportba tartozók védőoltásához biztosítja térítésmentesen a vakcinát a megfelelő mennyiségben. Az influenza elleni védekezés, a súlyos kórházi ellátást igénylő megbetegedések és az influenza okozta halálesetek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltás – hívta fel a figyelmet az NNK, megjegyezve, az oltás biztonságos, és segíthet elkerülni a kellemetlen tüneteket okozó, esetenként súlyos szövődményekkel járó betegséget. Emlékeztettek, az influenza elleni védőoltások elsődleges célja az egyéni védelem kialakítása, így különösen ajánlott a fokozottan veszélyeztetetteknek. Közéjük tartoznak a 60 éven felüliek, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők. Ugyancsak javasolt a védőoltás az egészségügyi és a szociális intézményben dolgozóknak, és a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjainak.
Külföldi hírek:
Joe Biden amerikai elnök fogadta Jichák Herzog izraeli államfőt a washingtoni Fehér Házban, nyilatkozataik szerint a megbeszélések az iráni atomprogramra, az Oroszországnak Izrael és Washington szerint is szállított iráni fegyverekre, valamint a teheráni vezetés iráni állampolgárokkal szembeni elnyomására összpontosítottak. Biden korábban nyitottnak mutatkozott arra, hogy újratárgyalják az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodást, amelyből elődje, Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat 2018-ban. A Fehér Ház a múlt héten azonban bejelentette, hogy egyelőre jegelték a diplomáciai erőfeszítéseket, és közölte, hogy Teherán drónokat szállít Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújához. Herzog megjegyezte: szerdán volt 40 napja annak, hogy egy fiatal kurd nő, Mahsza Amini meghalt az iráni erkölcsrendészet általi őrizetbevételét követően. Halála olykor zavargásokba torkolló tüntetéseket robbantott ki, amelyek ellen az iráni hatóságok kemény kézzel lépnek fel. „Ez jól mutatja, hogy Irán miként töri le saját állampolgárainak törekvéseit, miközben tovább halad a nukleáris fegyverek felé, és ártatlan ukrán civileket gyilkoló halálos fegyverzetet szállít” – hangsúlyozta az izraeli államfő.
Jáir Lapid miniszterelnök a kormány hivatalos jóváhagyása után aláírta az Izrael és Libanon közötti tengeri határról szóló megállapodást. „Nem mindennap ismeri el egy ellenséges állam Izrael Államot írásos megállapodásban, az egész nemzetközi közösség előtt” – mondta Lapid a megállapodásról szóló rendkívüli kormányülés elején. „Nem mindennap áll mögénk az Egyesült Államok és Franciaország, és nyújtanak biztonsági és gazdasági garanciákat a megállapodáshoz” – mondta. „Ez a megállapodás megerősíti és megszilárdítja Izrael biztonságát és fellépési szabadságunkat a Hezbollah és az északi fenyegetés ellen. Ritka konszenzus van az egész védelmi szervezet részéről a megállapodás fontosságát illetően” – mondta Lapid, hozzátéve, hogy a megállapodás egyben gazdasági eredmény is. Izrael és Libanon technikailag még mindig háborúban áll, és a megállapodás nem érinti a szárazföldi határt. A megállapodást azonban úgy tekintik, mint Izrael hallgatólagos elismerését Libanon, beleértve a Hezbollah terrorszervezet részéről. Az izraeli delegáció Energiaügyi Minisztérium főigazgatója, Lior Schillat vezetésével elindult az aláírási ceremóniára a libanoni határ közösségbe, Naqourába. A ceremónián a libanoni delegáció, Amos Hochstein amerikai különmegbízott és ENSZ-tisztviselők is részt vesznek.
Az Egyesült Államok a tulajdon dominanciájának megőrzésén kívül nem tud mást felkínálni a világnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki moszkvai plenáris ülésén. Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen. Nehezményezte, hogy a Nyugat – meglátása szerint – megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni. Álláspontja értelmében a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik. „A következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitikában a második világháború vége óta” – hangsúlyozta Putyin.
Elfogadhatatlan, hogy Törökország a NATO tagjaként vitatja a szövetség egy másik tagjának, Görögországnak a szuverenitását – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár hivatalos athéni látogatásán. Scholz a Ta Nea című görög napilapnak adott interjújában aláhúzta: ez a többé-kevésbé burkolt katonai fenyegetésekre is vonatkozik. Törökország több lakott és lakatlan sziget hovatartozását vitatja a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ankara azt követeli, hogy vonják ki a görög csapatokat ezekről az égei-tengeri szigetekről, mert az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés értelmében azzal a feltétellel kerültek Görögországhoz, hogy Athén nem folytat rajtuk semmiféle katonai tevékenységet. Recep Tayyip Erdogan török elnök az elmúlt hetekben támadással fenyegette meg Görögországot, és azt mondta: „lehet, hogy egy éjszaka hirtelen megjelenünk”. Scholz mindkét országot a konfliktus békés, nemzetközi jogon alapuló rendezésére szólította fel. Rámutatott: Ankara és Athén jószomszédi viszonya nemcsak a görögök és törökök, hanem egész Európa számára fontos. Jelezte: a berlini kormány kész közvetíteni a vitában.
Határvédelmi együttműködést írt alá az Európai Unió határvédelmi szerve és Észak-Macedónia az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. A szkopjei MRT közszolgálati televízió csütörtök reggeli híradójának beszámolója szerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) a megállapodásnak köszönhetően katonákat telepíthet Észak-Macedóniába, amivel a nem uniós ország határvédelme is hatékonyabbá válhat. A helyszínen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az együttműködés egyben azt is tanúsítja, hogy Brüsszel kiáll Szkopje európai integrációja mellett. Észak-Macedónia 2004-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, de csak az idei év júliusában kezdődtek meg vele az uniós csatlakozási tárgyalások. „Európa és az Európai Unió nem teljes Észak-Macedónia nélkül” – húzta alá Ursula von der Leyen szerdán.
Szlovéniában lekapcsolják éjszakára az autópályák világítását azokon az autópálya-szakaszokon, ahol ezt a törvény lehetővé teszi – közölte a szlovén autópálya kezelő vállalat. A társaság évi 2000 megawattóra villamosenergia megtakarításával, vagyis a szokásos fogyasztás tíz százalékával számol – tették hozzá. Előrelátóan döntöttek az intézkedés mellett, az energiaválság enyhítése céljából. Lekapcsolják a lámpákat az autópályák és gyorsforgalmi utak le- és felhajtóin, valamint nyílt szakaszain. Az alagutakban, a csomópontokon, a fizikailag elválasztott sávos utak kereszteződéseiben és a pihenőhelyeken pedig a minimális követelményekhez igazítják – hangsúlyozták. A szlovén autópálya kezelő vállalat karbantartó központjaiban a kültéri világítást csak szükség esetén kapcsolják be. Ezek az intézkedések további értesítésig érvényben maradnak – olvasható a közleményben.
Időjárás:
Ma is főképp a szürke idő és a napsütés határozza meg időjárásunkat. Este ismét megnövekszik a borongós területek mérete. A hőmérséklet jellemzően 15 – 20 fok körül alakul.
