A török–izraeli közeledésnek köszönhetően Ankara négy év után ismét nagyköveti szinten képviselteti magát Izraelben

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.08.

A tervek szerint októberben kezdődhet meg a Szeretetkórház felújításának utolsó üteme.

A török–izraeli közeledésnek köszönhetően Ankara négy év után ismét nagyköveti szinten képviselteti magát Izraelben.

Hamis hír lehet, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot.

Dél-Korea és az Egyesült Államok négy föld-föld rakétával hajtott végre gyakorlatot.

Belföldi hírek:

Holnap este beköszönt a Sátoros ünnep, a Szukkót. A Szukkót  eredetileg a termés begyűjtésének volt az örömünnepe. Az ünnep második értelme: emlékezés a pusztai vándorlásra. Ezért állítanak fel sátrat. A zsidó néphit azt tartja, hogy az Újévkor beírt és az Engesztelő napon megpecsételt ítélet ekkor válik jogerőssé.  Ezért újból fehérbe öltöznek és az ünnepi csokorral hét körmenetet tesznek a zsinagógában. A megelőző éjjelt ébren töltik a zsinagógában vagy a sátorban. Részleteket olvasnak a Bibliából, a Talmudból . Az ünnep utolsó napja a Szimchát Tóra, a Tóra öröme. A Tóraolvasás egyéves ciklusa ezen a napon fejeződik be és kezdődik újból. A Heti TV valamennyi munkatársa békés ünnepeket kíván nézőinknek.

A magyar kormány büszke az ország különleges műveleti erőire, és fontosnak tartja ezen csapatok hozzájárulását az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tevékenységéhez és a régió biztonságához – jelentette ki a honvédelmi miniszter csütörtökön.  Szalay-Bobrovniczky Kristóf a GSOF Symposium Europe elnevezésű, kedd óta tartó esemény zárónapján angol nyelvű beszédében azt mondta, hogy az elmúlt években súlyosan romlott a biztonsági helyzet Magyarország környezetében. A kihívás között említette a koronavírus-járványt, az illegális bevándorlást, valamint az ukrajnai háborút. A miniszter közölte: fentiek miatt arra kérte a hadsereg parancsnokságát, hogy növelje a készültséget. A kormány elkötelezett a különleges műveleti erők fejlesztésére  – hangsúlyozta.

Csütörtök délelőtt A Város Mindenkié (AVM) aktivistái élőlánccal tiltakoztak egy 67 éves lipótvárosi nő kilakoltatása ellen, akit az önkormányzat úgy tenne utcára, hogy a fideszes polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter korábban megszavazta a kilakoltatások felfüggesztéséről szóló fővárosi határozatot – írja a Mérce. Az AVM által szervezett élőláncon ott volt Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, valamint Tordai Bence, Jámbor András és Csárdi Antal országgyűlési képviselők is. Tordai Bence felhívta a rendőrök figyelmét, hogy országgyűlési képviselővel szemben készülnek erőszakot végrehajtani, mire azok Jámbor Andrással együtt elrángatták a lépcsőházból. Nem sokkal később Csárdi Antalt is kiemelték az élőláncból. Tordai Bence országgyűlési képviselő ujja eltört a rendőri intézkedés során. A Párbeszéd képviselője szerint a kilakoltatás legszomorúbb eredménye természetesen az, hogy hajléktalanná tettek egy kiszolgáltatott, beteg, idős asszonyt, amihez képest „legfeljebb kellemetlen mellékkörülmény”, hogy a rendőri intézkedés közben eltört az ujja.

A tervek szerint októberben kezdődhet meg a Szeretetkórház felújításának utolsó üteme, mondta Valastyán László, a Mazsihisz Szeretetkórházának operatív igazgatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Hozzátette, ez összesen 85 ágyat érint. A remények szerint másfél év múlva teljes mértékben befejeződnek a munkálatok, és egy valóban a kornak megfelelő intézmény lesz a Szeretetkórházból. Ugyanakkor az is igaz, tette hozzá Valastyán László, hogy az eredetileg 2017-ben megkötött megállapodás, amit a kormánnyal kötöttek, bár jelentős összegről szólt, de a mostani áremelkedések miatt kettő és fél milliárdos plusz igényt voltak kénytelenek bejelenteni. Mindezt a kórház vezetése és a Mazsihisz is támogatta, így került a javaslat a kormány elé, amelyet befogadtak, és már csak a kedvező döntésre várnak. Valastyán László azt is elmondta, a nemrégiben átadott új kórházi szárny a laboratóriummal és a patikával is kiválóan működik. Amennyiben sikerül a kormányzati plusz forráshoz hozzájutni, úgy a laboratórium gépparkját is kicserélik.

Külföldi hírek:

A török–izraeli közeledésnek köszönhetően Ankara négy év után ismét nagyköveti szinten képviselteti magát Izraelben – jelentette csütörtökön az Anadolu török hírügynökség. A tájékoztatás szerint Sakir Özkan Torunlar diplomatát nevezték ki a Tel-Avivban működő diplomácia képviselet élére. Torunlar a kelet-jeruzsálemi konzulátus honlapja szerint 2010-től 2013-ig volt a helyi főkonzul. Izrael a két ország közötti viszony rendezéséről szóló bejelentését követően még szeptemberben kinevezte ankarai nagykövetét Irit Lillian személyében, aki az utóbbi két évben ügyvivőként szolgált. Törökország és Izrael viszonya azután romlott meg, hogy 2010 májusában a Mavi Marmara nevű török hajó megpróbált segélyeket eljuttatni a Gázai övezetbe és ráirányítani a média figyelmét a Törökország által ellenzett izraeli blokád hatásaira. A flottillát az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta. Az akcióban tíz, palesztinokat támogató aktivista életét vesztette, és huszonnyolcan megsebesültek. A diplomáciai kapcsolatok mélypontja 2018-ban volt, amikor a két ország kölcsönösen kiutasította egymás nagyköveteit egy politikai vita során, miután az izraeli hadsereg tagjai megöltek 60 palesztin tüntetőt a Gázai övezet határán rendezett demonstráción.

Izraeli régészek 44 tiszta aranyérmét fedeztek fel, amelyekről úgy vélik, hogy egy kőfalba rejtették őket a bizánci Palesztina i. sz. 635-ben történt muszlim hódítása során. A kincset az Izraeli Régiségügyi Hatóság ásatásai során találták meg az észak-izraeli Hermon folyó természetvédelmi területén található Banias régészeti lelőhelyen. „A mintegy 170 gramm súlyú érmegyűjteményt a muszlim hódítás idején egy kőrakás kőfal tövében rejtették el” – mondta Yoav Lerer, aki az Izraeli Régiségügyi Hatóság ásatásait vezette. „A felfedezés egy különleges időpillanatot tükröz, amikor elképzelhető, hogy a tulajdonos a háború fenyegetése miatt elrejtette vagyonát, remélve, hogy egy nap visszatérhet, hogy visszaszerezze a vagyonát”. Lerer hozzátette, hogy a lelet betekintést nyújthat Banias város gazdaságának állapotába is a bizánci uralom utolsó 40 éve alatt. „Az érmegyűjtemény rendkívül jelentős régészeti lelet, mivel Banias város és az egész levantei régió történelmének egy fontos átmeneti időszakából származik” – mondta Eli Escusido, az Izraeli Régiségügyi Hatóság igazgatója. Gabriela Bijovsky szerint a legtöbb érme Hérakleiosz császáré, ami az érmegyűjteményt a muszlim hódítás idejére datálja.

Amerikai hírszerzési ügynökségek úgy vélik, hogy ukrán kormánykörök jóváhagyásával ölhették meg augusztusban a Kreml-párti Darja Dugina orosz újságírónőt Moszkva közelében – jelentette a The New York Times című amerikai napilap meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva. A lap értesülése szerint az Egyesült Államok nem vett részt a merényletben, és nem is volt tudomása annak előkészületeiről. A lap úgy tudja, hogy amerikai illetékesek a gyilkosság után nemtetszésüket is kifejezték az akció miatt ukrán kollégáiknak. Egyes amerikai tisztségviselők azt gyanítják, hogy a robbantás valódi célpontja Darja Dugina apja, Alekszandr Dugin ismert orosz nacionalista politikai gondolkodó, az Ukrjana ellen indított „különleges hadművelet” nyílt támogatója volt. Dugina augusztus 20-án este vesztette életét, amikor autójában pokolgép robbant a mozsajszki autópályán, Moszkva közelében. Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a terrorcselekményhez.

Hamis hír lehet az orosznyelvű Forbes magazinnak az a közlése, hogy a részleges mozgósítás kezdete óta 700 ezren hagyták el Oroszországot – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A szóvivő azt mondta, hogy nem rendelkezik pontos adatokkal az elvándorlásról, de a valódiak szerinte „távol állnak” a magazinban közöltektől. Peszkov úgy vélekedett, hogy a 700 ezres szám „hírlapi kacsának tűnik”. A Forbes.ru honlapján kedd óta látható az a jelentés, miszerint a részleges mozgósítás szeptember 21-i elrendelése óta 700 ezer orosz állampolgár hagyta el az országot. Peszkov megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az Északi Áramlat gázvezetékeken történt incidensek objektív kivizsgálása lehetetlen Oroszország részvéte nélkül. Pozitív jelzésnek minősítette a The New York Times amerikai napilapnak azt a hírszerzési forrásokra hivatkozó közlését, hogy Darja Dugina orosz újságíró augusztus 20-án történt meggyilkolásához köze lehet az ukrán vezetésnek. Emlékeztetett arra, hogy az orosz biztonsági szolgálatok rögtön a terrorcselekményt követően bebizonyították, hogy az ukrán állam részese a merényletnek.

Dél-Korea és az Egyesült Államok négy föld-föld rakétával hajtott végre gyakorlatot, amelynek során tengeri célpontokat vettek célba. A gyakorlat egy nappal azután történt, hogy egy észak-koreai közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta elrepült Japán fölött. Öt év óta először fordult elő olyan eset, amely működésbe hozta a japán riasztórendszert. A hatóságok egyes területen felszólították a lakosságot, hogy vonuljon óvóhelyre. A dél-koreai és az amerikai hadsereg szerdán két-két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát irányított „egy virtuális célpont pontra” – közölte a dél-koreai vezérkar. A hadsereg azt is megerősítette, hogy az éleslövészeti gyakorlat során egy dél-koreai rakéta röviddel az indítás után meghibásodott, felrobbant, darabjai a talajba fúródtak. A robbanás és az azt követő tűz kisebb pánikot keltett és összezavarta a tengerparti Kangnung város lakóit, akiket már amúgy is nyugtalanítottak a rivális Észak-Korea egyre provokatívabb fegyvertesztjei. A dél-koreai vezérkari főnök közölte, hogy a robbanásnak nem voltak sérültjei.

Időjárás:

Ma is marad a kellemes, vénasszonyok nyara jellegű időjárás. Este egy gyenge hidegfront éri el hazánkat, aminek hatására gyenge zápor is előfordulhat. A hőmérséklet jellemzően 19 – 22 fok körül alakul.