A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.09.
A nyugdíjak emelésével kifejezik, hogy a nyugdíjasokat a nehéz időkben is megbecsülik – mondta Varga Mihály.
Az oktatás ügyében újabb tiltakozó akciókra készülnek a jövő héten is.
Magyarország haladékot kap az uniótól a korrupcióellenes lépések megvalósítására.
Az orosz elnök beismerte, jelentős veszteségeket szenvedtek Ukrajnában.
Hírek:
A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nyugdíjasokat a – szavai szerint – nehéz időkben is megbecsülés illeti. Így kommentálta Varga Mihály a kormány döntését, amely szerint további négy és fél százalékkal emelik – egész évre visszamenőleg – a nyugdíjakat és az ellátottak – ugyancsak novemberben – 10 ezer forintos nyugdíj-prémiumot is kapnak. Közölte, hogy a költségvetésből biztosítják az ehhez szükséges 612 milliárd forintot. Egy nyugdíj-szakértő közben felvetette, hogy az lenne igazságos, ha a kisnyugdíjasok az elszabaduló infláció miatt ezen felül is kapnának plusz-kompenzációt. Simonovits András emlékeztetett rá, hogy augusztusban 15,6 százalékos volt a pénzromlás, de az élelmiszerek ára majdnem ennek duplájával emelkedett.
A pedagógusok érdekképviseletei újabb tiltakozó akciókra készülnek a jövő héten is. Mint közölték, péntekre ismét sztrájkot szerveznek és ugyanakkor lesz egy tüntetés is. Ezekhez a megmozdulásokhoz már a Pedagógusok Szakszervezete is csatlakozott, noha a héten tartott akciók megszervezésében még nem vett részt. A Pedagógusok Demokratikus Szervezete viszont sikeresnek ítélte a szerdai sztrájkot. Ekkor több mint 20 ezren követelték a bérek emelését és a tanárokra háruló terhek csökkentését. Az oktatásban dolgozók és diákok közösen alkottak élőláncot, a Kossuth téren pedig több mint 40 ezren vettek részt a demonstráción. Ott többek között azt is szorgalmazták, hogy a kormány folytassa a tárgyalásokat az érdekképviseletekkel. Jelezték, ha kell, nagyobb erőt is tudnak mutatni az eddigieknél.
A jövő héten várhatóan ismertté válnak az újabb nemzeti konzultáció kérdései. Azt már közölték, hogy a kérdőíven hét kérdésre várnak választ. A konzultációt az elhibázottnak minősített uniós szankciós politikáról kezdeményezték. Lesz kérdés a gázszankciókról, valamint a nukleáris energiát érintő javaslatokról is. Emlékezetes, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország is – éppen a héten fogadták el az immár nyolcadik szankciós csomagot. Többek között további orosz termékekre rendeltek el behozatali tilalmat és korlátozásokat tettek lehetővé olyanokkal szemben, akik megkerülik a szankciókat. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint sikerült megelőzni olyan intézkedéseket, amelyek kárt okoztak volna Magyarországnak.
A miniszterelnök ismét azt szorgalmazta, hogy változtassanak a szankciós politikán. Orbán Viktor úgy fogalmazott, Oroszország egyáltalán nem esett térdre, közben az európai gazdaságok elvéreznek. Minderről Prágában beszélt, ahol az uniós állam- és kormányfők ezt a kérdést is megvitatták. Előzőleg a 27 uniós tagállam vezetői további 17 ország – köztük Nagy-Britannia, Törökország és Ukrajna – képviselőivel tanácskoztak. Ez volt az Európai Politikai Közösségnek elnevezett informális platform első értekezlete. Létrehozását a francia államfő kezdeményezte, hogy kötetlen formában megbeszélhessék az időszerű politikai kérdéseket. A házigazda cseh kormányfő, Petr Fiala leszögezte, nem akarnak új európai szervezetté válni, és nem céljuk a meglévő együttműködési formák helyettesítése.
Brüsszeli források szerint az uniós országok miniszteri tanácsa haladékot ad a magyar kormánynak a 17 intézkedésből álló korrupcióellenes csomag elfogadására és végrehajtására. A tervek szerint szerdán döntenek erről. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyminiszterei csak december közepén szavaznak az Európai Bizottság által javasolt, nagyjából 3000 milliárd forintos pénzügyi szankcióról. Addig Magyarországnak száz százalékosan teljesítenie kell a Brüsszelnek tett ígéreteit. A héten az Országgyűlés már megkezdte a törvények és törvénymódosítások elfogadását. A kormány vállalta, hogy november 19-ig meghozza a szükséges intézkedéseket. A biztosok ezért tanácsolták a miniszteri testületnek, hogy várja meg az ígéretek megvalósulását.
Magyarország, Szerbia és Ausztria már megkezdte a konkrét egyeztetéseket azokról a védelmi kérdésekről, amelyeket a három ország vezetőinek hétfői budapesti csúcstalálkozóján jelöltek meg. A magyar külügyminiszter Belgrádban tárgyalt a két másik ország minisztereivel. Szijjártó Péter azt közölte, Magyarország kész arra, hogy részt vegyen abban a közös határvédelmi erőben, amely a szerb-északmacedón határt védené az illegális bevándorlók ellen. Úgy fogalmazott, hogy a három ország nemcsak saját határait védi, hanem Európát is. Úgy vélte, a migrációt kiváltó okok egyáltalán nem enyhültek, inkább sokkal súlyosabbá váltak.
A magyar államfő kijelentette, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Novák Katalin leszögezte, hogy a háborús bűnösöknek nemzetközi büntetőbíróság előtt kell felelniük a tetteikért, a háborúnak pedig minél előbb véget kell vetni. A béke megteremtése lehet a kulcsa az európai energiafüggetlenség mielőbbi megvalósításának. Minderről Máltán beszélt, ahol részt vett 12 európai államelnök találkozóján. A 19 éve tartott első hasonló értekezlet színhelyéről elnevezett Arraiolos-csoport fő célja, hogy megvitassa az uniós tagországok előtt álló kihívásokat, az európai együttműködés folytatását. Novák Katalin úgy fogalmazott, erősen össze kell kapaszkodniuk, hogy együtt lehessenek Európa hangja.
Az orosz elnök megígérte, hogy stabilizálja a helyzetet abban a négy régióban, amelyek annektálását egy népszavazás nyomán jelentette be. Vlagyimir Putyin már alá is írta azokat a törvényeket, amelyek Oroszország részének nevezik a szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaságot, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megyét. Ugyanakkor az államfő kénytelen volt beismerni, hogy hadserege az utóbbi időben óriási veszteségeket szenvedett. Az ukrán honvédők keleten és délen is előre nyomultak, míg az oroszok mindkét fronton visszavonulót fújtak, és „átcsoportosítást” jelentettek be. Az ukránok viszont közölték, hogy a nemrég visszafoglalt Liman városában már több mint ötven tömegsírt találtak.
Az új brit kormányfő egyelőre győztesen került ki a saját pártja lázadóival vívott csatából. Liz Truss – aki alig egy hónapja lett miniszterelnök – a héten tartott konzervatív pártkongresszuson szembesült azzal, hogy sokan máris a fejét követelik gazdasági tervei miatt. A küzdelem most ott tart, hogy a tervbe vett adócsökkentésből ki kellett hagynia a legjobban kereső réteget. Cserébe azzal vádolta ellenfeleit, hogy „növekedés ellenes koalícióként” fékezik Nagy-Britanniát. A következő összecsapás a jövő héten várható, amikor a parlament alsóházában kerül napirendre a gazdasági átalakítás. A konzervatív képviselők egy része ugyanis azt is ellenzi, hogy reálértékben csökkentsék a szociális segélyeket, és hogy ne igazítsák őket a megugrott inflációhoz.
Eközben mintegy háromnegyed éves halasztást szenved az új angol király megkoronázása. Kiszivárgott információk szerint a világra szóló eseményt jövő év június 3-ára tervezik. Akárcsak II. Erzsébet temetésére, a koronázásra is hivatalos lehet sok külföldi vendég. A Westminster-apátságban rendezendő ünnepségen helyezik a koronát III. Károly fejére. Az új uralkodó édesanyja szeptember 8-i halála pillanatában már király lett. A Trónutódlási Tanács két nappal később hivatalosan is királynak kiáltotta ki. A koronázás várhatóan munkaszüneti nap lesz és feltehetően ugyanakkor megemlékeznek arról is, hogy II. Erzsébetet éppen 70 éve koronázták meg.
Törökország ismét nagykövetet küld Izraelbe. Ankarában már ki is nevezték a diplomáciai képviselt vezetőját. Előzőleg Izrael is megtette ugyanezt. A két ország viszonya azután romlott meg, hogy 2010 májusában egy török hajó megpróbált segélyeket eljuttatni a Gázai övezetbe és ráirányítani a média figyelmét a Törökország által ellenzett izraeli blokád hatásaira. A flottillát az izraeli haditengerészet erőszakkal feltartóztatta. A diplomáciai kapcsolatok mélypontja négy éve volt: a két ország kölcsönösen kiutasította egymás nagyköveteit, miután az izraeli hadsereg tagjai megöltek 60 palesztin tüntetőt a Gázai-övezet határán rendezett demonstráción. A kapcsolatok az idén indultak javulásnak. Ankarában tárgyalt az izraeli államfő és az ENSZ-közgyűlésen találkozott Jair Lapid izraeli kormányfő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Budapesten két napja ismét elszállítják a szemetet. A Budapesti Közművek előzőleg megállapodást írt alá a kukások szakszervezetével. A szemétszállításban dolgozók egyszeri 200 ezer forintos rezsitámogatás kapnak, karácsony előtt pedig jutalmazzák is őket. A szolgáltatás – a kukások sztrájkja miatt – három napig szünetelt a fővárosban. Emiatt a lakosság türelmét is kérték, hogy pótolni tudják az elmaradásokat. Az egyezség nyomán Karácsony Gergely főpolgármester azt is közölte, hogy megkezdték az egyeztetéseket a fővárosi cégek szakszervezeteivel arról, hogyan tudnak segíteni a megélhetési válságban a Budapesten dolgozók családjainak.
Egy virológus szerint a következő időszakban jobban kell majd tartani az influenzavírustól mint a koronavírus omikron variánsától. Jakab Ferenc azt mondta, hogy bár az omikron és a koronavírus-esetek ismét emelkednek, ám az influenza vírus ebben a szezonban súlyosabb és komolyabb betegségeket okozhat, mint az előző években. Véleményét arra alapozta, hogy jelentősen csökkent a populáció védettsége az influenzával szemben. Egy háziorvossal összhangban ezért a szakember azt javasolta, hogy aki teheti, oltassa be magát az influenza elleni vakcinával.
Időjárás:
Viszonylag kellemes őszi idő lesz ma is. Az éjszaka érkezett hidegfront elhagyja az országot. Nyomában gomolyfelhők képződnek, de általában többórás napsütésre lehet számítani. Csapadék nem valószínű, de megerősödik az északi szél. A hőmérséklet napközben 16 és 21 fok között alakul, estére pedig 7 és 14 fok közé hűl le a levegő.
