A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.20.
A szakmai vita lezárult Magyarország és az Európai Bizottság között, de a politikai vita tovább folytatódik majd, mondta Kovács István.
Bemutatta hétfőn árnyékkormánya tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője.
Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, a Beni Gantz vezette Nemzeti egység tagja képviselőtársával lépésekre szólított fel a konfliktus mérséklésére.
Ukrajna nem hagyja abba a harcot, amíg vissza nem szerzi az Oroszország által elfoglalt területeit – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
Belföldi hírek:
A szakmai vita lezárult Magyarország és az Európai Bizottság között, de a politikai vita tovább folytatódik majd – emelte ki az Alapjogokért Központ hétfői sajtótájékoztatóján Kovács István stratégiai igazgató, amelyen részletesen ismertették az Európai Bizottság tegnapi döntését és elemezték annak várható jogi, pénzügyi és politikai következményeit. Kovács István úgy látja, hogy az Európai Parlament továbbra is folytatni fogja a zsarolást Magyarországgal szemben. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet Guy Verhofstadt nyilatkozatára, aki úgy fogalmazott: „Az EP nagyon szkeptikus lesz ezzel a javaslattal kapcsolatban.” Kovács István szerint az EP rég túllépett a problémamegoldó, szürke eminenciás szerepén és a haragját nem lehet ész érvekkel lecsitítani. Kovács István emlékeztetett: A konfliktus nem ma kezdődött Magyarország és az Európai Unió vezetése között. Kovács István felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottságnak nincs arra joga, hogy szankciókat alkalmazzon egy tagállammal szemben.
Csak közös erőfeszítéssel küzdhetők le az agrárium előtt álló kihívások – hangzott el a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) közgyűlésén. Nagy István agrárminiszter a Gödöllőn tartott tanácskozáson jelezte: az összefogásra a kormány is nyitott, és történelmi jelentőségű támogatást biztosít a gazdáknak az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulással. Bár a kihívások évek óta egyre sokasodnak, a gazdák összetartása minden nehézségen átsegíti a magyar vidéket – jelentette ki az agrárminiszter a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) közgyűlésén. A magyar agrárium erősödik, de a világ szűk esztendők előtt áll, az élelmiszerválság következményei beláthatatlanok. A hatékonyság mellett a gyorsaság ugyancsak felértékelődik – emelte ki Nagy István.
Bemutatta hétfőn árnyékkormánya tagjait Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Dobrev Klára még pénteken jelentette be, hogy árnyékkormányt alakít, amivel kapcsolatban vasárnap aztán úgy nyilatkozott, hogy a kabinet tagjai egytől egyig politikusok lesznek. A politikus a tájékoztatón, aminek egyébként az online közvetítése egy idő után megszakadt, arról beszélt, hogy Magyarországon olyan megélhetési válság van, amilyet az emberek évtizedek óta nem tapasztaltak, és ez még csak a kezdet. A politikus szerint ide vezetett az előző 12 év felelőtlen, hozzá nem értő kormányzása. Elmondta, ebben a helyzetben kérte fel a DK az árnyékkormány megalakítására, amit ő, a körülményeket figyelembe véve, elfogadott. A sajtótájékoztatón elmondta továbbá azt is, hogy a brit parlamentarizmust és a brit árnyékkormányt tekintették példának, amikor erre adták a fejüket, és hazafias, európai politikát, valamint baloldali alternatívát szeretnének kínálni a választóknak.
A háború nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a békéért – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt írta a bejegyzésben, hogy szeptember harmadik hetében mindig New Yorkra fókuszál a nemzetközi politika, hiszen minden évben ekkor rendezik az ENSZ Közgyűlését. „Idén immár hetedszer ér az a megtiszteltetés, hogy képviselhetem Magyarországot ezen a globális politikai eseményen, de az idei közgyűlés mégis különleges lesz, hiszen háború zajlik a szomszédságunkban” – fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy a háború nagyon nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a béke érdekében. A háború befejezéséhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Mindehhez nincsen szélesebb és alkalmasabb platform az ENSZ-nél – közölte. „Az idei közgyűlés sikerének fokmérője az lesz tehát, hogy közelebb kerülünk-e a békéhez vagy sem. Fennállásának egyik legfontosabb vizsgája előtt áll a világszervezet” – írta Szijjártó Péter.
Külföldi hírek:
Eltemették a szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet királynőt. A londoni Westminster-apátságban tartott gyászszertartás után a koporsót a Wellington-diadalívhez vitték, onnan pedig halottaskocsival szállították a windsori kastélyba. Ott III. Károly király és a királyi család több tagja csatlakozott az újabb gyászmenethez, ami a Szent György-kápolnához kísérte a királynő koporsóját. Az ottani szertartás végén leengedték a koporsót a királyi sírboltba. A királyi család szűk körű szertartása után, hétfő este helyezték el II. Erzsébet koporsóját a VI. György emlékkápolnában. Az eseményre Novák Katalin magyar köztársasági elnök is meghívást kapott és már vasárnap reggel elindult Londonba.
Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök, a Beni Gantz vezette Nemzeti egység tagja képviselőtársával, a volt Jaminás Matan Kahanaval, Efrat telepen tartott látogatása során lépésekre szólított fel a konfliktus mérséklésére, miközben az oslói megállapodást és a szétválást „jelentős lépéseknek” nevezte, tudósított a helyszínen elhangzottakról Amit Szegal, a 12-es csatorna politikai elemzője. „Két vezető jelentős lépéseket tett a palesztinoktól való elszakadás érdekében. Az egyikük Jichak Rabin volt, aki az Oslói Megállapodás értelmében a palesztinoknak ruházta át a terület 40%-át, ilymódon a palesztin lakosság mintegy 95%-a jelenleg a Palesztin Hatóság alatt él.” Eizenkot ugyanakkor hozzátette: „Benjamin Netanjahu is csatlakozott, amikor átadta a várost a Hebroni Megállapodás keretében (1997), Ariel Saron pedig 2005-ben folytatta a Gázai övezetből való kiválási tervvel. Valójában ennek eredményeként 2,1 millió palesztin különválva él, akkor is ha sajnos nem mi választjuk meg a valóságot” – utalt az enklávét uraló Hamász terrorszervezetre. A volt vezérkari főnök arra hivatkozva, hogy, mint aki élete nagy részét a palesztin terrorizmus elleni harcban élte le, hangsúlyozta, hogy a Hamász egy elkeseredett ellenség, amely ellen harcolni kell, és itt egy vízióra illetve a nemzeti érdekek megértésére van szükség.”
Irán garanciákat követel az Egyesült Államoktól arra, hogy Washington nem mondja fel újra az iráni atomprogramról Teheránnal kötendő megállapodást – közölte Ebrahim Raiszi iráni elnök. Amellett, hogy Irán „megfelelő” és „igazságos” megállapodást akar, Raiszi azt is kiemelte, hogy a megegyezésnek tartósnak kell lennie, amihez garanciákra van szükség, mert Irán nem bízik az amerikaiakban Washington múltbéli hozzáállása miatt. Irán 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagállamával és Németországgal. A hivatalos nevén közös átfogó akcióterv értelmében Irán vállalta atomprogramjának korlátozását, cserébe pedig a nemzetközi közösség feloldotta a Teherán ellen korábban bevezetett szankciók többségét. 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, és visszaállította az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket. Válaszul Irán is fokozatosan elállt bizonyos vállalt kötelezettségei teljesítésétől. „Nem bízunk az amerikaiakban amiatt, ahogyan korábban viselkedtek. Ha nem adnak garanciákat, nincs bizalom” – mondta Raiszi.
Érvénybe lépett hétfőn az orosz állampolgárokkal szemben elrendelt beutazási korlátozás a három balti országban. Lengyelország a balti államokkal kötött megállapodás alapján szintén bevezetni készül a szigorításokat. Jelenleg a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások vannak érvényben orosz és fehérorosz állampolgárok számára. Mostantól a három balti ország nem engedi a területére belépni a turistákat, illetve az üzleti, kulturális vagy sporthoz kötődő ügyben kiadott schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokat. Bizonyos esetek kivételt képeznek majd, mint például azok az orosz állampolgárok, akik lakhellyel rendelkeznek valamelyik érintett államban vagy azok, akik politikai okokból távoznának Oroszországból, illetve a hatóságok humanitárius alapon is eltekinthetnek a korlátozás alkalmazásától.
Ukrajna nem hagyja abba a harcot, amíg vissza nem szerzi az Oroszország által elfoglalt területeit – hangoztatta Volodimir Zelenszkij, szokásos esti beszédében. Az ukrán elnök hangsúlyozta: „Egyeseknek talán úgy tűnik, hogy a győzelmek sorozata után most egyfajta szünet lesz. De nem lesz nyugalom. Készülünk a következő sorozatra … Mert Ukrajnának szabadnak kell lennie. Az egésznek” – tette hozzá. Zelenszkij üzenetében fogadkozott, hogy fenntartja a Moszkvára gyakorolt nyomást, miután Ukrajna ebben a hónapban gyors győzelmet aratott Harkivban. Az orosz tüzérség vasárnap a keleti és déli frontvonalakon városokat és falvakat támadott, köztük polgári infrastruktúrát Zaporizzsja városában – közölték ukrán tisztviselők. Ukrajna déli parancsnoksága hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán erők csapásokat mértek egy Herszon melletti orosz radarállomásra és egy pontonátkelőre a Herszontól keletre fekvő Nova Kahovka közelében, ahol az ukrán ellentámadás a Dnyipro és az Inhulec folyókon átívelő hidak kiiktatására összpontosít.
Hétfőtől lekapcsolják Vallóniában, Belgiumi déli, francia nyelvű régiójának legtöbb autópályája éjszakai kivilágítását az energiamegtakarítás és a megnövekedett energiaszámlák csökkentése érdekében – jelentette a La Libre Belgique című belga napilap. A közúti és autópálya-világítás csökkentéséről szóló, a regionális kormány szeptember 1-jén meghozott határozatának életbelépéséról Philippe Henry vallon energiaügyi és infrastrukturális miniszter tájékoztatott, aki közölte: a rendelkezés a vallon autópályák mentén elhelyezett mintegy 20 ezer lámpatestet érinti az összesen csaknem 25 ezerből. A csomópontok, beleértve az autópályák le- és felhajtóit, amelyek fokozott balesetveszélyt jelenthetnek, este tíz óra és reggel öt óra között továbbra is megvilágítva maradnak. Közölte továbbá, a megvilágítás útszakaszonként bármikor felkapcsolható, például rendkívüli időjárási körülmények, vagy baleset esetén. Becslések szerint a vallon autópályák kivilágításának lekapcsolása évente mintegy 2670 MWh áramfogyasztás-csökkenést tesz lehetővé, azaz a jelenlegi árakon az év hátralevő részében több mint 400 ezer eurós (mintegy 160 milliárd forint) költségvetési megtakarítást jelent – tájékoztatott a belga napilap.
Időjárás:
Ma élénk, erős légmozgás lesz jellemző. Este mérséklődik a szél. A hőmérséklet jellemzően 15 – 18 fok körül alakul.
