A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.19. reggelén
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton, a szombati kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszolt.
Székesfehérvár élen jár a zöld átállásban, de van hova fejlődni, mondta Cser-Palkovics András, a település polgármestere.
Jáir Lapid miniszterelnök több napos látogatásra New Yorkba utazik, és többek között csütörtökön felszólal az ENSZ közgyűlésen.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter a szombati kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszolt. A Heti Tv legelőször Nagy Mártont kérdezte az energiaintenzív szektorok támogatásáról. A miniszter elmondta, hogy az európai tagállamok kétharmadában működnek ilyen programok. A magyar kormány információi alapján 116 energiaintenzív szektor van. A kormány döntése értelmében a fentieken kívül még beruházási támogatást is kell biztosítani. A Heti Tv szerette volna megtudni a kormány véleményét az USA azon döntéséről, mely szerint a Közép-európai régió több országának nyújtanak támogatást, amiből Magyarország kimarad. A kancelláriaminiszter elmondta ez bizonyos szempontból érthető, hiszen csak azok az országok kaptak támogatást, amelyek szállítottak fegyvert Ukrajnának. Azt is szerettük volna megtudni, hogy mindezek fényében részt vesznek-e az amerikaiak a magyar haderő fejlesztésében. A kancelláriaminiszter kijelentette, Magyarország számára természetes, hogy a szövetségesei, így az Egyesült Államok is szerepet vállal a magyar haderő fejlesztésében. A Heti Tv arra is kíváncsi volt, hogy a magyar kormány kíván-e részesedést vásárolni az Aeroexpress nevű magyar légiforgalmi társaságban, valamint, hogy továbbra is megvásárolnák-e a Budapest Airport-ot illetve a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséről sem kívánnak-e lemondani. Gulyás Gergely válaszában elmondta, egyelőre nem merült fel állami részesedés megvásárlása az Aeroexpress-nél, és természetesen továbbra sem tesznek le a Budapest Airport megvásárlásáról. Ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat illeti, ott a munkálatok természetesen nem állnak le.
Székesfehérvár élen jár a zöld átállásban, de van hova fejlődni és kell is, mert ha azt kérjük az emberektől, hogy gondolkodjanak zölden, előtte a városnak is jó példával kell előállnia – vélekedett a település fideszes polgármestere a Menő Jövő címmel, Fehérváron megrendezett Elektromos Járművek Napján, amely az Európai Mobilitási Hét programjainak záróeseménye. Cser-Palkovics András hangsúlyozta, hogy az elektromobilitás „a jelen technológiája, amely a jövőről is szól” környezetvédelmi, közlekedési és energiahatékonysági szempontból is. Úgy vélte, a városi közlekedésen belül komplex és sokrétű megoldások kellenek, ezért nem elég csak az autókra gondolni, az elektromos kerékpárok, rollerek szintén fontosak, mint ahogy a tömegközlekedésben az elektromos autóbuszok is. Ezzel kapcsolatban a városvezető elmondta, hogy Székesfehérvár a Volánbusszal közösen 12 darab, helyben gyártott Ikarus elektromos buszt vásárolt, ezek közül kilenc már menetrend szerint közlekedik, a további három év végéig áll forgalomba. Jelezte, hogy az első hetek tapasztalata kifejezetten pozitív mind a menetteljesítmények, mint az utaskomfort tekintetében.
A Magyarországon tapasztalható megélhetési válság legfőbb okozója Orbán Viktor miniszterelnök, amíg ő hatalmon van, a válság is marad – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője első árnyékminiszterelnöki beszédében. Dobrev Klára úgy fogalmazott: „a megélhetési válság legfőbb okozója maga Orbán Viktor, és amíg Orbán Viktor marad, addig a válság is maradni fog. Ezért kell árnyékkormányt alakítani”. A politikus közölte, azért most alakítják meg az árnyékkormányt, mert azt látják, hogy ma sokkal messzebb vagyunk az európai Magyarországtól mint az elmúlt harminc évben bármikor. „A helyzet minden egyes nappal súlyosabb lesz, amit most látunk az az összeomlás kezdete” – jelentette ki Dobrev Klára hozzátéve, ha most nem lépünk, később már sokkal nehezebb lesz.
Külföldi hírek:
Az izraeli hatóságok vasárnap újból megnyitottak két ellenőrzőpontot Izrael és Szamária között, amelyeket a múlt héten lezártak, miután két palesztin terrorista tüzet nyitott a biztonsági elválasztó mentén, megölve egy magas rangú tisztet. A Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT), mely katonai összekötőként szolgál a palesztinokkal, szombaton bejelentette, hogy a Dzsalamah és a Szalem ellenőrzőpontok vasárnap újra kinyitnak a Beni Gantz védelmi miniszterrel tartott helyzetértékelést követően. A szerdai terrortámadás után Gantz elrendelte a két fegyveres lakhelye, Kafr Dan lakosainak Izraelbe történő belépési engedélyeinek befagyasztását is, további értesítésig. Az izraeli hadsereg szerint a térfigyelő kamerákat figyelő katonák már kedd éjszaka észlelték a két terroristát a Szamária és Izrael közötti úgynevezett varratzónában, a palesztin Dzsalamah falu közelében. A helyszínre vezényelt csapatok körbe vették a terroristákat, és letartóztatási eljárást indítottak, ami tűzváltáshoz vezetett, mely a két terrorista halálával végződött. A Nahal felderítő zászlóalj parancsnok helyettese, Bar Falach őrmester életét vesztette.
Jáir Lapid miniszterelnök több napos látogatásra New Yorkba utazik, és többek között csütörtökön felszólal az ENSZ közgyűlésen, ahova Ejál Hulata nemzetbiztonsági tanácsadó, Alon Uspiz külügyminisztériumi főigazgató, Avi Gil katonai titkár, Naama Schultz, a hivatal kabinetfőnöke és Sálom Slomo kabinettitkár kíséri el – közölte hivatala. A nyilvánosságra hozott program szerint a közgyűlésen tett látogatása keretében, Lapid találkozni fog Recep Tayyip Erdogan török államfővel, Liz Truss brit illetve Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnökkel valamint Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral. Ezenkívül, a miniszterelnök az amerikai zsidó közösségeket is meglátogatja és részt vesz az Izraeli Védelmi Erők katonajóléti szervezetének éves gáláján. A legnagyobb visszhangja várhatóan a Lapid – Erdogan találkozónak lesz, mivel 2008 óta Ehud Olmert, a török vezető izraeli miniszterelnökkel először fog találkozni. Izrael és Törökország a múlt hónapban jelentette be a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. Lapid közleményben üdvözölte a fejleményt, hangsúlyozva, hogy „a Törökországgal fenntartott kapcsolatok megújítása fontos eszköz a regionális stabilitás szempontjából, és gazdaságilag nagyon fontos Izrael lakosai számára.”
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy függesszék fel a Magyarországnak szánt uniós források egy résznek a kifizetését az uniós pénzeszközökkel való rossz gazdálkodással kapcsolatos aggályok miatt. Johannes Hahn költségvetésért felelős uniós biztos vasárnap bejelentette: a bizottság azt javasolja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, mintegy 7,5 milliárd eurót. A tanácsnak most egy hónapja van arra, hogy minősített többséggel döntsön a bizottság által javasolt intézkedések elfogadásáról. A bizottság sajtóközleménye szerint Magyarország vállalta, hogy november 19-ig teljes körűen tájékoztatja a bizottságot a kulcsfontosságú lépések végrehajtásának teljesítéséről.
Az előrenyomuló ukrán erők legalább tíz helyen találtak kínzásra utaló nyomokat a kelet-ukrajnai harkivi régióban az ukrán elnök szerint, aki szombat esti beszédében a nácikhoz hasonlította az orosz csapatokat. Volodimir Zelenszkij leszögezte: ki fogják deríteni, kik a felelősek az atrocitásokért. A héten közzétett ukrán beszámolók szerint több száz holttestet fedeztek fel a kelet-ukrajnai Izjum közelében, ahonnan az országot támadó orosz erők kivonultak. Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint feltehetően több mint ezer állampolgárt kínoztak meg és öltek meg Harkiv megye felszabadított területein. Ezt követően szombaton az Európai Unió jelenleg soros cseh elnöksége háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi különbíróság létrehozását szorgalmazta.
Hetvenegyre emelkedett a kirgiz-tádzsik határon a héten kirobbant fegyveres összecsapás halottjainak száma, a kirgiz egészségügyi minisztérium 36, a tádzsik hatóságok pedig 35 halottat jelentettek vasárnap. A kirgiz egészségügyi tárca hozzátette, hogy a harcoknak kirgiz oldalon körülbelül 130 sebesültje is van. Biskek egyúttal bejelentette, hogy szeptember 19-én országos gyásznapot tartanak az áldozatok emlékére. Ugyancsak vasárnap a tádzsik kormány azt közölte, a harcoknak 35 tádzsik halottja van. A térségben a héten törtek ki összecsapások a kirgiz és a tádzsik határőrök között, a két fél nehézfegyverek, köztük harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Bár pénteken Biskek és Dusanbe tűzszünetben állapodott meg, a harcok nem sokkal később kiújultak. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő a feszültség csökkentését sürgette, hozzátéve: amennyiben a felek kérik, a világszervezet kész közvetíteni a vitás kérdésekben.
Vasárnap is hatalmas sor állt a korábban elhunyt II. Erzsébet királynő londoni ravatala előtt. A néhai brit uralkodótól ma vesznek végső búcsút, és a hétvégén folyamatosan érkeztek a szertartásra meghívott külföldi állam- és kormányfők. Joe Biden amerikai elnök repülőgépe vasárnap hajnalban szállt le a londoni Stansted repülőtéren. II. Erzsébet királynőt hosszas betegeskedés után, életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál Balmoralban, a királyi család nyári skóciai rezidenciáján. A királynő koporsóját szerdán ravatalozták fel a londoni parlament legősibb épületében, az 1097-ben emelt Westminster Hallban. A ravatal ma hajnalig volt látogatható. A ravatalhoz vezető sor vasárnap délelőtt is a Westminster Halltól hozzávetőleg 8 kilométerre lévő kelet-londoni Southwark Parkig ért, és a sor végén állóknak jelenleg legalább 13 és fél órát kell várakozniuk, mire a ravatalozóhelyiségbe érnek. A hétvégén voltak időszakok, amikor meghaladta a 24 órát a várakozási idő. Az elhunyt uralkodót ma a királyi család legnagyobb és legrégibb angliai rezidenciája, a London nyugati határában fekvő, csaknem ezeréves windsori kastély emlékkápolnájában helyezik végső nyugalomra.
Időjárás:
Ma országszerte kisüthet a nap. Este változóan, többnyire gyengén felhős égbolt várható. A hőmérséklet jellemzően 10 – 17 fok között alakul.
