A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.12. reggelén
Az Oroszország elleni európai uniós szankciók ártanak Európának – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
Petíciót indít az LMP a napelemek után fizetendő termékdíj eltörlésére – jelentette be Tetlák Örs, Érd alpolgármestere.
A Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronen Bar szerint több mint 300 „jelentős” terrortámadást hiúsítottak meg idén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyalt francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal.
Belföldi hírek:
A miniszterelnök idén is részt vett a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén, a kötcsei Polgári pikniken. Nagy találkozások – Kötcse 2022 címmel osztott meg egy kevesebb mint fél perces videós összefoglalót a szombati Polgári Piknikről a miniszterelnök közösségi-oldalán. Az őszi politikai szezon idén is a kötcsei piknikkel indult. Az eseményen a miniszterelnök bizalmi körben, sajtónyilvánosság nélkül beszédet is tartott.
Arra kéri a kormány a polgárőröket, hogy folytassák a határvédelmi szolgálatot az év végéig, ehhez pedig továbbra is biztosítják számukra a költségtérítést – közölte a közösségi-oldalán vasárnap közzétett videójában Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekért felelős miniszterelnöki biztos. A több mint 65 ezer, munkáját önkéntesen végző polgárőrre mindig számítani lehet, ha baj van: ha meg kell őrizni a települések közbiztonságát, ha meg kell védeni a magyar családokat vagy éppen az ország határait – méltatta a polgárőrök munkáját a miniszterelnöki biztos. Mint emlékeztetett, februárban Magyarország kormánya azt kérte a polgárőröktől, hogy még nagyobb jelenléttel vegyenek részt a déli határ védelmében. Ehhez a munkához költségtérítést is biztosítottak a szolgálatot végző polgárőröknek. Nyitrai Zsolt összegzése szerint több mint 11 ezer polgárőr vett részt a határ védelmében az elmúlt öt hónapban. A kormány most arra kéri a polgárőröket, hogy folytassák a határvédelmi szolgálatot az év végéig, ehhez pedig továbbra is biztosítják számukra a költségtérítést – fűzte hozzá. Az elmúlt hónapokban 11 ezer polgárőr 110 ezer szolgálati órát teljesített, több mint 10 ezer elfogásban működtek közre, és 20 esetben embercsempészettel kapcsolatban adtak jelzést a hatóságoknak – számolt be az eddigi eredményekről.
Az Oroszország elleni európai uniós szankciók ártanak Európának – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Úgy fogalmazott, hogy a szankcióknak nagy hatása van, csak nem ott, ahol kellene. Az uniós szankciók nem a háborút kirobbantó országra, hanem Európára, az európai gazdaságra pakolnak egyre nehezebben viselhető terheket – tette hozzá. A politikus kifejtette, hogy soha nem látott magasságokba emelkedtek az energiaárak, és a legnagyobb és legtartósabb áremelkedés nem a háború kirobbanásakor, hanem az energiaszankciók lebegtetése és elfogadása óta következett be. Úgy vélte, az uniós szankciók az eredeti céljuk szempontjából nem segítenek, Európának viszont ártanak. Nincs olyan ember Európában, aki valamilyen formában ne érezné az elrontott szankciós politika inflációs hatását a rezsiszámlától a közlekedésen át a mezőgazdaságig – mondta. Elmondta, hogy miközben az európai gazdaság erőteljesen lassul, a munkanélküliség növekszik, az euró folyamatosan gyengül a dollárral szemben, addig Oroszországban a gazdasági visszaesés kisebb lesz a vártnál, és a világ második legnagyobb fizetési mérleg többletét mutatják fel.
Petíciót indít az LMP a napelemek után fizetendő termékdíj eltörlésére – jelentette be Érd alpolgármestere, a párt országos elnökségének tagja. Tetlák Örs az LMP közösségi oldalán közzétett felvétel szerint nehezményezte, hogy egy napelempanel után 2000-2500 forintot, tehát egy napelemes rendszer után több tízezer forintot kell termékdíjként kifizetni. Szerinte ez azért sem indokolt, mert a környezetvédelmi termékdíjat a veszélyes anyagokat tartalmazó termékek miatt vezették be, ám a gumiabroncsokkal, hűtőfolyadékokkal, akkumulátorokkal ellentétben a napelem szinte teljes mértékben újrahasznosítható, ráadásul az egyik legjobb technológia a fosszilis és atomenergia kiváltására.
Külföldi hírek:
Huszonegy évvel ezelőtt érte az Egyesült Államokat történetének legsúlyosabb terrortámadása, amikor New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 03 perckor két eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ, World Trade Center két tornyába, amelyek nem sokkal később, 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak. Egy másik repülőgép 9 óra 37 perckor a Pentagon épületére zuhant Washington mellett, lerombolva annak egy részét. A negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor. A 3019 halálos áldozatot követelő merényletsorozatért az Oszama bin Laden vezette al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorhálózat vállalta a felelősséget. Az Egyesült Államok a terrorcselekményekre válaszul 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. A tálibok szerint nem ők voltak a merénylők, 11 évvel ezelőtt azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy a támadásokat mindössze ürügyként használták fel Afganisztán megszállásához. Közel 20 évvel a terrorcselekmények után, tavaly augusztus 31-én az utolsó amerikai katona is elhagyta az Afganisztánt.
A Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, Ronen Bar szerint több mint 300 „jelentős” terrortámadást hiúsítottak meg idén. A Sabak vezetője megjegyezte, hogy jelentősen megnőtt a katonák és civilek elleni lövöldözős terrortámadások száma. Bar szerint Izraelnek fokoznia kell tevékenységét Júdea és Szamáriában, hogy megakadályozza a további támadásokat, és az ott bevetett csapatokat „védőtakaró”-nak nevezte az izraeli állampolgárok számára. Bar a Palesztin Hatóságot hibáztatta, amiért nem irányít egyes területeken, ami az Izraeli Védelmi Erőket a műveletek fokozására késztette, főleg Sechemben és Dzseninben. A feszültség csillapítása érdekében Bar szerint meg kell erősíteni a Palesztin Hatóság biztonsági szolgálatait.
A biztonsági tisztviselők vasárnap közleményt adtak ki, miszerint mostanság tucatnyi riasztást kapnak terrortámadások miatt, amelyek többsége Dzseninből és Sechemből érkezik. A tisztviselők szerint az adat az elmúlt évhez képest szokatlan. Emiatt a rendőrség figyelmeztetni kívánja a polgárokat, és arra kéri a lakosságot, hogy legyenek éberek, és gyanú esetén hívják a 100-as forródrótot. A rendvédelmi szervek mindeközben fokozzák jelenlétüket a zsúfolt helyszíneken. A riasztások egy rendkívül feszült hét után történtek. A Jordán-völgyben végrehajtott terrortámadás, amelyet Dzsenin környéki terroristák hajtottak végre, a jaffói, melyet egy Sechem környéki terrorista kísérelt meg, valamint a múlt héten Szamáriában és Binjaminban végrehajtott támadási kísérlet. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató múlt vasárnap esti riportja szerint 2021-ben 91 terrortámadásra került sor, 16 irányult civilekre és 75 katonákra. 2022-ben eddig több mint 150 terrortámadást hajtottak végre, 19 irányult civilek ellen és több mint 130 katonák ellen.
Katasztrofális következményekkel járhatnak a zaporizzsjai atomerőmű elleni rendszeres ukrán támadások, Kijevre befolyást kell gyakorolni a befejezésük érdekében – közölte vasárnap Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal. Putyin tájékoztatta Macront azokról az intézkedésekről, amelyeket orosz szakemberek tettek az erőmű fizikai védelmének biztosítása érdekében, és hangsúlyozta, hogy befolyást kell gyakorolni a kijevi vezetésre az erőműre mért csapások azonnali leállítása érdekében. Putyin és Macron legutóbb hosszú szünet után, augusztus 19-én beszélt telefonon egymással, ugyancsak a francia fél kezdeményezésére. A francia államfő egyébként szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott eszmecserét.
Az ukrán hadsereg vesztesége a harkivi északi és mikolajivi-Krivij Rih-i déli frontszakaszon szeptember 6-10. között meghaladta a négyezer halottat és nyolcezer sebesültet – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy vasárnap a hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint Harkiv megyében az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel támadott ukrán katonai célpontokat. Emellett a donyecki régióban, Krasznoarmijszk vasútállomásánál Iszkander rakéták mértek csapást kirakodás közben az ukrán 28. gépesített lövészdandárra. A RIA Novosztyi hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva azt írta, hogy vasárnap egész Ukrajna területén légiriadót rendeltek el. Konasenkov szerint az orosz harcászati légierő, valamint tüzérségi és rakétacsapatok az elmúlt egy nap alatt nyolc ukrán vezetésipontra, 43 tüzérségi egységre, 103 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint két lőszerraktárra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy célfelderítő és -követő radarállomást Mikolajiv megyében. Az adatokat más források nem erősítették meg.
Az ukrán csapatok folytatják az Oroszország által megszállt területek felszabadítását: szeptember eleje óta több mint háromezer négyzetkilométer került vissza Ukrajna ellenőrzése alá, Harkiv irányában pedig nemcsak dél és kelet, hanem észak felé is elkezdtek haladni, és már ötven kilométerre vannak az ukrán-orosz államhatártól – számolt be Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka vasárnap a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) elemzői legfrissebb jelentésükben azt írták, hogy Ukrajna több területet szabadított fel öt nap alatt, mint amennyit Oroszország április óta összes művelete során elfoglalt. Megjegyezték, hogy az ukrán erők helyenként mintegy 70 kilométeres mélységig is áttörték az orosz vonalakat. „Az ukrán erők nagy valószínűséggel Harkiv megyében Izjum városát is elfoglalják a közeljövőben – mondta.
Időjárás:
Ma napos, illetve szűrt napsütéses idő lesz. ste gyengén felhős, csillagfényes idő várható. A hőmérséklet jellemzően 15 – 24 fok között alakul.
