A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.08.30. reggelén
Noha a nemzetközileg erősen támadták a magyar álláspontot, az utóbbi években hazánknak lett igaza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Októbertől igényelhetik a rezsitámogatást a rászorulók, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatja az erről szóló előterjesztést – mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Joszi Cohen, a Moszad előző igazgatója szerint Izrael „számtalan műveletet” hajtott végre, „szerte a világon, beleértve Irán szívében is.
Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat – jelentette ki Olaf Scholtz német kancellár.
Belföldi hírek:
Noha a nemzetközileg erősen támadták a magyar álláspontot számos kérdésben, az utóbbi évek legjelentősebb ügyeiben rendre hazánknak lett igaza – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a magyar nagykövetek éves értekezletén. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető beszéde elején kiemelte, hogy a kormánypártok minden korábbi rekordot megdöntő választási eredménye a magyar külpolitika teljesítményének is fontos visszaigazolása, ami az eddigi stratégia még erőteljesebb végrehajtására kell sarkalljon. Tanulságként aláhúzta: „az elmúlt években komoly ellenszélben kellett végezni a munkánkat, mivel a mi kormányzati stratégiánk alapvetően megy szembe a nemzetközi mainstreammel. Ezért nyilvánvalóan mi kegyelmet és támogatást ebben a dimenzióban nem remélhetünk. Nem is akarunk, nincs is rá szükségünk” – szögezte le. Szijjártó Péter kijelentette: a nemzeti érdek érvényesítésére alapuló külpolitika a sikeres külpolitika, ehhez kell egy „nagy adag vagányság” is, de láthatóan meghozza az eredményeket. Közölte, a külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább a duplájára emeli az áram árát, semmint Ukrajnából olcsón szerezze be. Arató Gergely, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői, online is követhető sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor azért nem vesz olcsó áramot Ukrajnától, hogy a kedvében járjon, megfeleljen Vlagyimir Putyinnak. Kijelentette, a miniszterelnök szándékosan teszi ezt, és iparági szakértők szerint ennek politikai okai lehetnek, szakmai érv nincs. „Ez a magyar emberek és családok nyílt elárulása” – fogalmazott, hozzátéve: a Demokratikus Koalíció szerint feketén-fehéren kiderült, hogy Orbán Viktor nemcsak a hétszeres gázáremelésért felelős, hanem ő tehet az áram árának megduplázásáról is. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy Orbán Viktor miatt van rezsiemelés és válság Magyarországon – közölte Arató Gergely, aki szerint a kormányfő akkor se tudta volna „durvább csapdahelyzetbe terelni” Magyarországot, ha magának a Gazpromnak dolgozna. „Amíg Orbán marad, marad a hétszeres gázár és marad a megduplázott áramár is” – mondta az ellenzéki politikus.
Gyurcsányéknak a vérükben van a magyar emberek becsapása: ezt tették kormányzásuk alatt és ezt teszik most is – reagált a Fidesz a Demokratikus Koalíció hétfői sajtótájékoztatójára. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese azzal vádolta a kormányfőt, hogy inkább a duplájára emeli az áram árát, semmint Ukrajnából olcsón szerezze be. A Fidesz közleményében azt írta: a baloldal – háború és energiaválság nélkül – háromszorosára emelte a gáz és kétszeresére az áram árát, a fizetésekhez képest a magyarok fizették a legtöbbet a rezsiköltségekre az egész unióban. Ha rajtuk múlna, semmiféle rezsivédelem nem létezne és rábólintottak volna az összes brüsszeli szankcióra – fogalmaztak, kiemelve: ezzel szemben Magyarországon nem lesz energiahiány, és Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztás mértékéig minden család havi 181 ezer forintot spórol meg a rezsin.
Októbertől igényelhetik a rezsitámogatást a rászorulók, ha a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén támogatja az erről szóló előterjesztést – mondta a főpolgármester hétfőn Budapesten a közmédiának. Karácsony Gergely egy más témában tartott sajtótájékoztató után kapott kérdéseket a bevezetni tervezett fővárosi rezsitámogatási rendszerről, és ezekre válaszolva úgy fogalmazott: „nem az a kérdés, miből tudjuk kifizetni, hanem (…) hogy a főváros teljesítse azt a választási ígéretemet, hogy a rászoruló nyugdíjasoknak és családoknak rezsitámogatást adunk”. Ugyancsak kérdésre válaszolva megerősítette, az intézkedés körülbelül 150 ezer háztartást érint majd és több mint egymilliárd forintos költséget jelent. Karácsony Gergely azt mondta: a ciklus közepén eljutottak oda, hogy ezt a választási ígéretét meg tudják valósítani most, amikor a rezsiárak növekedése miatt nagyon sok budapesti család nehéz helyzetben van.
Külföldi hírek:
Joszi Cohen, a Moszad előző igazgatója szerint Izrael „számtalan műveletet” hajtott végre, „szerte a világon, beleértve Irán szívében is,” Teherán nukleáris programja ellen, amikor a kémügynökséget vezette. „Anélkül, hogy túlzottan belemennék a részletekbe, elmondhatom, hogy a Moszad számos sikert ért el az iráni nukleáris program elleni harcban” – mondta angolul egy svájci eseményen, az első cionista kongresszus 125. évfordulóján. Emlékeztetett az iráni nukleáris archívum ellopását célzó műveletre, mondván, a megszerzett fájlok arra utalnak, hogy Teherán hazudott atomprogramjának katonai dimenzióiról. ,,Az iráni rezsim hazudik az egész világnak, és ezt bebizonyítottuk, amikor több ezer dokumentumot hoztunk el az iráni archívumból, dokumentumokat, melyek bizonyítják, hogy az irániak hazudtak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek.” A folyamatban lévő nukleáris tárgyalások kapcsán Cohen kijelentette: „Garantálhatom, hogy Izrael mindent megtesz annak érdekében, hogy késleltesse és megakadályozza, hogy az irániak atombombákat építsenek, amelyek veszélyeztetnék Izrael Államot”.
Szíriai tisztségviselők arra kérték Iránt és proxyjait, hogy ne hajtsanak végre Izrael elleni támadásokat a szíriai területéről, ami arra késztette az Irán vezette tengelyt, hogy az izraeli csapásokra válaszul inkább amerikai támaszpontokat támadjon – jelentette a The New York Times egy damaszkuszi forrásra hivatkozva. A kérés egy virtuális találkozó során hangzott el az Irán és az Irán által támogatott szíriai, iraki, jemeni erők, a libanoni Hezbollah, és az Iszlám Forradalmi Gárda közötti találkozón. A találkozóról Gheisz Ghoreishi, az iráni kormányhoz közel álló elemző számolt be, és egy damaszkuszi személy is megerősítette a Timesnak. A damaszkuszi forrás szerint a szíriaiak nem szeretnék, ha területükről indítanának támadást Izrael ellen, mivel az egy totális háborút kockáztatna az amúgy is destabilizált országban. A kérés miatt az Irán vezette „ellenállás tengelye” szíriai amerikai támaszpontokat vett célba abban a reményben, hogy ez arra készteti Amerikát, hogy nyomást gyakoroljon Izraelre, hogy állítsa le a csapásokat. Magas rangú amerikai tisztviselők a Timesnak elmondták, hogy az amerikai csapatoknak otthont adó szíriai al-Tanf bázis ellen augusztus 15-én végrehajtott dróntámadás kifinomultabb volt, mint a korábbi támadások, és lehet, hogy iráni válaszlépés volt egy korábbi izraeli légicsapásra.
Oroszország rendszeresen ágyúzza a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar várost azért, hogy „elrejtse nukleáris bűntetteit és az orosz propagada számára olyan képet fessen, amelynek alapján az ukrán erőket okolhatják a támadásokért” – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója. „A barbárokat nem érdekli, hány embert ölnek meg egy propagandaképért” – fogalmazott a tisztségviselő. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy hétfőre virradóra – Kijev szerint – Oroszország csapásokat mért az általa megszállt Enerhodar lakóövezetei ellen, amelynek következtében legalább tíz embert sebesítettek meg repeszek. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség küldöttségétől elvárja, hogy a zaporizzsjai atomerőműben tett látogatását követően egyértelműen jelentse ki hogy az orosz hadsereg jogsértéseket követett el. „Tudjuk, hogy Oroszország nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot nukleáris incidens veszélyének tette ki.” – mondta stockholmi látogatása alatt tartott sajtótájékoztatóján.
Csapásmérő drónnal kísérelték meg megtámadni az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőművet az ukrán fegyveres erők – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint kézifegyverekkel sikerült lelőni a drónt, amely a 1. számú speciális épület tetejére zuhant, amelyben amerikai eredetű nukleáris fűtőanyagot és szilárd radioaktív hulladékot tárolnak. Mint mondta, ezzel súlyos károkat és áldozatokat sikerült elkerülni, a műszaki személyzet továbbra is kézben tartja az atomerőmű zavartalan működését, a sugárzás szintje normális. Jevgenyij Balickij, Zaporizzsja megyének a megszálló erők által kinevezett közigazgatásának vezetője hétfőn a Pervij Kanal televíziónak elmondta, hogy a lelőtt szerkezet egy amerikai gyártmányú kamikaze drón volt. Balickij szerint robbanótöltete a tetőbe csapódva felrobbant, de nagyobb kárt nem okozott.
Az Európai Uniónak a közeljövőben fel kellene vennie tagjai közé egyebek között a nyugat-balkáni országokat, Ukrajnát, Moldovát vagy Georgiát – jelentette ki Olaf Scholtz német kancellár hétfőn Prágában az Európai Unió jövőjéről tartott előadásában a Károly Egyetemen. Olaf Scholz szerint az Európai Unió bővítése hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szervezet a jelenlegi egyhangú szavazásról fokozatosan áttérhessen a többségi szavazásra. A kancellár felhívta a figyelmet arra, hogy „ebben a kibővített unióban növekedni fognak a tagállamok közti különbségek, ami politikai érdekeiket, gazdasági befolyásukat és szociális rendszereiket illeti”. Úgy vélte, hogy „ott, azokon a területeken, amelyeken ma konszenzus kell, minden további tagállammal növekszik annak kockázata, hogy valamelyik ország kihasználja vétójogát és akadályozni fogja a többiek fejlődését”. Leszögezte: „Ezért azt javasoltam, hogy fokozatosan térjünk át a többségi szavazásra a közös külpolitikában, de más területeken is, mint például az adópolitika. – mondta.
Csehország mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöke szeptember 9-ére összehívta Brüsszelbe az Európai Unió energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását- jelentette be Jozef Síkela cseh ipari és közlekedési miniszter hétfőn Prágában sajtótájékoztatón. Síkela szerint a találkozón megvitatják a jelenlegi energiaválságot és a szükséges konkrét sürgősségi intézkedéseket. A miniszter újságírók előtt azt mondta, hogy az európai energetikai piac összeomlott, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Az energiaválságért Síkela Oroszországot, Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját tette felelőssé. A másik fontos ok, hogy Európában nagy szárazság van, ami nehezíti a vízerőművek működtetését, illetve az a tény, hogy például Franciaországban jelenleg különböző okokból leállt az atomerőművek mintegy fele. A Európai Unió energiaügyi tanácsának rendkívüli brüsszeli ülésén Síkela szerint a miniszterek megvitatják majd a gázárak maximálására tett javaslatot. Rámutatott, hogy a gáz az egyik legfontosabb alapanyaga az áramtermelésnek. Jozef Síkela úgy vélte: ez az út kevésbé költséges megoldása a jelenlegi problémának, mintha az áramárakat kellene csökkenteni.
Időjárás:
Ma napos idő várható, kevés gomolyfelhőzettel. Csak elvétve alakulhatnak ki futó záporok. Este csillagfényes, eseménytelen időre van kilátás. A hőmérséklet jellemzően 25 – 31 fok között alakul.
