Január 27, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja.

A BreuerPress és a Heti TV hirei 2022.I.27. reggelén 

 

 

Január 27, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapja.Kapcsoljuk a Páva utcai emlék helyet és kutató központot   12  óra magaságában .

A nap folyamán beszélgetések és vissza emlékezéseket közvetítünk  meggyilkolt honfitársainkra emlékezünk, majd bemutatjuk a Jeruzsálemi Juharfa című dokumentum filmet   és Izrael történetét

 

 

Március 25-én és 26-án rendezik meg az amerikai republikánus tábor Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciáját Budapesten.

Az ecuadori kormány kérésére Magyarország 150 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adományoz a dél-amerikai országnak.

Az izraeli parlament jóváhagyta azt az új törvényt, amely korlátozza a kormány azon képességét, hogy járványhoz kapcsolódó korlátozásokat vezessen be.

Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán.

 

 

Belföldi hírek:

2022. január 27. 12 óra – Megemlékezés

A megemlékezésen többek között dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Őexcell. Pascale Andréani, a Francia Köztársaság magyarországi nagykövete és Őexcell. Jevgenij Sztaniszlavov, Oroszország nagykövete szól az emlékezőkhöz. A résztvevők bejárhatják a Vidéki gettók – „… nem marad itt közülük hírmondó sem.” című új időszaki kiállítást, melynek hivatalos megnyitója aznap 18 órakor lesz. A megemlékezést a hagyományoknak megfelelően kádis és az emlékezés mécseseinek meggyújtása zárja az Áldozatok Emlékfalánál.

Március 25-én és 26-án rendezik meg az amerikai republikánus tábor Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferenciáját Budapesten a Várkert Bazárban – jelentette be az Alapjogokért Központ igazgatója. Szánthó Miklós elmondta: a CPAC Hungary fő szónokának Orbán Viktor miniszterelnököt kérték fel. Sok száz résztvevőt várnak, kiemelt külföldi és hazai előadókkal. Amerikai szenátorok, kongresszusi képviselők, az ottani szellemi élet sok jeles képviselője, európai kutatóintézetek vezetői és újságírók is érkeznek a rendezvényre – tette hozzá. Emlékeztetett: tavaly szeptemberben jelentették be, hogy Magyarországra hozzák a rendezvényt, amely nemcsak egy konferencia, a jobboldali tábor összejövetele, hanem egy show is egyben.

A gyermekek védelme nemzeti sorskérdés, az áprilisi népszavazás célja pedig az, hogy konszenzust teremtsen ebben a kérdésben – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója. Hollik István a Mindennapok Női Szemmel Egyesület és a Szent István Intézet által szervezett A gyermek nem játék! című rendezvényen kiemelte: Európában Magyarország lesz az első, ahol a gyermekvédelem kérdésében népszavazáson kérdezik az emberek véleményét, ez pedig „megelőző csapást” jelenthet a gender-ideológiával szemben. A politikus párhozamot vont az illegális bevándorlás és a gender-kérdés között, úgy fogalmazva, hogy „Nyugat-Európába beengedték a bevándorlókat, és most már nem lehet kitenni őket. Ugyanígy van ez a

gender-propagandával is, ha egyszer jogokat biztosítanak számukra, akkor szerzett jogot visszavenni szinte lehetetlen”. Hollik István ezért mindenkit arra bíztatott, hogy vegyen részt a népszavazáson, mert „a döntés végleges lesz, és nem lehet visszacsinálni”.

Nem is értették, hogy annak idején miért került Kabáról Csepelre Bangóné Borbély Ildikó az MSZP színeiben, de a jelenlegi helyzet szerint ő már nem fog elindulni a választáson, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a HM parlamenti államtitkára a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Hozzátette azt is, bár minden gyermek otthonról, majd később a különböző oktatási intézményekből azt hozza, hogy igazat kell mondani, vannak mégis olyanok, akik az előrejutás érdekében hazudnak. Az ellenzékről azt is elmondta Németh Szilárd, hogy az saját magát baloldalinak nevezi, de közben olyan miniszterelnök-jelöltet találtak, aki keresztény konzervatívnak mondja magát. Persze, nem az, jegyezte meg a politikus. Az ellenzéknek magára nézve is kötelezőnek kellene tartania a zéró tolerancia elvét, ahogy azt a kormány megteszi, most az ellenzéken a sor.

Az LMP társelnöke szerint csupán kampányfogás és rossz eszköz az infláció megfékezésére egyes élelmiszerek árának befagyasztása. Schmuck Erzsébet azt mondta: a családokon alig segít az intézkedés, miközben a kisboltoknak „halálos ütés lehet”. A családok havonta legfeljebb 1-2 ezer forintot spórólhatnak azzal, hogy a kormány befagyasztotta hét élelmiszer árát – jelentette ki a politikus, hozzátéve: az intézkedés a Magyar Nemzeti Bank szerint sem eredményez 1 százalékpontos inflációcsökkenést. A nagyáruházak a bevételkiesést ráterhelhetik a többi termékükre vagy a beszállítókra, a hazai kisboltokra viszont „halálos ütést mérhet” a döntés – mondta Schmuck Erzsébet. Ezen üzleteket ugyanis már a minimálbér emelése is sújtja.

Külföldi hírek:

Az ecuadori kormány kérésére Magyarország 150 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adományoz a dél-amerikai országnak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az intézkedéstől azt várják, hogy Ecuador fel tudja gyorsítani az oltási kampányát, így jobban ellen tud állni a világjárvány kihívásainak, illetve Magyarország még inkább hozzá tud járulni a világjárvánnyal szembeni globális védekezés sikeréhez – közölte a magyar diplomácia vezetője. Leszögezte: Magyarországnak az az érdeke, hogy a világ minden pontján fel tudják gyorsítani az oltási kampányt, mert a lassú oltási kampányok, az alacsony átoltottsági ráta okozza alapvetően az újabb variánsok és mutánsok kialakulását. Ezek a variánsok pedig hamar eljutnak, eljutnának Európába is, amit meg kell akadályozni – tette hozzá.

Az izraeli parlament jóváhagyta azt az új törvényt, amely korlátozza a kormány azon képességét, hogy járványhoz kapcsolódó korlátozásokat vezessen be. A törvény szerint a kormány egészségügyi vészhelyzetet vagy pusztán „különleges egészségügyi helyzetet” hirdethet, de mindkettőt hét napon belül jóvá kell hagynia a Kneszet Alkotmánybizottságának vagy a teljes Kneszetnek. Ellenkező esetben a felhatalmazások automatikusan visszavonásra kerülnek. A zárlat elrendelésére, az iskolák távoktatásra való átállására vagy az ország elhagyásának korlátozására vonatkozó hatáskör csak szükségállapotra korlátozódik. A törvény ezenkívül védi a tüntetéshez való jogot mindkét helyzetben, ellentétben a meglévő törvénnyel, amely

lehetővé teszi a tüntetések korlátozását. Ezenkívül a szükségállapotot 45 napra, a „speciális egészségügyi helyzetet” pedig 90 napra korlátozza, ezáltal gyakorlatilag megszünteti a 2020 eleji járvány kirobbanása óta tartó folyamatos szükségállapotot. A törvény a jövő hónapban lép hatályba, és év végéig marad érvényben.

Libanon, Jordánia és Szíria energiaügyi miniszterei szerződést kötöttek azzal a céllal, hogy némileg enyhítsék a Libanont sújtó energiahiányt. A megállapodás értelmében Jordánia – a nemzetközi szankciókkal sújtott Szírián keresztül – látja majd el elektromos árammal Libanont. Egy szakértő szerint az egyezménynek köszönhetően naponta két órával hosszabb ideig tudnak majd áramot szolgáltatni a libanoni lakosságnak. A javulás azonban feltehetően nem azonnal lesz érezhető, hanem csak április-májustól. Libanont két éve súlyos gazdasági válság sújtja. Az ország több részén mindössze napi egy-két órán át működik az áramszolgáltatás, és az olajárak növekedése miatt a magángenerátorok sem jelentenek megoldást a pénzszűkében lévő lakosságnak.

Kijevnek nincs kifogása azokkal az írásos javaslatokkal szemben, amelyeket az Egyesült Államok az orosz-ukrán válság enyhítését célzó tárgyalások részeként Oroszországnak kíván küldeni a héten – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárcavezető hangoztatta, hogy az amerikai fél a javaslatok elkészítésekor figyelembe vette az ukrán álláspontot. Az Egyesült Államok várhatóan a héten ad írásos választ Moszkvának az úgynevezett „biztonsági garanciákról” szóló követelésére, amelynek része az is, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál. Jens Stoltenberg főtitkár közölte: a szövetség meg fogja ismételni, hogy nem hajlandó engedni Oroszországnak a kulcsfontosságú elvek tekintetében. Ezek közé tartozik, hogy Európa minden államának joga van megválasztani a saját útját, illetve azt, hogy biztonsága szavatolása érdekében milyen szervezet része kíván lenni. Egyúttal azt is jelezte: a NATO válaszában az is benne lesz, hogy a szövetség kész meghallgatni Oroszország aggályait. A tájékoztatón Kuleba köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek kiegészítő katonai támogatást nyújtottak Ukrajnának.

Románia a NATO védelmi és elrettentő képességének magas szinten tartását szorgalmazza, és kész további szövetséges csapatokat befogadni az ukrán válság kapcsán – hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülését követően. Iohannis leszögezte: a feszültség csökkentésében a párbeszédnek kell elsődleges szerepet játszania, de arra az eshetőségre is fel készülni, hogy Oroszország katonai erőt alkalmaz Ukrajna ellen. Románia biztonsága megerősítése érdekében konkrét tárgyalásokat folytat az amerikai és szövetséges katonai jelenlét növeléséről, intézményei pedig felkészülnek esetleges menekülthullámra, illetve azoknak a negatív következményeknek a kezelésére, amelyek a gazdaságot, energiaellátást, vagy pénzügyi szektort érhetik – ismertette a CSAT döntéseit az államfő.

Az új típusú koronavírus omikron változata továbbra is nagyon veszélyes – figyelmeztetett heti kiadványában az Egészségügyi Világszervezet (WHO), miután az új típusú koronavírus omikron változatával megfertőződöttek száma újabb rekordokat döntött a múlt héten. „A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az omikron globális veszélye továbbra is nagyon magas” – figyelmeztetett az ENSZ egészségügyi szakosított szervezete, leszögezve, hogy „az elmúlt hét napon több mint 21 millió új fertőzöttet regisztráltak, amely a világjárvány kezdete óta a legmagasabb heti esetszám”. A szervezet közölte, hogy az új fertőzöttek száma a múlt héten 5 százalékkal emelkedett, az előző heti 20 százalékkal szemben. A globális fertőzési arányszám, mint fogalmaztak, „lassabban” növekszik. A WHO adatai szerint az elmúlt héten ötvenezren hunytak el a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegség miatt, ez a szám nem változott a megelőző héthez viszonyítva.

Gazdasági hír:

Az Eurostat adatai mutatják, hogy Magyarország csökkentette a legnagyobb mértékben a béreket terhelő adókat az elmúlt évtizedben – hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter. Az idei adócsökkentéseknek része volt a munkáltatói adó 600 milliárd forintos mérséklése is, ezzel Magyarország 2022-ben is megőrizheti az adócsökkentésben elért első helyét az uniós országok között – tette hozzá a miniszter. A bejegyzéshez mellékelt táblázat szerint 2009 és 2020 között Magyarországon 9,5 százalékponttal csökkent az átlagbérre számított adóék, míg a következő legnagyobb csökkenést Románia érte el 6,1 százalékponttal, Portugáliában pedig a legnagyobb volt az emelkedés, 5,0 százalékpont.

Időjárás:

Ma többfelé élénk északnyugati szélre van kilátás. Keleten, északkeleten itt-ott lehet hószállingózás, havas eső.

Este hidegfront érkezik szélerősödéssel, elszórtan kisebb esőkkel, havas esővel, néhol havazással.

A hőmérséklet várhatóan -5 – 9 fok körül alakul.