Oroszország nem fog eltűrni támadást Ukrajna és a Nyugat részéről

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.I.24. reggelén 

 

 

 

Január 25-től Andorra is elfogadja a magyar hatóságok által, oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozóan kiállított igazolásokat, függetlenül az oltóanyag típusától.

 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékozódott a Szent Imre kórházban vasárnap reggel történt tűzesetről.

 

Izraeli telepesek támadtak a palesztin gazdáknak faültetésben segítő emberi jogi aktivistákra.

 

Oroszország nem fog eltűrni támadást Ukrajna és a Nyugat részéről a Donyec-medence ellen – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a bécsi biztonsági és fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője.

 

Belföldi hírek:

A tárgyalások eredményt hoztak, így január 25-től, keddtől elhárul minden jogi akadály az utazni szándékozók elől, és Andorra is elfogadja a magyar hatóságok által, oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozóan kiállított igazolásokat, függetlenül az oltóanyag típusától – írta a közösségi-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető vasárnapi bejegyzésében felidézte, hogy Magyarország ezzel már a 28. kétoldalú megállapodást köti meg a vakcinaigazolványok kölcsönös elismeréséről, „amivel újabb európai országba lesz szabad az út valamennyi oltott magyar állampolgárnak!”

 

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere személyesen tájékozódott a Szent Imre kórházban vasárnap reggel történt tűzesetről – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A közleményben felidézték, hogy vasárnap reggel tűz ütött ki a fővárosi Szent Imre Kórház földszinti épületének egyik helyiségében. A tűzoltóság nagy erőkkel vonult a helyszínre, a helyzetet kézben tartva eloltották a többszintes épület földszintjén felcsapó lángokat, majd megkezdték a kórház átvizsgálását, átszellőztetését és az épület kiürítését. „A tűz egy halálos áldozatot követelt, és 56 beteget kellett áthelyezni, közülük három személynek enyhe sérülése van, és négy beteget egy másik intézménybe szállítottak át” – írták. A tárca kiemelte, Kásler Miklós a helyszínen tájékozódott arról, hogy a betegek, az őket gyógyító és ápoló orvosok, ápolók, valamint a teljes személyzet biztonságban van, és a főigazgatót minden segítségéről biztosította. A tűz okait jelenleg vizsgálják – közölte a minisztérium.

 

„A katonai tervekben szerepel egy újabb harci repülőszázad létrehozása a honvédségen belül, de erről még döntés nem született” – mondta Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Portfolio.hu-nak. Ez további Gripenek vásárlását is jelentheti, mivel más típus beszerzése a meglévő gépek mellé az ezzel járó logisztikai bonyodalmak miatt nem lenne bölcs dolog – írja a portál. A már üzemelő Gripenek komolyabb korszerűsítésen fognak átesni és új fegyvereket is kapnak, s így szinte ötödik generációs gépekként működhetnek tovább. Az alternatíva a borzasztóan drága amerikai F-35-ös lehetne, erre a típusra azonban a magyar légierőnek egyszerűen nincs szüksége.

 

A Fidesz-KDNP a törvényeket betartva február 12. után kezd el csak kampányolni, akkor fognak megjelenni többek között a közterületi plakátok is, mondta Hollik István országgyűlési képviselő, a Fidesz kommunikáció igazgatója a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, mindeközben az ellenzék persze kampányol, folyamatosan követelik különböző kormánytagok távozását, de mindezek helyett, jelentette ki Hollik István, azokkal az ügyekkel kellene foglalkozniuk, ami az embereket foglalkoztatja. A kormánypártok ezt teszik, mert ez a fontosabb. Hozzátette azt is, ellentétben a baloldallal, ahol semmilyen korrupciós cselekedetnek nem volt következménye, a kormánypártok minden gyanús esetet kivizsgálnak, a törvényeket betartják. Legutóbb például az igazságügyi államtitkár lemondott posztjáról, és áll a hatóságok rendelkezésére.

 

 

Kizárták Bangóné Borbély Ildikót az MSZP-ből. Az MSZP Országos Elnöksége vasárnapi rendkívüli ülésén megállapította, hogy Bangóné Borbély Ildikó az iskolai végzettségével kapcsolatban megtévesztette a közvéleményt és a Magyar Szocialista Párt közösségét, így politikai útjaik elválnak egymástól – írták vasárnapi közleményükben. Megjegyezték még a közlemény végén, hogy a szocialista párt ezzel lezártnak tekinti az ügyet, azt pedig elvárják, hogy „a Völner-Schadl korrupciós botrányban lebukott fideszes politikusok is távozzanak a közéletből”.

 

Külföldi hírek:  

Izraeli telepesek támadtak a palesztin gazdáknak faültetésben segítő emberi jogi aktivistákra – írja a JTA. A telepesek botokkal és kövekkel voltak felfegyverkezve a pénteki támadás során, és felgyújtottak egy emberi jogi aktivistákhoz tartozó autót – írja a Haaretz, amely szerint négy emberi jogi aktivista könnyebben megsérült. A támadás a Náblusztól délre fekvő Burinban történt egy rendezvényen, amelyet a Rabbik az Emberi Jogokért és az Olive Harvest Coalition szervezett. Az aktivisták szerint mintegy 15 támadó Givat Ronen illegális előőrs-telepről érkezett, és elmenekült, mire az izraeli hadsereg csapatai megérkeztek. Egy friss beszámoló szerint a telepesek támadásai Júdea-Szamáriában 2021-ben 50 százalékkal nőttek. A Biden-kormányzat jelezte, hogy figyelemmel kíséri a jelenséget, és a múlt hónapban az amerikai külügyminisztérium éves terrorizmusjelentése kiterjedt jelentést tartalmazott a telepesek által elkövetett erőszakról.

 

Az amerikai haditengerészet a hétvégén elfogott és átvizsgált egy Iránból érkező hajót, fedélzetén negyven tonna olyan műtrágyával, amelynek összetevőiből robbanóanyagot lehet készíteni – közölte a Bahreinben állomásozó Ötödik Flotta. A tájékoztatás szerint a hajót egy olyan útvonalon tartóztatták fel, amelyet a jemeni kormányellenes húszi lázadók használnak fegyverek beszerzésére. Ugyanezt a hajót egy évvel ezelőtt már elfogták, akkor több ezer fegyvert találtak a fedélzetén. Ez alkalommal az Ománi-öböl nemzetközi vizein észlelték haladását. Fedélzetén negyven tonna karbamidos műtrágyára bukkantak, olyan vegyi anyagra, amelyet mezőgazdasági célokra, de robbanóanyagok előállítására is fel lehet használni – tette hozzá az amerikai haditengerészet.

 

London igényét fejezte ki a brit külügyminiszter moszkvai látogatására, a vizit lehetőségét orosz részről fontolóra vették – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 1 televízióban. Brit külügyminiszter 2017 decembere óta nem járt az orosz fővárosban. Akkor a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson töltötte be ezt a tisztséget. A hétvégén a brit védelmi tárcához közel álló források közölték, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter elfogadta brit hivatali partnere, Ben Wallace kezdeményezését, hogy személyes találkozón vitassák meg az ukrajnai biztonsági helyzetet. Wallace a hét elején egy parlamenti felszólalásban helyezte kilátásba, hogy Londonba invitálja Sojgut. Pénteken Sojgu hívta meg moszkvai látogatásra Wallace-t az aktuális biztonsági problémák megvitatására.

 

Oroszország nem fog eltűrni támadást Ukrajna és a Nyugat részéről a Donyec-medence ellen – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a bécsi biztonsági és fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője. Gavrilov komolytalannak nevezte azokat a fenyegetéseket, amelyek szerint az olaj- és gázexportőr Oroszországot egy Ukrajna elleni agresszió esetén lekapcsolnák a SWIFT fizetési rendszerről. Úgy vélekedett, hogy ez de facto lehetetlen, és Irán példájára hivatkozva eredménytelennek nevezte az intézkedést. Az orosz külügyminisztérium felszólította a brit diplomáciai tárcát, hogy tartózkodjon a „provokációktól”, miután a Foreign Office azzal vádolta meg Moszkvát, hogy oroszbarát bábkormányt akar hatalomra juttatni Kijevben. Moszkva szerint a London által terjesztett „dezinformáció” újabb bizonyítéka annak, hogy az „angolszászok” fokozzák a feszültséget a Donyec-medencében.

 

Tisztújítást tartottak Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki pártjánál, a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), a szombaton véget ért kongresszuson Friedrich Merzet választották meg elnöknek, aki harmadik próbálkozásra szerezte meg a tisztséget. A koronavírus-járvány miatt digitális formában megtartott tisztújító kongresszuson 94,62 százalékos támogatással választották meg elnöknek Friedrich Merzet, aki 2018-ban – Angela Merkel 18 évi elnöksége után – és 2020-ban is elindult a tisztségért.  Tavaly év végén a mintegy 400 ezer párttag véleményét is kikérték az elnöki tisztségről. A CDU történetének első pártszavazásán Friedrich Merz csaknem kétharmados – 62,1 százalékos – többséget szerzett, így egyedüli jelöltként indulhatott a tisztújításon. Kongresszusi beszédében és a megválasztása utáni első nyilatkozataiban kiemelte, hogy az utóbbi évek viharai és az elveszített 2021-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után ismét képessé kell tenni a CDU-t arra, hogy választásokat nyerjen. A párt elfogadja új ellenzéki szerepét, de hamarosan ki is akar lépni ebből a szerepből.

 

Bejelentette lemondását az örmény államfő,  Armen Szargszján. A lényegében ceremoniális tisztséget mintegy négy éve betöltő, 68 éves államfő szerint gondos megfontolás után jutott erre az elhatározásra.Armen Szargszján tavaly egy sor belpolitikai kérdésben, a többi között a kudarccal végződött hegyi-karabahi háború és a vezérkari főnök menesztése miatt összekülönbözött Nikol Pasinján miniszterelnökkel. Szargszján akkor kifogásolta, hogy nem vonták be a fegyverszüneti tárgyalásokba, később pedig ellenezte az örmény katonai vezetés Pasinján által szorgalmazott leváltását.  Egyelőre nem tudni, ki válthatja fel Szargszjánt a tisztségben.