Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Ammanban találkozott II. Abdullah jordán királlyal.

A BreuerPress és a HetiTV hírei,2022.01.06.

 

 

 

A hivatásos rendvédelemben szolgálatot teljesítők január 1-jétől 10 százalékos illetményemelésben részesülnek.

Közös sajtótájékoztatón állt ki a nyilvánosság elé az ellenzék. amelyet a Fudan és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazással kapcsolatban tartottak szerdán Budapesten.

Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Ammanban találkozott II. Abdullah jordán királlyal.

Kazahsztán szerdán szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, , miután a tüntetők megrohamozták és felgyújtották a középületeket.

Belföld:

A hivatásos rendvédelemben szolgálatot teljesítők január 1-jétől 10 százalékos illetményemelésben részesülnek, emellett az arra jogosultak egyszeri, hathavi fegyverpénzt is kapnak – jelentette be a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Kontrát Károly hivatalos közösségi oldalán közzétett videójában azt mondta, az emeléssel a kormány
a rendvédelmieknek a kiegyensúlyozott közrend és közbiztonság fenntartása érdekében kifejtett eredményes teljesítményét, a koronavírus-járvány megfékezésében és következményeinek enyhítésében tanúsított kiemelkedő helytállását és az illegális migráció elleni küzdelemben teljesített szolgálatát ismeri el. Közölte: a tízszázalékos kiegészítő juttatás a rendvédelemben hivatásos jogviszonyban foglalkoztatottak részére alanyi jogon jár. Az államtitkár hozzátette: a kormány rendeletet hozott arról is, hogy a hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő, egyszeri szolgálati juttatásban is részesül, a fegyverpénzt február 15-éig kifizetik az arra jogosultaknak.

Csaknem 122 ezer határsértőt és több mint 1200 embercsempészt fogtak el tavaly a magyar hatóságok – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György közölte: 2020-ban 45 500 határsértőt fogtak el, vagyis jelentős a növekedés a magyar határon átjutni próbálkozók számában. Idén január első napjaiban már 860 határsértőt és hét embercsempészt fogtak el. „Vagyis azt lehet mondani, hogy az európai migrációs útvonalak továbbra is zsúfoltak; erős nyomás alatt tartják az Európai Unió külső határait védelmező országokat” – összegezte a főtanácsadó. Bakondi György súlyos változásnak nevezte, hogy egy újabb migrációs útvonal is létrejött tavaly Fehéroroszországon keresztül, Lengyelország érintésével, Litvánia felé. Hozzáfűzte: mostanra valamelyest csökkent a migránsok száma az új útvonalon, de továbbra is van mozgás. Bakondi György felhívta a figyelmet arra, Törökország felől nagyon sokan érkeznek Afganisztánból, Indiából és Pakisztánból.

Soha annyi pluszpénzt nem kaptak még Magyarországon a nyugdíjasok egyetlen évben, mint amennyivel várhatóan 2022-ben számolhatnak – írta a Világgazdaság. A lap számításai szerint egy átlagos, tavaly még 150 ezer forint körüli nyugdíjat kapó jogosult,

mindent egybe véve, akár 277 500 forintnyi pluszpénzt is kaphat. Ez havi szinten 23 ezer forintos többlet az egy évvel ezelőttihez képest – olvasható. Farkas András nyugdíjszakértő a Világgazdaságnak azt mondta: a nyugdíjasok nagyjából 13 százalékos inflációig, illetve pénzromlásig védve vannak, azaz annyi pluszpénzt kapnak, hogy még ilyen mértékű drágulás esetén is pénzüknél maradnak. Az idén ugyanis, mindennel együtt, nagyjából 520-570 milliárd forint érkezhet pluszban az államtól, ilyenre pedig korábban nem volt példa – mutatott rá.

Közös sajtótájékoztatón állt ki a nyilvánosság elé az ellenzék. Márki-Zay Péter mellett valamennyi ellenzéki párt képviselője ott volt és felszólalt azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Fudan és az álláskeresési járadék ügyében kezdeményezett népszavazással kapcsolatban tartottak szerdán Budapesten a Nyugati téren. Az elsőként megszólaló Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott, a referendum arról szól, hogy az ellenzék visszaadja a hatalmat a népnek. Mint mondta, „az év végi szünetek és a rossz idő ellenére közel százezer aláírást gyűjtöttek össze az ellenzéki pártok és az aktivisták”. Kérdésre válaszolva Karácsony Gergely azt mondta, minden jogszabályi feltétel adott arra, hogy időben leadják a 200 ezer aláírást és a választással egy időben ott legyenek a kérdések. A főpolgármester szerint ha ez nem így lesz, akkor az annak tudható be, hogy a Fidesz nem akarja ezeket a kérdéseket látni. Márki-Zay Péter beszédében kiemelte, hogy bár nagyon sokszínű az ellenzék, szívükben mindannyian piros-fehér-zöldek, ezért is tudnak egységben állni.

Azbej Tristan a miniszterelnökségen működő, az üldözött keresztények megsegítésére létrejött államtitkárság, valamint a Hungary Helps program vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában számolt be a magyar kormány fellépéséről az örmény-azeri konfliktusban, valamint a keresztények helyzetéről a Közel-Keleten. A politikus beszámolt egy 2021. év végi sikeres akcióról, aminek a kapcsán megemlítette, hogy a Hungary Helps nemcsak az üldözött keresztényekkel foglalkozik, hanem humanitárius ügyekkel is. Az örmény-azeri konfliktusban Örményország megsegítése ügyében a magyar kormány tárgyalásokat folytatott azeri partnerével, ennek eredménye volt, hogy Azerbajdzsán Magyarországra küldött örmény hadifoglyokat, akiket a magyar kormány karácsonyi ajándékként hazavitt Jerevánba. Mindezek mellett százezer vakcinát is adott Magyarország az örményeknek.

Külföld:

Beni Gantz izraeli védelmi miniszter Ammanban találkozott II. Abdullah jordán királlyal. Gantz hangsúlyozta Izrael szoros kapcsolatainak stratégiai jelentőségét Jordániával, ami mindkét ország számára előnyös, áll a védelmi miniszter sajtóközleményében. A felek biztonsági és politikai kérdésekről tárgyaltak, Gantz pedig köszönetet mondott Abdullahnak a térség stabilitásának megőrzése érdekében végzett munkájáért. Gantz emellett méltatta a két ország közötti kapcsolatok javulását Naftali Bennett miniszterelnök kormányának hatalomra kerülése óta, és kifejezte elkötelezettségét Izrael és Jordánia biztonsági, gazdasági és civil kapcsolatainak további erősítése mellett. A találkozón részt vettek vezető izraeli biztonsági tisztviselők is.

A német kormány szeretné elkerülni az általános lezárásokat annak ellenére, hogy a koronavírus omikron variánsának terjedése miatt határozott növekedésnek indult a fertőzöttek száma – jelentette ki Christian Lindner német pénzügyminiszter.
Karl Lauterbach egészségügyi miniszter pedig arról beszélt, hogy további korlátozásokra mindenképpen szükség lesz. A Stuttgarter Nachrichten című német napilapnak Lindner azt mondta, hogy a jövőben el akarják kerülni az országos és a regionális zárlatokat. Hozzátette: ezzel az a céljuk, hogy amíg csak lehet, változatlan formában fenntartsák a társadalmi életet, és elkerüljék a társadalmi károkat. A pénzügyminiszter szerint lezárások helyett olyan állapotba kell hozni a német egészségügyet, hogy szükség esetén egy hónap alatt a teljes lakosság megkaphassa az oltásokat. Lauterbach – szintén egy interjúban – kijelentette, hogy nagy hullámra számít, és ennek ellensúlyozására további szigorításokat kell bevezetni. A terveket nem részletezte, de azt még megemlítette, hogy már a jelenlegi korlátozásoknak köszönhetően is a járvány előtt szokásosnak a felére csökkent az emberek közti érintkezés.

Tiltakozást váltott ki szerdán a francia parlamentben Emmanuel Macron államfő interjúja, amelyben azokat bírálta, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást. A képviselők fel is függesztették annak a törvénytervezetnek a vitáját, amelynek értelmében a koronavírus elleni védettségi igazolás január 15-én oltási igazolássá alakulna át. „Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia” – jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban a parlamenti vita kapcsán. „Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba” – tette hozzá. Szavai akkora felháborodást váltottak ki a nemzetgyűlésben, hogy a képviselők szerdára virradó éjjel felfüggesztették a törvénytervezet vitáját. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint „egy elnök nem mondhat ilyet”.

Az egész ország területére kiterjesztették a rendkívüli állapotot, miután Almati terület székhelyén, Taldikorganban a tüntetők ledöntötték a korábbi elnök, Nurszultan Nazarbajev 2016-ban felállított szobrát – jelentette a KazTag hírportál. Az ország legnagyobb városában, Almatiban amelynek repülőterét szerda este elfoglalták a tüntetők, több tucatnyi tiltakozó behatolt a kazah Nemzetbiztonsági Bizottság (KGB) helyi központjába, és elfoglalta az épületet. Tokajev elnök később bejelentette, hogy visszafoglalták a repteret, és bevetik a hadsereget, hogy helyreállítsák a rendet. A belügyminisztérium szerint nyolc áldozata van a tüntetéssorozatoknak, ők a minisztérium állítása szerint a rendvédelmi szervekhez tartoztak. Emellett több mint háromszáz sérültről számoltak be. Kazahsztán szerdán szükségállapotot rendelt el a fővárosban és az ország legnagyobb városában, Almatiban, éjszakai kijárási tilalommal és a közlekedés korlátozásával a két városban és a környékén, miután a tüntetők megrohamozták és felgyújtották a középületeket a súlyos zavargások során.

Gazdaság:

Levélben kért állásfoglalást Varga Mihály pénzügyminisztertől Kósa Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke és Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke a 25 éven aluliak személyi jövedelemadó- mentessége ügyében. Arra a kérdésre várnak választ a pénzügyminisztertől, hogy a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét csak a 2021. december 31-ét követően elvégzett munka, tevékenység után megszerzett bevételre, jövedelemre lehet-e alkalmazni 2022. január 1- jétől, ahogyan azt a levélírók is értelmezik. Levelükben emlékeztettek: Magyarországon jelenleg több mint 90 működő iskolaszövetkezet van, amelyek évente több mint 150 ezer diáknak adnak lehetőséget a tanulmányaik melletti munkavégzésre. A fiatalok így összesen évi több mint 50 milliárd forintot keresnek – tették hozzá.

Időjárás:

Csütörtökön élénk, erős Észak-NYugat-i szél fúj. Eleinte borult idő ígérkezik, délelőtt délnyugaton előfordulhat kisebb eső, havas eső is. A déli óráktól északnyugat felől csökken a felhőzet, majd egyre nagyobb területen süthet ki a nap, de elszórtan, főként északkeleten délután is előfordulhat futó zápor, havas eső zápor. A hőmérséklet jellemző

átlaga csütörtök reggel délnyugaton +1, északon +5, csütörtök délután +3 – +6, fok körül alakul.