Orbán Viktor levélben kéri Ursula von der Leyentől a kötelezettségi eljárás felfüggesztését.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2021.XI.23-án reggel

Orbán Viktor levélben kéri Ursula von der Leyentől a kötelezettségi eljárás felfüggesztését.

Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól, mert amerikai értékelés szerint egy ilyen támadás visszafelé sülhet el.

Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő .

Belföldi hírek:

Az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit – írta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének címzett levelében. A

kormányfő kifejtette: a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává. A miniszterelnök úgy fogalmazott, „el kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán”. Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes – egyszersmind arányos – megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra” – mutatott rá.

A legfontosabb feladat az Európai Unióban helyreállítani az egységet a megosztottság időszaka után – mondta Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A képviselő a testület üléséről beszámolva kifejtette: a külügyi bizottság meghallgatta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a németországi választások utáni politikai helyzetről és a német választások külpolitikai és a kétoldalú hatásairól. Kiemelte: a legfontosabb megállapítása az ülésnek az volt, hogy az elmúlt években nagyon látványos gazdasági fejlődés jellemezte a kétoldalú kapcsolatokat, mintegy 30 százaléka a magyar külkereskedelmi forgalomnak Németországgal zajlik. Nagyon fontos foglalkoztatáspolitikai szerepe is van a német befektetéseknek, hiszen több mint 300 ezer ember dolgozik Magyarországon német tulajdonban álló vállalatoknak – tette hozzá. Az elkövetkezendő évek „legfontosabb prioritása” Magyarország számára, hogy fenn tudják tartani „ezt az elmélyült, intenzív gazdasági kapcsolatot a megváltozó kül- és gazdaságpolitikai körülmények közepette is”, és ebben szerepük lehet a V4-es országoknak – hangsúlyozta.

Ausztria hétfőtől szigorította a beutazási szabályokat, már csak az oltottak, a koronavírus-betegségen fél éven belül átesettek és az érvényes negatív PCR-teszttel rendelkezők utazhatnak be az országba – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. Hozzátették: az antigén- és antitesttesztek ezzel egyidejűleg „a beutazás tekintetében érvényüket vesztik”, kivéve, ha a védettség igazolása egy oltás igazolásával és amellett az annak beadása előtt készült pozitív antitestteszt birtokában történik. Az ORFK tudatta azt is, továbbra is be lehet utazni a mintavételtől számított 72 órán belüli PCR-tesztről szóló orvosi igazolás birtokában. Az új szabályozás kivételként tekint az ingázókra, akikre a továbbiakban is a „3G szabály” vonatkozik. Elnevezését a beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek, német kifejezésekből képezték. Az ingázók esetében a PCR-tesztek érvényessége a jelenlegi 7 napról 72 órára csökken, az antigénteszteknél pedig a jelenlegi 48 óra helyett 24 óra lesz az érvényesség.

Külföldi hírek:

Orly Markman dandártábornokot nevezték ki az Izraeli Védelmi Erők Fellebbviteli Bíróságának következő elnökévé, amely a Legfelsőbb Bíróság vezetői pozíciójának katonai megfelelője – jelentette be a védelmi minisztérium. Markmant vezérőrnagyi rangra emelik, így ő lesz a harmadik nő a hadsereg történetében, aki ilyen magas rangon szolgál. Markmant, aki jelenleg a katonai fellebbviteli bíróság alelnökeként dolgozik, a Katonai Bíró-választó Bizottság szemelte ki, amelynek élén Beni Gantz védelmi miniszter áll.

Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól, mert amerikai értékelés szerint egy ilyen támadás visszafelé sülhet el. Teherán a korábbi – Izraelnek tulajdonított – kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben. Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő „build back better”-nek, nevezte az iráni nukleáris létesítmény- rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján. Az ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek – de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.

Oroszországnak 2024-re lehet internetje a világűrből, a Szfera program keretében – jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezérigazgatója. Rogozin szerint jövőre hétmilliárd rubelt (folyó árfolyamon mintegy 31 milliárd forintot) fordítanak a Szfera számára létrehozandó Szkif (Internet) és a Marafon űrszerkezet repülő prototípusainak megépítésére. Az internetes Szkif

műholdat 2022-ben, a tárgyak internetét közvetítő Marafont pedig 2023-ban fogják felbocsátani. A pénzeszközök második részét a 2024-ben pályára állítandó kommunikációs műholdak hordozórakétáinak megvásárlására fordítják. A műholdak biztosítása a digitalizációért felelős minisztérium, a hordozórakétáké pedig a Roszkoszmosz feladata.

Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni, amelyek közé aligha tartozik az uniós alapszerződés 7-es cikkelye körüli vita – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egy lengyel hírportálon megjelent interjúban. A lengyel konzervatív hírportál azon kérdésére, vajon Oroszország háborút akar-e, Morawiecki úgy válaszolt: reméli, hogy nem, viszont nyugtalanító képet kapunk, ha összefüggésbe hozzuk az összes, Európát keletről fenyegető válságot, „amelynek fonalai mind Moszkvába vezetnek”. Példaként sorolta a fehéroroszországi, ukrajnai, moldovai helyzetet, a gázárak emelkedését, az afganisztáni migránsok szállításának „lehetséges kockázatát”. Kitért az orosz-ukrán konfliktusra is, és több állam hírszerzési információira utalva kijelentette: Ukrajna határainál még a 2014-es ukrán válság során sem gyűlt össze annyi orosz katona, mint jelenleg. Sorolta továbbá a Nyugat ellen irányuló „propagandisztikus” és hackertámadásokat, az utóbbiak keretében az energetikai rendszereket érő támadásokat.

Őrizetbe vett az örmény rendőrség hétfőn 18 aktivistát, aki utcákat és hidakat torlaszolt el Jereván különböző kerületeiben, követelve, hogy a kormány utasítsa el az Azerbajdzsánnal történő határkijelölés megkezdéséről szóló dokumentum aláírását. A tájékoztatás szerint a tüntetők ellenszegültek a rendőrségi felszólításoknak – mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek egy nyilatkozó. Az ellenzéki aktivisták közölték, hogy délután a kormány épülete előtt folytatják tiltakozásukat. Szerintük a dokumentum aláírása szuverén területek átadását jelenti a szomszédos országnak. Korábban Nikol Pasinján miniszterelnök közölte, hogy Jereván javaslatokat kapott Oroszországtól az Azerbajdzsánnal közös határok kijelölésének megkezdésére, amelyet az örmény kormányfő kész elfogadni.

Afrika és Európa között működő nigériai bűnbanda negyvennégy tagját vették őrizetbe, akik futárokkal szállították az ember- és drogkereskedelemből származó milliókat – közölte a szardíniai Cagliari rendőrsége. A hatósági akció több olasz tartományt érintett: százhuszonkét személy ellen indítottak vizsgálatot, negyvenet vettek őrizetbe Szardínia szigetén, Piemonte, Lombardia és Emilia-Romagna régióban. Az ellenük emelt vádak között szerepel az illegális migráció elősegítése, nemzetközi pénzmosás, kábítószer-kereskedelem, kizsákmányolás és prostitúcióra kényszerítés. Kilenc gyanúsított nem Olaszországban, hanem Líbiában és Németországban tartózkodik. A rendőrség maffiaellenes és pénzügyi bűncselekményekre szakosodott egységének közlése szerint a nigériai bűnszervezet egyik bázisa Olaszországban volt, de tevékenysége Nigériából Líbián át egészen Németországig terjedt. A vizsgálatot egy prostitúcióra kényszerített nigériai nő vallomása indította el.

Megkapta a kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis román államfőtől Nicolae Ciuca ügyvivő védelmi miniszter, akit a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta nagykoalíció jelölt a posztra. Iohannis rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy – a PNL által javasolt – Ciucának a megalakult szilárd parlamenti többség javaslatára adott (újabb) kormányalakítási megbízást. A hárompárti koalíció, amely a nemzeti kisebbségi frakció támogatását is élvezi, jelenleg kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben és így alkotmánymódosításra is képes.

Gazdasági hírek:

Magyarországon 2010 óta folyamatosak az adócsökkentések, és vigyázni kell, hogy 2022 után se az adónövelések évei következzenek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a speciális kerámiatermékeket gyártó Metoxit AG székesfehérvári beruházásának bejelentésén vett részt. A mintegy 2,5 milliárd forint értékű projekt nyomán 80 új munkahely jön létre.Kiemelte, hogy az „elhúzódó válság korszakát éljük” a koronavírus-járvány miatt, s a helyzetnek megfelelően „hullámoznak az egészségügyi és gazdasági fókuszpontok is”. Eközben azonban szerinte a kormány gazdasági válságkezelése „egyértelműen jól vizsgázott”, ugyanis Magyarországon foglalkoztatási, beruházási és negyedéves gazdasági növekedési csúcsok dőltek.

Időjárás:

Ma a csökkenő felhőzet mellett, egyre többfelé fordul naposra az idő. Este derült, csillagfényes időre számíthatunk. Mindenütt legyengül a szél. A hőmérséklet jellemzően napközben 6 – 9 fok között alakul.

Related