Heti imarend november 21-27 + Hanuka
|
n | ||
![]() |
|||





FIGYELEM: HANUKA ELSŐ GYERTYAGÚJTÁS:
December 28, vasárnap 15:45 h, ZOOM-on
ZSINAGÓGAI INFORMÁCIÓK
november 21 – november 27.
FIGYELEM!
Zoom-on is folytatódik a hétköznapi tanítás
Közvetlen link:
ID szám: 6579029560
Password: 917838
|
|
|
22. hétfő 18:00 Zeev Paskesz: Hetiszakasz elemzés |
|
23. kedd 18:00 Davidovics László: Misna magyarázat |
|
24. szerda 18:00 Róth László: A csodarabbik nyomában |
|
25. csütörtök 18:00 Darvas István: A hetiszakasz világa |
|
26. péntek 14:45 Schöner Alfréd: A zsidó hagyomány gyöngyszemei |
Sábbáti/sábeszi tudnivalók 2021. november 26-november 27.
|
péntek esti istentisztelet zoom |
14:45 |
|
szombat délelőtti istentisztelet |
nincs |
|
Hetiszakasz: Vájésev Újhold hirdetés |
HÉTKÖZNAPI INFORMÁCIÓK:
|
Hétköznap reggeli imapercek |
9:00 |
zoom |
|
Hétköznap esti imapercek, Maariv |
18:30 |
zoom |
|
Egy mondat a hetiszakaszból Vájésev
„Izrael jobban szerette Józsefet, mint többi fiait, mert öregségének gyermeke volt és készíttetett neki egy tarka köntöst.” Mózes I. 37.3. |
![]()
Schőner Alfréd
“….a legszebb gyertyatartó”
Elhangzott 2005-ben, három évvel ezelőtt, Debrecenben, Chanuka ünnepén –
A mostani hannuka különlegesen szép és megrendítő élménye volt itt Debrecenben, talán túlzás nélkül azt mondhatom, Európa talán legnagyobb hanukkiájának, hanukkai gyertyatartójának elhelyezése a hajdúsági főváros frekventált pontján. Az ősi imádság hangulata, amely úgy hangzott: “Legyen áldott az Ö.való, seasza niszim laavotenu”, azaz aki csodát tett az ősökkel, Ő tett csodát a mi világunkban is.”, egyedi hangulatot és áhitatot teremtett a máskor emberzsivajtól teli macskakköves utcán.
Természetesen a csodát azt nem bibliai, hanem mindennapi, 21. század elejei formájában értem és gondolom. Mert én ezt kedves barátaim, egy csodának egy “mikro csodának” élem meg, hogy abban a városban, ahol több, mint 160 éve szervezett módon élnek zsidók, abban a városban, amelyben maradandót alkotott a cívis polgárságon belül a zsidó polgárság is, abban a városban, ahol Magyarország egyik legszebb közössége volt a II. Világháború előtt, a város központjában a chanukai lámpás. Hirdeti a fény, a hit, a hagyomány diadalaát.
Majd jött a Soá és elpusztított szinte mindent; és jött sok-sok áradat, különböző színű áradat, hol piros, hol vörös, hol zöld, és elsodort mindent, ami jiddiskeitet jelentett. Ezek után a történelmi kataklizmák után a polgári időszámítás szerint, 2005. év utolsó heteiben, közelegve a polgári év végéhez, itt, a régiója központjában, vagy mondhatnám talán potenciális vagy reménybeli központjában, a város egyik legszebb utcájában, talán a legnagyobb, hannukai gyertyatartóban gyújtották meg az ünnepi mécsest.
Mintegy szimbolizálva azt, hogy a fény, a Tóra fénye, a zsidó vallás, a zsidó hit fényessége legyőzhetetlen. Túlmutat történelmi kataklizmákon és valamilyen módon jelzi, hogy nemcsak tegnap volt, hanem -I.tennek segítségével és kegyelméből – lesz holnap és lesz holnapután is. Amikor e csodáról, “mai csodáról” beszélek, szabadjon egy kérdést feltenni, amely legyen retorikai kérdés, s a retorikai kérdések jellegzetessége az, hogy arra az ember nem vár választ.
Csak kérdést tesz fel, s a kérdést így fogalmaznám meg: – mondd, a Te életedben is voltak csodák? Mondják kedves barátaim: az Önök életében is voltak csodák? Persze nem bibliai csodákra gondolok, a mindennapi kicsi kis csodákra, amelyek ilyenkorra, Hanukka tájékára teszik a megmagyarázhatatlant vagy a nagyon nehezen megmagyarázhatót.
Tehát amikor most itt, Önök előtt beszélek, szabadjon arra a kérdésre, hogy “mondd, a Te életedben is vannak csodák” – pozitív vagy negatív csodák – szabadjon elmondani, néhány rövid történetet. Lent, a klubteremben, többen mondtuk el az ősi arameus szavakat: “Jiszgadal vejiszkadas sme rabo”, “legyen áldott az Ö.való Neve”, mondja ezt a hívő lélek, a zsidó lélek akkor, amikor gyászol, nem akkor, amikor öröme van, hanem amikor gyászol, azaz nemcsak jót, hanem a rosszat is, nemcsak az életet, hanem az elmúlást is a hívő ember elfogadja, ha az I.ten akaratából való.
1973 decemberében, így, mint a mai nap, amikor a negyedik gyertyát gyújtottuk a zsinagógában és otthonainkban, ezekben az órákban, Pest egyik külső kórházában haldokolt egy 64 éves asszony. Ő is átvészelte a Soát, mint mindenki, elhurcolták – mint a legtöbb szabolcs-szatmár megyei zsidót – őt is, megölték mindenkijét és a háború után, már 40 évesen, újból családot alapított, s hozzáment egy férfihoz, özvegyen maradt édesapámhoz akinek mindenkije elpusztult, első felesége, négy gyermeke, szülei, nagyszülei, testvérei, 39 családja, s ő maga 45 éves volt. Abból a házasságból, ebből a késői szerelemből született egy kisgyerek, s úgy nevelték, hogy az a gyerek jiddiskeitet tanuljon rabbivá váljon, rabbi legyen belőle.
Ez az egykori kisgyerek most őszülő hajjal és nagypapaként itt áll Önök előtt és emlékezik az édesanyjára, akinek ma van a Jahrzeitje, 1973 Hanukkájának negyedik gyertyagyújtásánál adta vissza a lelkét az Ö.valónak, akkor halt meg az édesanyám. Akkor érintett meg először az a fogalom, hogy halál….
Hanukkai csoda, mert a szónak van egy pozitív és negatív emléke számomra. Megboldogult anyámnak az volt az álma és a vágya, hogy a fiából rabbi legyen, de nem érhette meg, mert három héttel a rabbivá avatásom előtt az anyám meghalt. Ott volt velem a szívemben és a lelkemben, de fizikai valóságban már fent volt az örökkévalóságban. Ott álltam a Rabbiképző frigyszekrénye előtt és az apámra néztem és nagyon megijedtem.
Megláttam apám arcát, mert betegnek láttam, és kiderült, hogy jó volt a megérzésem, rákos beteg volt .
Apám készitettte gyertyatartó, Mauthausen, 1944
Nyolc hónappal később ő is megtért őseihez. Mielőtt az apám “elment” néhány héttel korábban, magához hívatott és azt mondta: “szeretnék megmutatni neked valamit”. S bevitt a hetedik kerületi egyik kis lakásának a legkisebb helyiségébe és elővett egy csomagot. Egy féltve őrzött csomagot, amit korábban soha nem láttam. Kinyitotta, kibontotta, s legnagyobb meglepetésemre egy gyertyatartó volt benne, egy gyertyatartó. Nagyon furcsa formájú, nagyon furcsa külalakú?……De gyertyatartó.
Apámhoz forduktam és azt kérdeztem, hogy mi ez? S az apám – akkor nem a kérdésemre válaszolt,
Azt mondta: “vár a mama”, az anyád!
Ennyit beszélt arról, hogy tudja, hogy ő milyen beteg és hogy el kell mennie, s utána annyit mondott: “szeretném odaadni neked ezt a gyertyatartót, elmondom a történetét ”. Fulladt hangon, gyengülő hangon elmondta, hogy 1944-ben, sok sok ezer magyar zsidó társával együtt, Matthausenben volt, a koncentrációs táborban – amit természetesen én is tudtam, mint mindenki. S ott Matthausenban, a koncentrációs táborban apám sorstársaival együtt elhatározta, hogy gyertyát, lángokat fog meggyújtani. S a koncentrációs tábor kerítéséből letörtek egy drótdarabot, s abból formáltak furcsa mécset.
Kis, apró vályatot formáltak a tetején, s ebbe gyömködtek kis papír töredékeket, s meggyújtották a koncentrációs táborban a mini “gyertyákat”, a papírgalacsinokat, és elmondták a brochekat: “Legyen áldott az Ö.való….”
Nem sokkal később az amerikai hadsereg felszabadította Matthausent, apám is felszabadult, 38 kilóval, flekktifusszal, majd két évnyi ápolással, majd ahogy Ő mondta: hazajött, annak reményében, hogy talál valakit a családjából – de nem talált senkit, mert mindenkijét megölték.
S egy életen át mardosta a lelkiismeret furdalás és azt mondta: – miért nem én haltam meg s miért a gyermekeim?
Négy gyermeke volt.
S erről a korról soha nem beszélt, csak ezt a gyertyatartót, amit ott, Matthausenben készített, ezt adta oda nekem, néhány nappal a halála előtt.
Apám elment, és néhány hónappal később, amikor lejárt a gyászévem, elutaztam Jeruzsálembe, és ezt a a Jad Vasem Intézetnek adtam ajándékba, hogy vigyázzanak rá, mert ez egy mementó, egy emlék, megköszönték.
Kaptam néhány hónappal egy levelet később, hogy a gyertyatartót, amelyet az apám csinált Matthausenben, elvesztették és nem tudják, hogy hol van…
Nem volna-e belőle másolat, fénykép másolat?
Nem volt.
Eltűnt a “kegytárgy”, melyet annyira fontosnak éreztem, amelyet őriztem,
Két évvel ezelőtt levelet hozott a posta, Jeruzsálemből, a Jad Vasem Intézet akkori új igazgatójától, aki a Jad Vasem Intézetben “megtalálta” megboldogult édesapám gyertyatartóját, valamelyik rejtett helyen, egy dobozban. Azóta Jad Vasemben, az emlékezés házában, múzeumában, a Holokauszt terem középpontjában áll egy kis nécs, amelyet drótból készítettek, s az van ráírva, , örök emlékezésül Rabbi Ezriel Jichák Schőner emlékére – ő volt az apám, aki Matthausenben, a koncentrációs táborban készítette ezt a lámpást.
Nem más ez, mint egy jelkép, a fény jelképe, amely legyőzi a sötétséget. Tavaly – a két kis unokámmal ott voltam a Jad Vasem Intézetben, s megnézték ezt a hanukkiát az unokáim s azt kérdezték Tőlem,
Levél a Jad VaSem Intézettől
– Szaba (nagypapa), mi ez a lámpás………………?
Elmondtam a történetet, persze, ez az én édesapámé volt, s akkor az elsőszülött unokám azt mondta, hogy ez a legszebb gyertyatartó, amit ő valaha látott.
Az oldalt szerkesztette: Schöner Alfréd
בית כנסת בני ישראל
BZSH Hegedűs Templomkörzet
Benéi Jiszráél Zsinagóga
1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 3.
06-30-644-9083
e-mail: hegedus@bzsh.hu;
honlap: hegedus-csaky-zsinagoga.info
| Ezen üzenet és annak bármely csatolt anyaga bizalmas, jogi védelem alatt áll, a nyilvános közléstől védett. Az üzenetet kizárólag a címzett, illetve az általa meghatalmazottak használhatják fel. Ha Ön nem az üzenet címzettje, úgy kérjük, hogy telefonon, vagy e-mail-ben értesítse erről az üzenet küldőjét és törölje az üzenetet, valamint annak összes csatolt mellékletét a rendszeréből. Ha Ön nem az üzenet címzettje, abban az esetben tilos az üzenetet vagy annak bármely csatolt mellékletét lemásolnia, elmentenie, az üzenet tartalmát bárkivel közölnie vagy azzal visszaélnie.
This message and any attachment are confidential and are legally privileged. It is intended solely for the use of the individual or entity to whom it is addressed and others authorised to receive it. If you are not the intended recipient, please telephone or email the sender and delete this message and any attachment from your system. Please note that any dissemination, distribution, copying or use of or reliance upon the information contained in and transmitted with this e-mail by or to anyone other than the recipient designated above by the sender is unauthorised and strictly prohibited. |















