„Az egyházak számára egy újabb rendszerváltás lehetősége van” – Platthy Iván új állam–egyház kapcsolatról beszélt
A Pirkadat szeptember 16-i adásában M. Kende Péter Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkárral beszélgetett az állam és az egyházak kapcsolatának átalakulásáról. Platthy szerint az új kormány több tárcája már megkezdte az egyeztetéseket az egyházi szereplőkkel, és a korábbi függőségi viszony helyett partneri együttműködés körvonalazódik. Szóba került a miniszterelnök tervezett vatikáni látogatása, az egyházi finanszírozás átalakítása és Iványi Gábor közösségének helyzete is.
Megindultak a találkozók az egyházakkal
Platthy Iván hamarosan Zalaegerszegen vesz részt a „Hogyan tovább állam–egyház?” című fórumon. Mint mondta, a rendezvény témáját még a választások előtt határozták meg, azóta azonban teljesen új politikai helyzet alakult ki.
Szerinte az új kormány különböző miniszterei már sorra találkoznak azokkal az egyházakkal, amelyek az adott tárca területén – például az oktatásban, kultúrában, egészségügyben vagy szociális ellátásban – fontos szerepet töltenek be.
„A párbeszéd elindult elég rendesen.”
Hegyi György interjújában látja az új irányt
Platthy külön felhívta a figyelmet Hegyi György egyházügyi államtitkár Magyar Kurírnak adott interjújára.
Szerinte ebből jól kirajzolódik, milyen irányban kívánja a kormány újraszabályozni az állam és az egyházak viszonyát.
„Az egyházak számára egy újabb rendszerváltás lehetősége van.”
Platthy értelmezése szerint a cél az egyházak nagyobb önállósága és egy olyan együttműködés, amelyben az állam nem politikai lojalitásért cserébe biztosít támogatást.
A részvétel önkéntes, a partnerség kölcsönös
M. Kende Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új rendszer csak akkor működhet, ha az egyházak maguk is valódi partnerként vesznek részt benne.
A részvétel szerinte nem lehet kötelező: aki nem ért egyet a kormány egyházpolitikájával, távol maradhat, aki viszont bekapcsolódik, annak a közös munka eredményességét kell szem előtt tartania.
Platthy ezt azzal a saját, 1995-ös tapasztalatával egészítette ki, amikor államtitkárként valamennyi bejegyzett egyházat megkérdezte, kíván-e kapcsolatot tartani az állammal, és mely területeken végez közfeladatot.
Régi modellt elevenítene fel
Az akkori rendszerben az egyházak saját szakembereket jelölhettek oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, jogi vagy pénzügyi ügyekre, akik folyamatos kapcsolatban álltak az állam megfelelő szakértőivel.
Platthy szerint érdemes lenne hasonló szakmai hálózatot újra létrehozni.
Úgy látja, az új kormányzatnál már megjelent ennek a szándéka, bár a részletes rendszer még kialakulóban van.
A bizalmatlanság lassan oldódhat
Platthy szerint az első találkozásokon még érződött bizonytalanság az egyházi szereplők részéről.
Hegyi György nyilatkozata alapján azonban úgy látja, ez fokozatosan csökkenhet, ahogy az egyházak meggyőződnek arról, hogy a kormány komolyan gondolja a párbeszédet.
A cél szerinte az, hogy az állam és az egyházak a saját autonómiájuk megtartásával dolgozzanak együtt azokért az emberekért, akiket mindketten szolgálnak.
A miniszterelnök vatikáni látogatására is készülnek
A beszélgetésben szóba került a miniszterelnök tervezett találkozója XIV. Leó pápával.
Platthy szerint a tárgyaláson a magyarországi keresztény és más vallási közösségekkel kialakítandó új kapcsolatrendszer is előkerülhet.
Úgy véli, a miniszterelnök az eddig megkezdett párbeszédről és annak első tapasztalatairól is beszámolhat a Vatikánban.
A vatikáni megállapodás módosítása is felmerülhet
Platthy szerint hosszabb távon akár az 1997-es magyar–vatikáni megállapodás felülvizsgálata is napirendre kerülhet.
Emlékeztetett arra, hogy a katolikus egyházzal kötött államközi megállapodás később más felekezetek helyzetére is jelentős hatást gyakorolt, mert az Országgyűlés az egyenlő elbírálás elvét más közösségekre is kiterjesztette.
Ezért egy esetleges új megállapodás következményei sem kizárólag a katolikus egyházat érintenék.
Az állam kíváncsi az egyház társadalomképére
Platthy fontosnak tartja azt is, hogy az állam ne kizárólag intézményi vagy finanszírozási partnerként tekintsen az egyházakra.
Szerinte érdemes meghallgatni azt is, hogyan látják a társadalom állapotát, milyen problémákat érzékelnek, és milyen tapasztalataik vannak a saját közösségeikben.
Ennek kapcsán felidézte a népszámlálást is, amikor több mint másfél millió ember nem válaszolt a vallási hovatartozására vonatkozó kérdésre.
Szerinte fontos kérdés, hogy egy bizalmon alapulóbb állam–egyház viszony változtatna-e ezen.
Az egyházi státusz politikai függését is megszüntetnék
Iványi Gábor közösségének helyzete is szóba került.
Platthy hangsúlyozta, hogy az egyházi státusz visszaadásáról a bíróság döntött, ugyanakkor szerinte az államtitkár által vázolt reform ennél szélesebb kérdést érint.
A jelenlegi szabályozásban szerinte túl nagy szerepe van a politikai döntésnek abban, mely vallási közösség milyen elismertséget kap.
Ezen törvénymódosítással változtatnának.
Pályázati rendszer válthatná fel az egyedi pénzosztást
Platthy szerint az egyházi támogatások rendszerét is átláthatóbbá kellene tenni.
A cél nem feltétlenül a támogatások csökkentése, hanem az, hogy világos szabályok, pályázatok és kiszámítható finanszírozás alapján jussanak pénzhez a közösségek.
Így szerinte megszüntethető lenne az az érzés, hogy egy egyház politikailag lekötelezetté válik azért, mert támogatást kap.
„Nem akarja megvonni, hanem más formában, hogy ne érezze lekötelezettnek magát a politikával.”
A következő hónapok mutatják meg, működik-e az új ajánlat
M. Kende Péter összegzésére Platthy is úgy reagált, hogy az állam lényegében új együttműködési ajánlatot tett az egyházaknak.
Az első egyeztetések megtörténtek, a rendszer részletei azonban még kialakulóban vannak.
A vatikáni találkozó és az azt követő hazai tárgyalások már közelebb vihetnek ahhoz, hogy kiderüljön, az új párbeszéd milyen tartós intézményi és finanszírozási változásokat hozhat.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
