A koronavírus terjedését akkor sem lehet megállítani, ha mindenkit beoltanak a Földön – mondja a szakember.

A BreuerPress és a HetíTV legfrissebb hírei 2021.X.24 reggelén

 

A koronavírus terjedését akkor sem lehet megállítani, ha mindenkit beoltanak a Földön – mondja a szakember.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint soha nem volt akkora esély, mint most, a választási győzelemre.

Berlinben megkezdődtek az érdemi tárgyalások az új koalícióról.

Londonban vádat emeltek a parlamenti képviselőt meggyilkoló szomáliai származású férfi ellen

És most a részletek:

Országszerte megemIékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójáról. A kétnapos eseménysorozat már pénteken megkezdődött a műegyetemi emlékműnél, ahonnan fáklyákkal vonultak át a másik egykori helyszínre, a Bem térre. Tegnap rendhagyó helyszínen, az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán felállított színpadnál mondta el beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. Ott a Műegyetemtől induló és nem az állami ünnepség részét képező Békemenet résztvevői is csatlakoztak a közönséghez. Az ellenzék a Hősök terénél tartotta megemlékezését. A közös miniszterelnök- jelölt, Márki-Zay Péter mellett beszédet mondott mind a négy korábbi kormányfő-aspiráns is.

Az ünnepeken nem kell alkalmazni a veszélyhelyzet idején érvényes védelmi intézkedéseket. Az erről szóló kormányrendelet nemcsak az október 23-i eseményekre, hanem a mindenszentekkel és a halottak napjával összefüggő rendezvényekre is érvényes. Sehol sem kell tehát védettségi igazolványt kérni, vagy kötelezően maszkot hordani. Mint közölték, a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűléseket korlátozás nélkül meg lehet tartani. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közölte, a koronavírus elleni védekezésben a legfontosabb az oltás. Úgy fogalmazott, bárki hordhat maszkot, de erről kötelező döntést a kormány egyelőre nem hozott.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője szerint ismét érdemes lenne maszkot viselni a zárt helyeken és a tömegközlekedési eszközökön. Galgóczi Ágnes ezt az oltottaknak és az oltatlanoknak is ajánlotta. Az Egészségügyi Világszervezet magyar vezérigazgató-helyettese arról beszélt, a koronavírus terjedését akkor sem lehet megállítani, ha mindenkit beoltanak a Földön, csak a „károkat” lehet mérsékelni. Jakab Zsuzsa elmondta, a következő időszakban olyan, nagyobb fertőzőképességű variánsok jelenhetnek meg, amelyek az eddigieknél hatékonyabban terjednek. Egy budapesti konferencián azt is kifejtette, az oltás nem felesleges, hiszen a vakcina megvéd a súlyosabb következményektől.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint soha nem volt akkora esély a választási győzelemre, mint most. Márki-Zay Péter kifejtette, ehhez Orbán Viktor szavazóbázisát kell megnyerni. Az ellenzéki előválasztás győztese úgy vélte, a Fidesz most „árulókat próbál keresni az ellenzéken belül”. Meg akarják ugyanis törni az egységet, amihez végtelen anyagi forrásuk

van. Márki-Zay Péter arról is beszámolt, hogy vezetésével készül az ellenzék kormányprogramja, amelyhez a hat párt által már korábban kidolgozott alapelveket használják fel. A miniszterelnök-jelölt a héten többször egyeztetett az összefogásban résztvevő pártok vezetőivel.

A főpolgármester szerint a kormány a 2019-es önkormányzati választások óta arra használja hatalmát, hogy politikai bosszút álljon Budapesten. Karácsony Gergely többek között ezzel kommentálta a kormány tervét, hogy egyelőre nem adják vissza az önkormányzatoknak a járvány időszakában elvont iparűzési adót. Mint írta, az az adó a Főváros egyetlen bevételi forrása, nélküle nincs tiszta ivóvíz, nincs közlekedés, nincs szemétszállítás. A főpolgármester azzal érvelt, hogy ebben az országban sosem lesz béke, ha a választás után is marad a jelenlegi hatalom.

A pénzügyminiszter úgy látja, Magyarországon csak a jövő év végére csökkenhet újra 3 százalék körülire az infláció. Varga Mihály kifejtette, a növekvő energiaárak fokozzák az inflációs lendületet, amihez a munkaerőhiány és a nemzetközi áruszállítás is hozzájárul. Egy gazdasági konferencián azt is elismerte, hogy a járvány utáni újranyitás újabb áremelkedést hozott, pedig az országban a válság előtt sem volt a legalacsonyabb az infláció mértéke. Megemlítette azt is, hogy szakértők úgy vélik, gyorsan csökkenhet az adósságállomány és a költségvetési hiány, bár e téren a jövő évi választás még okozhat gondokat.

A kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozón megmaradtak az ellentétek a migráció, valamint a lengyel Alkotmánybíróság döntése ügyében is. A varsói taláros testület szerint a nemzeti alkotmánynak elsőbbsége van azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A leköszönő német kancellár úgy vélte, ez a vita az Európai Unió lényegét érinti. Angela Merkel a politikai párbeszéd folytatását szorgalmazta Varsóval. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, kész az egyezkedésre, de nem enged a zsarolásnak. Orbán Viktor kiállt a lengyelek mellett, mert szerinte igazuk van és boszorkányüldözés folyik ellenük.

Berlinben megkezdődtek az érdemi tárgyalások az új koalícióról, de a fő szakasz csak jövő szerdán indul. A szeptember végi választásokon győztes szociáldemokraták összesen 22 munkacsoportban egyeztetnek a Zöldekkel és a liberálisokkal. Több területen is össze kell hangolni az eltérő politikai nézeteket. Ilyen például a menekültkérdés, az adórendszer vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A tervek szerint a konzultációk hat hétig tartanak, a koalíciós szerződést november végére öntik végső formába. A szövetségi parlament várhatóan december második hetében választja meg kancellárnak Olaf Scholz eddigi pénzügyminisztert.

Romániában ismét a koalíciós kormányt eddig vezető Nemzeti Liberális Párt próbálkozik az új kabinet létrehozásával. A kormányválságot kirobbantó egyik kis párt vezetője, Dacian Ciolos ugyanis kudarcot vallott, egyetlen más párt sem volt hajlandó együttműködni vele. Ezután Klaus Iohannis államfő az eddigi védelmi minisztert bízta meg a kormányalakítással. Egyúttal sürgette, hogy vessenek véget a politikai válságnak. Nicolae Ciuca tartalékos tábornagy közölte, minden felelős parlamenti erővel tárgyal az általa javasolt kormány támogatásáról. Ha a kísérlet neki sem sikerül, az elnöknek fel kell oszlatnia a törvényhozást és így – alig egy év után – újra parlamenti választást kell tartani Romániában.

Csehországban a parlament két háza a jövő héten döntheti el, hogy átruházzák-e az elnöki jogköröket a kormányfőre és a képviselőház elnökére. A szenátus alkotmányügyi bizottsága úgy határozott, elvileg meg lehet tenni ezt a lépést. A 77 éves Milos Zeman államfőt több mint egy hete a prágai Központi Katonai Kórházban ápolják. Az orvosok egybehangzó véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből adódó feladatokat. Csehországban két hete választás volt és elvileg ez államfőnek kellene kormányalakítási megbízást adni a győztes jobboldali koalíciónak. Erre harminc napja lenne, tehát még van idő a döntésekre.

Londonban vádat emeltek egy 25 éves brit férfi ellen, aki egy hete meggyilkolt egy parlamenti képviselőt. Sir David Amesst fogadóórája közben szúrta le a merénylő egy kisvárosban. A Scotland Yard bejelentette, hogy Ali Harbi Ali ellen gyilkosság és terrorcselekmény előkészítése a vád. Közölték, a bűncselekmény a terrorizmushoz kötődik, vallási és ideológiai indítékai

voltak. A tettes Londonban született egy szomáliai család gyermekeként, apja korábban miniszterelnöki tanácsadó is volt hazájában. A brit belügyminiszter elmondta, a hatóságok felmérték és jelentősnek minősítették az alsóházi képviselőket fenyegető terrorkockázatokat.

A Holdon és a Marson is szívesen forgatna az az orosz filmrendező, aki pár napja tért vissza a világűrből. Klim Sipenko 12 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson és közben maga rögzítette az űrben játszódó filmje egyes részeit. Mint mondta, az űrállomás állandó legénysége sokat segített, ők tartották például a lábánál fogva, amikor felvette a jeleneteket. Közölte, ez az élmény új módszereket tanított neki, amiket máshol kamatoztatna. Azt egyelőre nem árulták el, hogy a mozit mikor tűzik műsorra, és azt sem, hogy nemzetközi bemutatóval számolnak-e a készítők.

A magyar kormány várhatóan a jövő év elejére vásárolja vissza a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. Ezt közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki így megerősítette Orbán Viktor korábbi közlését. A miniszterelnök úgy fogalmazott, az a helyes, ha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van. Gulyás Gergely elmondta, a fejlesztések nagy része csak kormányzati pénzből valósulhat meg, például az oda vezető gyorsvasút, amelynek a tervei már rendelkezésre állnak. A kormány az idén nyáron tett először ajánlatot a repteret üzemeltető Budapest Airportra, de elutasították a tulajdonosok, mert értesülések

szerint a piacinál alacsonyabb áron akarták megszerezni. Most azonban már 4 milliárd eurót, azaz 1400 milliárd forintot ajánlottak, ami elfogadható.

Jövő szerdáig várják a kérdéseket a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására meghirdetett pályázatról. A részvételi dokumentációt november 8-ig kell beadni, a pályaműveket pedig jövő február végéig. Egy hónappal később derül ki, hogy ki végezheti a munkát. Mint közölték, a pályaudvar környékét úgy kell megtervezni, hogy kompatibilis legyen a Duna alagúttal, amely a Nyugati és a Déli pályaudvart köti majd össze. A 2040-ig tartó időszakra szóló Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában kétezer milliárd forintot fordítanak vasútfejlesztésre. A Nyugati pályaudvar felújítása már elkezdődött, a munka befejezését a jövő nyárra tervezik.

Pro Bono napot szervezett holnapra a Budapesti Ügyvédi Kamara. Ennek keretében – előzetes regisztráció után – bárki ingyenes jogi segítséget kérhet. Személyesen, illetve online formában is várják a jelentkezőket. Mint közölték, 140 budapesti ügyvéd egy nap alatt körülbelül 800 olyan jogkereső számára adhat jogi tanácsokat, akinek valamely okból nincs jogi képviselete egy perben. A társadalmi célú kezdeményezést először 2019-ben tartották meg és a példát azóta további területi kamarák is követték.

Ami az időjárást illeti, most már elkezdődött az ősz hűvösebb szakasza. Túlnyomóan derült, napos idő várható, csapadék nem lesz. Mérsékelt marad a légmozgás is. A hőmérséklet napközben már csak 10 és 15 fok között alakul, este viszont már fagyhat. Mínusz 5 és plusz 2 fok közé hűl le a levegő.

Eddig tartott a híradó. További információkat találnak két honlapunkon, a Hetitv.com és a Breuerpress.com portálon. Köszönöm figyelmüket.