Meghalt Zoltai Gusztáv,MAZSIHISZ és a BZSH korábbi ügyvezető igazgatója .

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2021.IX.20 reggelén

Meghalt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Budapesti Zsidó Hitközség korábbi ügyvezető igazgatója .

Belföldi hírek:

Meghalt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Budapesti Zsidó Hitközség korábbi ügyvezető igazgatója vasárnap reggel – közölte honlapján a Mazsihisz. Zoltai Gusztáv 86 évet élt. A Mazsihisz megemlékezésében kiemelte: „aki kisgyerekként élte túl azt, ami 1944-ben történt, esélyt sem kapott rá, hogy lelki sebei valaha is begyógyulhassanak. Aki kilenc évesen érti meg, hogy meg akarják a puszta születése miatt ölni (…), többé nem tudhat bízni már semmiben. Ő is meggyilkolt lelkű gyerek maradt mindig.” Mint írták, a zsidó közéletben a ’80-as években tűnt fel újra, ötvenen túl, és negyedszázados ténykedése minden kétséget kizáróan önálló és hosszú fejezete lesz a magyar zsidó intézmények történetének, a rendszerváltás környéki és utáni Magyarország életének általában is emblematikus figurája volt. Zoltai Gusztáv végső búcsúztatása ma történik a Kozma utcai zsidó temetőben. A gyászszertartáson Báruch Oberlander rabbi mond búcsúbeszédet.

Zoltai Gusztáv rendszeres vendége volt a Heti Tv-nek. Ma ezekből a felvételekből készült válogatással emlékezünk rá.

Szombat kora délután óta az ellenzéki pártok és az informatikusaik számos átalakítást végeztek el az előválasztás háttérrendszerében, miután az előválasztás indulását követően külső támadás érte azt – közölte az előválasztás lebonyolításáért felelős Országos Előválasztási Bizottság, A közlemény szerint az újraépítés sikeres befejezését és a szükséges vizsgálatokat, teszteket követően az OEVB úgy döntött, hogy a szombati döntésének megfelelően hétfőn 7 órakor folytatódhat az előválasztás.

Egyúttal arról is döntött a hatpárti testület, hogy az előválasztás első fordulóját két nappal, vagyis szeptember 28-án 20 óráig meghosszabbítja. A meghosszabbítás célja, hogy a tömeges terhelés ellenére valamennyi tervezett helyszínre eljusson így is az előválasztás, hiszen országszerte sok olyan település van, ahol kizárólag a szombati és a vasárnapi napon lehetett volna szavazni.

Az ellenzék oldalán olyan agressziót lehet látni, amit már régen nem tapasztalhattunk, mondta Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője, a Fidesz szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában. Arra a felvetésre, hogy a különböző aláírásgyűjtőket ért atrocitásoknak ki a felelőse, a politikus úgy felelt, amikor kint volt a standoknál, akkor nem tapasztalt atrocitásokat, volt, amikor találkoztak is a másik oldal gyűjtőivel, de csak európai ember módjára köszöntek egymásnak és nem történt baj. Ugyanakkor a képviselő szerint az ellenzék oldalán újra jelen van az agresszió. Példaként hozta fel az ellenzéki miniszterelnök-jelölt-jelöltek vitáját, ahol egymásra licitálva mondták el a képtelenebbnél képtelenebb ötleteiket, antidemokratikus javaslataikat, mint például azt, hogy majd 50%-os többséggel módosítanának kétharmados törvényeket, alkotmányt. Ez lehetetlen és mélyen antidemokratikus – jelentette ki a politikus. Hollik István szerint a baloldal erkölcsi válságban van.

Az MSZP szerint megoldás születhet a keleti vakcinákkal beoltott magyar állampolgárok uniós Covid-igazolványának ügyére, miután az egyik illetékes uniós testület napirendjére tűzi annak tárgyalását – mondta a szocialisták európai parlamenti képviselője. Ujhelyi István hangsúlyozta, írásban és személyesen is lobbizott az Európai Bizottságnál azért, hogy azok a magyar állampolgárok is megkaphassák az utazásokat megkönnyítő európai Covid-igazolványt, akik kínai vagy orosz oltást kaptak, de most harmadik oltásként egy európai engedéllyel bíró vakcinát is felvesznek. Az MSZP politikusa közölte, írásbeli választ kapott Ursula von der Leyentől, az Európai Bizottság elnökétől, aki arról tájékoztatta, hogy megvitatják ezt a kérdést az unió egészségbiztonsági bizottságában.

Külföldi hírek:

Mitt Romney amerikai republikánus szenátor durva támadást indított a sajtószabadság és a demokrácia ellen – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán. Szijjártó Péter bejegyzésében kifejtette, az amerikai szenátor azért bírált egy amerikai televíziós újságírót, mert elmondta a saját véleményét Magyarországról, „amely történetesen nem esett egybe a mainstream hazánkkal szembeni hazugsághadjáratával”. Kiemelte, Mitt Romney a kormányt azzal vádolta, hogy a népakarattal szemben kormányoz, „holott a népakarat a választáson fejeződik ki, márpedig mi egymás után háromszor kaptunk kétharmados felhatalmazást egy olyan választási rendszerben, ahol mindenkinek egyenlő súlyú szavazata van, függetlenül a lakóhelyétől”. „Demokráciát és sajtószabadságot féltő NGO-k, ébresztő!” – zárta üzenetét Szijjártó Péter.

Izraeli biztonságiak elfogták a két hete egy börtönből megszökött hat palesztin rab közül az utolsó két, még szabadon lévőt tegnap hajnalban Ciszjordánia északi részén, Dzseninben. A rabok megadták magukat, nem tanúsítottak ellenállást, miután az izraeliek körülvették az épületet, amelyben rejtőzködtek. A szeptember elején az észak-izraeli Gilboa börtönből egy alagúton keresztül megszökött hat fogoly utolsó párosának sikerült átszöknie Ciszjordániába, és Dzseninben, a helyi menekülttáborban bujkáltak. Az izraeli biztonságiak a hadsereg különleges egységei, a Sin Bet belbiztonsági szolgálat és a rendőrség Jamam nevű terrorellenes csoportjának együttműködésével két hét elteltével fogták el, az Iszlám Dzsihád nevű iszlamista terrorszervezet tagjait. A katonák őrizetbe vették és kihallgatásra vitték a foglyok két helyi segítőtársát is, akik bújtatták őket.

A rendőrség több száz ultra-ortodox zavargóval került összetűzésbe Jeruzsálemben, akik megpróbálták ellenállást tanúsítani egy veszélyesnek ítélt és ezért az önkormányzat által lebontásra ítélt szukka (sátor) miatt, amelyet az egyhetes Szukkot zsidó fesztivál alkalmával állítottak fel a főváros egyik haredi kerületében. Az összecsapások kora reggel kezdődtek, miután mintegy 200 rendőr lépett be Jeruzsálem Mea Searim és Beit Jiszráel negyedébe annak érdekében, hogy megvédjék azokat az önkormányzati tisztviselőket, akik a Sonnefeld utcában egy 12 méter magas állványzatra épített szukkát mentek lebontani. Az erőket felgyújtott szemetesekkel eltorlaszolt utcák fogadták, és több tucat tüntető gyűlt össze a veszélyes szerkezet belsejében illetve körülötte. A tiszteket a több száz zavargó kövekkel és szemeteszsákokkal dobálta.

Alig 24 órával egy hasonló támadást követően tegnap ismét tűz alá került egy tálib harcosokat szállító jármű az afganisztáni Dzsalálábádban – jelentette a helyi sajtó. Szemtanúk szerint a tálibok autója ellen pokolgépes támadást követtek el; több harcosukat kórházba vitték a merénylet után. Több részlet egyelőre nem ismert. Szombaton három robbanás történt a városban, az egyiknek szintén tálibok voltak a célpontjai. Ketten meghaltak és 19 ember megsérült. Ez volt az első halálos merénylet az országban az amerikai csapatok végleges kivonása óta. Dzsalálábád Nangarhar tartomány székhelye, egyben az Iszlám Állam – Horaszán nevű helyi terrorszervezet központja.

A NATO-n belüli viszonyt is feszültté tette a héten kipattant botrányos tengeralattjáró- ügy – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter egy francia tévéadónak adott interjújában. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia új biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven, és ezzel összefüggésben Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, és olyan súlyosnak ítélte meg a helyzetet, hogy pénteken visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, amire még nem volt példa. Le Drian tagadta, hogy Ausztrália korábban bármikor konzultált volna Franciaországgal a

tengeralattjárókról szóló megállapodás felmondásáról. A külügyminiszter felszólította az európai országokat, hogy most, a tálibok afganisztáni hatalomra jutása után és a tengeralattjáró-ügy miatt is összefogva, az eddigieknél jobban védjék meg érdekeiket.

A brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államokkal és Ausztráliával létrehozott új háromoldalú védelmi és biztonsági partnerség célja a kivívott szabadságjogok védelme és e jogok globális érvényesülésének előmozdítása. Liz Truss az esettel kapcsolatban megjelentetett írásában leszögezte: Nagy-Britannia elszántan küzd a szabadság, a szabad vállalkozás, a demokrácia, a jogegyenlőség érvényesüléséért, a női jogok erősítéséért, az LMBTQ-közösség jogainak előmozdításáért. A szabadságjogokat azonban meg is kell védeni. London ezért épít ki erőteljes biztonsági kapcsolatrendszert világszerte, és ez volt az indoka annak, hogy a napokban Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök bejelentette a három ország AUKUS néven létrehozott új biztonsági partnerségi kezdeményezését – írta a brit külügyminiszter.

Biztonságosan az Atlanti-óceánba ereszkedett ejtőernyőkkel a hétvégén a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat kizárólag amatőr űrhajósokat szállító Crew Dragon űrhajója, befejezve a háromnapos, Föld körüli missziót, amelyet Inspiration4-nek neveztek el. Az űrhajó amerikai keleti idő szerint este 7 órakor szállt le, nem messze Floridától, csendes időben. A visszatérés is automatizált volt, mint az egész repülés. Ezután a tengerből hajóra emelték a Crew Dragont, és vidáman kiszállt belőle a négy űrhajós. Az űrhajósoknak még a hajón orvosi vizsgálaton kellett átesniük, csak ezután szállították őket helikopterrel a Cape Canaveral-i űrközpontba.

Gazdaság:

Kétmilliónál is többen utaztak az idén nyáron vonattal a Balatonhoz – írta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára. Bejegyzésében az államtitkár hangsúlyozta, sikeres szezon zárult le a hétvégével a Balaton partjainál, az elmúlt évtizedben ez volt a legerősebb főszezon. Összeségében 11 százalékkal többen utaztak a Balatonhoz vonattal, mint a járvány előtti utolsó nyáron. Schanda Tamás kiemelte, már az előszezonban nagy volt az utazási kedv, 262 ezren vonatoztak a tóhoz. A főszezonban 2019-hez képest a déli partra megközelítőleg ugyanannyian utaztak, az északi parton viszont mintegy 10 százalékos növekedés volt tapasztalható. Az utószezonban sem lankadt az utazási kedv, a pandémia előttinél mintegy 32 százalékkal utaztak többen – mutatott rá az államtitkár.

Időjárás:

Ma az ország legnagyobb részén borongós időre számíthatunk, inkább csak keleten, északkeleten várható időszakos napsütés. Helyenként kisebb eső is előfordulhat. Mérsékelt, kissé élénk északias szél fúj. Kifejezetten hűvös lesz.

Estére lecsökken a felhőzet, döntően csillagfényes időre van kilátás. Csapadék már sehol nem várható.

A hőmérséklet jellemzően 11 – 19 fok körül várható.