A Magyar Főkonzulátus nagytermébe hívta a New York-i és környéki magyarokat a Balassi Intézet, hogy megemlékezzenek Szenes Hanna születésének 100. évfordulójáról. Ez alkalommal levetítették Dénes Gábor dokumentumfilmjét.
A megjelent közönséget Pásztor István New York-i magyar főkonzul köszöntötte. (a kép forrása: Balassi Intézet)
Dénes Gábor Filmrendező (A kép forrása DEGA Filmstudió)
A megemlékező közönség megtekintette Dénes Gábor filmrendező Szenes Hannáról szóló portréfilmjét.
Dénes Gábor 1999-ben készült portréfilmje 70 perces. Dénes Gábor, aki személyesen nem tudott jelen lenni a film New York-i bemutatóján tudósítóknak elmondta, hogy öt évig dolgozott a filmen.
A dokumentum – portréfilm olyan embereket szólaltat meg, akik személyesen ismerték Szenes Hannát. A filmben archív felvételeket, fotókat, visszaemlékezéseket láthat, hallhat a filmet megtekintő közönség.
A közönség közül tudósítónk számára két magyar származású, New Yorkban élő orvos a megrendülésükről számoltak be a film megtekintése után.
A portré filmben Szenes Hannának, a költőnek naplórészleteibe is betekintést nyerhetnek a nézők.
Szenes Hanna (A kép forrása Wikipedia)
Szenes Hannáról ismert, hogy Szenes Anikóként Budapesten született 1921. július 17-én. Édesapja Szenes Béla újságíró, színpadi szerző volt. Szenes Hanna Budapesten érettségizett és mivel a zsidótörvények megakadályozták, hogy továbbtanuljon ezért 1939-ben kivándorolt Palesztinába, ott is szerzett főiskolai diplomát. Csatlakozott a Haganához, a zsidó védelmi fegyveres szervezethez. Igy került sor arra is, hogy egyike lehetett azoknak a magyar zsidó ejtőernyősöknek, akiket az angol hadsereg kiképzett, hogy megpróbálják megakadályozni a magyar zsidóság deportálását, és segítsenek a bajba került szövetséges pilóták megmentésében. Szenes Hanna 1944 márciusában ért földet Szlovéniában és a jugoszláv partizánokkal együtt harcolt. Amikor átlépte a magyar határt egy magyar csendőrjárőr elfogta. Bebörtönözték és a fasiszta magyar katonai bíróság halálra ítélte, és 1944. november 7-én agyonlőtték. Hamvait 1950-ben temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Talán kevesen tudják, hogy Szenes Hanna költőként is jól ismert. Van egy verse, ami megzenésítve szinte népdalként, még inkább imaként számtalanszor hangzik el.
Ez az “Eli, Eli” (“Istenem, Istenem”), a dal amelyik Szenes Hanna „Egy séta Készária felé” című verse alapján lett ismert a világon.
„SÉTA KÉSZÁRIA FELÉ
Istenem, Istenem,
Soha ne legyen vége
A fövenynek, a tengernek,
A víz morajának,
Az égragyogásnak,
Az emberi imának.A fövenynek, a tengernek,
A víz morajának,
Az égragyogásnak,
Az emberi imának.”
WBPI / New York
