A BreuerPress és a HetiTV 2021.reggeli hírei
Gulyás Gergely szerint a kormány mindent megtett azért, hogy mindenki oltassa be magát, ám ennek ellenére 2 és félmillió ember nem olttatta be magát, ők elsősorban önveszélyesnek nevezhetők.
Jövő hét hétfőn, vagyis július 12-én kezdődnek a Blaha Lujza tér felújítási munkálatai, a teljes projekt várhatóan 2022 év végre készülhet el.
Magyarország a jövőben is segíteni fogja Ukrajnát, ám Budapest kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy Kijev tartsa tiszteletben a magyar kisebbség jogait – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Vilniusban.
Letette a hivatali esküt és a kedélyek csillapítását kérte a honatyáktól Jichak Hercog, Izrael 11. államfője szerdán Jeruzsálemben.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón a Heti Tv több kérdésére is válaszolt. Többek között idéztük Szlávik Jánost, aki szerint a nem beoltottak ön- és közveszélyesek lehetnek, ennek kapcsán voltunk kíváncsiak a kormány véleményére, illetve kérdeztünk a 12 éven felettiek oltásáról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges humán erőforrás egy új hullám esetén. Gulyás Gergely szerint több mint hatmillió ember rendelkezik védettségi igazolvánnyal, most 8.6 millió embert lehetne beoltani, így két és felmillió a nem beoltottak száma. A kormány mindent megtett azért, hogy mindenki oltassa be magát, ám ennek ellenére van az a 2 és félmillió ember, aki nem olttatta be magát, ők elsősorban önveszélyesnek nevezhetők. A miniszter feltette a kérdést, kötelezővé tehető-e az oltás? Elmondta, a mai jogszabályok ugyan ezt lehetővé teszik, ám vannak alkotmányossági viták, a kormány szerint a felelősség az embereké. Az is igaz, ha mindenki beoltatná magát, akkor a delta variánssal szemben is védettek lennének az emberek. De fontos erről egy társadalmi vitát lefolytatni, így is meggyőzve az embereket. A kormány alapvetően a szabadság pártján ál,, ez azt jelenti, hogy megvan a lehetősége, hogy az ember magának is ártson. A humán erőforrás tekintetében kijelentette, nem lesznek gondok, az egészségügy készen áll.
A miniszterelnök szerint veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség. A Heti Tv ennek kapcsán arra volt kíváncsi, a kormány mit javasol, az emberek hogyan készüljenek fel erre, miben tartsák a pénzüket, hogy biztonságban legyenek? A miniszter válaszában elmondta, nem szeretne életvezetési tanácsokat adni, annyit biztosan kijelentett, a magyar állam maximálisan felkészül arra, hogy az ország működése folyamatos legyen.
A Heti Tv a magyar-brit kapcsolatokra is rákérdezett. A politikus szerint Magyarország valamiben számíthat a britekre, valamiben nem, az biztos, mindkét ország a jó gazdasági kapcsolatokra törekszik. A kormány elfogadja a britek demokratikus döntését, ezért nem lenne szabad megbüntetni őket. Ezt a V4-es országok is osztják.
Az idei nyugdíjkorhatár emeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer, ezt a nézetet az MNB szakértői is osztják. Ezzel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy tervez-e a kormány ezen túlra, gondolkodnak-e további korhatáremelésen? A kancelláriaminiszter szerint nem gondolkodik a kormány ezen, és nincs napirenden, egyelőre a rendszer képes önmagát fenntartani és nem kell a nyugdíjkorhatárt megemelni, ha megvalósul a kormány családpolitikája.
—————–
Jövő hét hétfőn, vagyis július 12-én kezdődnek a Blaha Lujza tér felújítási munkálatai, a teljes projekt várhatóan 2022 év végre készülhet el. Ennek keretében – építészetileg és a zöld területek tekintetében a tér teljes felszíne megújul – mondta Balogh Samu. A tervek alapján több mint ezer négyzetméternyi új zöldfelületet alakítanak ki, és teljesen akadálymentessé teszik a felszíni közlekedést a csomópontban, a Nagykörút és a Rákóczi út viszonylatában egyaránt. Emellett kialakításra kerül egy nyilvános mosdó, és olyan utcabútorokat helyeznek el, amelyek a tér múltjára emlékeztetnek, köztük a Nemzeti Színház épületére, amely egykoron ott állt. A főpolgármester kabinetfőnöke kiemelte: mint minden hasonló nagyobb beruházás, a Blaha Lujza tér felújítása is érinteni fogja a helyi közlekedést. Ennek értelmében nagyjából 10–12 hétig korlátozzák a Rákóczi út–Nagykörút forgalmát, miután az aluljáró födémszerkezetét felülről kell majd szigetelni.
Tizenegy évvel ezelőtt, amikor a kormány megkezdte munkáját, elhatározta, a legfontosabb cél, hogy értéket teremtsen, mint a pálosok 750 éve Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Márianosztrán. Soltész Miklós a Boldog Özséb-program keretében megújult pálos kegytemplom és plébániakert átadásán arról beszélt, hogy ma értéktelenné akarják tenni azt a több ezer éves ószövetségi és újszövetségi tanítást, amely mindenki szívébe bele van vésve, a nem hívő emberekébe is. A teremtett világ, a tízparancsolat törvényei ott vannak minden ember szívében, lelkében, még akkor is, ha bűnösen éljük meg a világot – fogalmazott. Fontos ezekért az értékekért ma kiállni, mert akkor az értéktelen dolgok egy vagy két évtized múlva el fognak tűnni, de ezért mindenkinek a maga helyén el kell végeznie saját feladatát – fűzte hozzá az államtitkár.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint szeptemberben jelenléti oktatással kezdődhet a tanév, és a tervek szerint 2022-ben kezdődhet a járvány miatt elhalasztott külföldi nyelvtanulási program, néhány tesztutat azonban már idén nyáron megszerveznek. Maruzsa Zoltán szerint a pandémia miatt nagyon nehéz tanév áll az ország mögött, hiszen egy rendkívül változékony járványügyi helyzetben kellett megszervezni az oktatást. A Magyar Nemzetnek adott interjúban a köznevelésért felelős államtitkár úgy vélekdett, hogy a tavalyi évhez képest a mostani
jobban megterhelte az intézményvezetőket és a pedagógusokat, hiszen jelenléti munkarendben kezdtek, majd egyes évfolyamok átálltak digitálisra, és számos egyedi intézkedés mellett folyamatosan változó környezethez kellett alkalmazkodni. Az államtitkár kérdésre válaszolva azt is közölte, szerinte a tanárhiány minden nyáron slágertéma az ellenzéki médiában. Mint magyarázta, ilyenkor hirdetik meg az állásokat, ilyenkor a legkönnyebb tanárhiányról beszélni. Ugyanakkor a köznevelésben és szakképzésben 160–170 ezer pedagógust foglalkoztatnak, egy ekkora rendszerben évi három–öt ezer álláshely kiírása teljesen normális.
Külföldi hírek:
Letette a hivatali esküt és a kedélyek csillapítását kérte a honatyáktól Jichak Hercog, Izrael 11. államfője szerdán Jeruzsálemben. Reuven Rivlin leköszönő elnök üdvözölte utódját, „Nincs kétségem afelől, hogy ön, elnök úr, a megfelelő ember a megfelelő helyen, a megfelelő időben” – mondta Herzognak Rivlin. A 61 éves új államelnök a tisztséget hét évig betöltő Reuven Rivlint követi péntektől. Hercogot június 2-án választotta meg elsöprő többséggel az izraeli parlament, a kneszet 120 képviselője. Az új államfő családja 107 éves Bibliáján tette le esküjét, ugyanazon, amelyen 1983- ban édesapja, Izrael hatodik államfője, Chajim Hercog is felesküdött.
Kizárólag békés céllal született az iráni döntés a 20%-os tisztaságúra dúsított uránfém előállításáról – közölte szerdán az iráni külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy Teherán éles fordulatot fog venni nukleáris lépései terén, amint feloldják az amerikai szankciókat. Az ENSZ nukleáris felügyelete kedden közölte, hogy Irán megkezdte a dúsított uránfém előállításának folyamatát. Irán lépése számos ellenérzést váltott ki az Egyesült Államoktól és három európai hatalomtól, akik április eleje óta tárgyalnak Teheránnal a 2015-ös megállapodás újjáélesztéséről, amelynek értelmében Irán a szankciók feloldása fejében korábban elfogadta az atomprogram fékezését.
Magyarország a jövőben is segíteni fogja Ukrajnát, ám Budapest kiemelten fontosnak tartja azt is, hogy Kijev tartsa tiszteletben a magyar kisebbség jogait – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Vilniusban. Magyarország érdeke egy erős és virágzó Ukrajna, de nagyon fontos, hogy az ukrán kormány biztosítsa a területén élő magyar kisebbségnek a korábban élvezett jogokat, beleértve az anyanyelvhasználatot is – szögezte le Szijjártó Péter a litván fővárosban tartott Ukrajna konferencián. Hangsúlyozzuk, hogy e téren nem kérünk semmi rendhagyót, mindössze azt várjuk el az ukrán kormánytól, hogy adják vissza azokat a korábbi jogokat, amelyekkel rendelkeztek a törvénymódosítás előtt – szögezte le Szijjártó Péter, kiemelve az anyanyelv használatát a közigazgatásban, az oktatásban, a sajtóban és a kulturális területen.
Ismét Stefan Löfvent választották miniszterelnöknek Svédországban, miután elegendő támogatást kapott a parlamentben szerdán, kilenc nappal azután, hogy egy
bizalmatlansági szavazás után lemondott tisztségéről. Löfven 116 támogató szavazatot kapott a 349 fős parlamentben, 60 képviselő tartózkodott, így ellenzéki abszolút többség híján érvényes a megválasztása. Ez utóbbihoz szükséges 175 szavazat helyett csak 173 képviselő szavazott ellene. A Baloldali Párt és a Centrum Párt képviselői tartózkodtak a szavazáskor, míg a kormányfő pártja, a Szociáldemokrata Párt, a zöldek és néhány független képviselő Löfven mellett szavazott. Löfven közölte, hogy a kétpárti kormánykoalíciót alakít a zöldekkel. Löfven június 28-án jelentette be lemondását, miután egy héttel azelőtt elveszítette az radikális jobboldali Svéd Demokraták által ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt a parlamentben, és a rendelkezésére álló egy hét alatt nem sikerült megoldania a kormányválságot, amely a lakásbérleti díjak szabályozásának tervbe vett reformja miatt alakult ki.
Emelkedésnek indult a koronavírussal igazoltan fertőzöttek napi száma Németországban, a vírus okozta betegség elleni védőoltási kampány ugyanakkor lassul a szerdai hivatalos adatok szerint. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása alapján az utóbbi 24 órában 985 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez 21,9 százalékos növekedés az egy héttel korábbi 808-hoz képest. A napi új fertőződések száma az utóbbi hét nap alatt negyedszer emelkedett az egy héttel korábbihoz képest. A legfontosabb járványügyi mutatóként számontartott hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz a megelőző hét napon regisztrált fertőződések százezer lakosra vetített száma a keddi 4,9-ről 5,1-re emelkedett.
Gazdasági hír:
A szorosabb turisztikai kapcsolatok elősegítésére hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és Szerbia Nemzeti Turisztikai Szervezete. A megállapodást Könnyid László, az MTÜ vezérigazgató- helyettese, és Marija Labović, a szerb turisztikai szervezet megbízott igazgatója írta alá. Könnyid László kiemelte: a megállapodás szerint a két szervezet közös programokkal és útvonalakkal mutatkozik be többek között az orosz és a kínai piacokon. A dokumentum célja az országok közötti kapcsolatok fejlesztése, és ezáltal a nemzetközi turizmus visszaépülésének felgyorsítása.
Ma tetőzhet a jelenlegi hőhullám, fullasztó hőség, szikrázó napsütés lesz jellemző.
A délután második felétől, az északnyugati, északi térség fölött megszaporodhat a gomolyfelhőzet.
Este a Dunántúl és az északi határvidék térségében elvétve kialakulhat egy-egy kis körzetet érintő zápor, zivatar, de zömében nyugodt, eseménytelen, csillagfényes időben telik az éjszaka.
A hőmérséklet jellemző csúcsértéke eléri a 40 fokot.
