Hagyni élni és dolgozni a másikat  

Ezt kellene elkerülni, hagyni élni és dolgozni a másikat  

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a szervezetről, az egyházak szerepéről, valamint egy új civil szervezet körüli történésekről.

Az elnök szerint a Mazsihisz reménnyel tekint az új polgári évre, bízva abban, hogy az ország hat hónap múlva akár maga mögött hagyja a koronavírus-járványt. Arra a kérdésre, azzal, hogy a szervezethez társult tagként csatlakoztak reform közösségek, egy szívárványszínű szervezetté vált, Heisler András kifejtette, a felekezet azt kívánja megvalósítani, amit pár éve meghirdettek, azaz a változó világra nyitott zsidóság képviseletét.  Erről egyébként a szervezet közgyűlése döntött többségi szavazással, az elnök szerint ez az egyetlen út, amivel a magyarországi zsidóságnak, a neológiának is a fennmaradását lehet biztosítani. Minden egyéb, korábban kipróbált utak, mint a hagyományokhoz való merev ragaszkodás azt eredményezte, hogy szinte kiürültek a zsinagógák, ami nagyon nem volt jó. Heisler András határozottan kijelentette, ez az új út nem jelenti azt, hogy a különböző irányzatok vegyülnek, a Rabbitestületben nem lesznek sem női, sem ortodox rabbik. Az elnök szerint valóban sok és kevésbé hangos változások történtek meg a rendszerváltozáskor, de az is igaz, nagyon sok minden megmaradt a régi rendszerből, ami az átalakulás nagy hibája volt. Igaz, akkor nagyon sokan találtak vissza az ősök hitéhez, az egyházak függetlenné váltak, ez volt a zsidó reneszánsz, ám ez egy idő után passzivitásba ment át. Az elnök szerint ezen kell változtatni, hogy hasznos programokkal, oktatással, másokkal enyhítsen a passzivitáson.

Arra a kérdésre, hogy az egyházaknak van-e feladata a politikában, a Mazsihisz vezetője szerint igen, nagyon fontos feladatok, de ezek a közpolitikában vannak, nem pedig a pártpolitikában. Az természetes persze, ha az egyházak együttműködnek a mindenkori kormánnyal, de ez nem jelentheti az egyházi függetlenség feladását.

Arra a kérdésre, hogy mennyire nehezíti meg az életet a zsidó közösségen belül, hogy egyszerre több felekezet is működik, Heisler András úgy felelt, igen, ahogy maga a demokrácia is nehezíti az életet, de szerencsére nincs jobb a demokráciánál. A zsidó felekezetek közti együttműködés, nem együttműködéssel kapcsolatban megjegyezte, nem ott vannak a feszültségek, hogy van, nincs női rabbi, ki hova helyezi a nőket, a konfliktusok nem vallási különbözőségből adódnak, hanem abból, amikor az egyik felekezet a másiknak az erőforrásaiba kíván belenyúlni. Ezt kellene elkerülni, hagyni élni és dolgozni a másikat.

Heisler András az utóbbi időben sokat járja a vidéki közösségeket, amikről megjegyezte, nagyon nehéz állapotban vannak, hiszen a vidéki zsidóság jelentős részét meggyilkolták a Holokauszt során, akik közül, akik kevesen visszajöttek, sokan vándoroltak ki 1956-ban, azaz fájdalmasan kevesen maradtak vidéken. Ezek a közösségek most azon dolgoznak, hogy jeleket hagyjanak maguk után, ezért is fontosak ezek a vidéki hitközségek a magyarországi zsidóság számára.

A Mazsihisz elnöke beszélt arról az egyesületről, amit a Rabbitestület vezetője alapított, mint megjegyezte, hivatalosan csak a vezető nevét lehet tudni, az alapítókét nem, ez azért is furcsa, mert pont az átláthatóság jellemezte eddig a zsidó szervezeteket. Heisler András elmondta, nincs arról tudomása, hogy bármelyik neológ hitközség csatlakozott volna ehhez az egyesülethez. Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy ezen egyesület elnöke, aki nem a Mazsihisz rabbija, de mégis a szervezet Rabbitestületének az elnöke, Heisler András úgy felelt, bár már nem a neológ felekezet rabbija, mégis a rabbitestület vezetője Róna Tamás.