A BreuerPress legfrissebb hírei 2021.01.05.-reggelén
Huszonötre nőtt hétfőn azoknak a kórházi oltópontoknak a száma Magyarországon, ahol az egészségügyi dolgozók jelentkezhetnek a védőoltás beadására – közölte az országos tisztifőorvos. Müller Cecília beszámolt arról, hogy eddig mintegy 12 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az első oltását. Arra biztatta az egészségügyi dolgozókat, éljenek a lehetőséggel, a bejelentkezéshez szükséges elérhetőségeket megtalálják a koronavirus.gov.hu oldalon és a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. A tisztifőorvos hangsúlyozta: sikeres a koronavírus-járvány elleni védekezés, napok óta csökken az aktív fertőzöttek száma, és nő a gyógyultaké. Jelezte, vasárnap 856-tal emelkedett az újonnan azonosított fertőzöttek száma, 93-an elhunytak. Az aktív fertőzöttek száma 150 ezer alatt van, és 174 070-en gyógyultak meg a pandémia kezdete óta. Kórházban 5667 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 400-an vannak lélegeztetőgépen. Közölte: kedden újabb adag, 39 ezer embernek elegendő oltóanyag érkezik az országba. Legelőször azokat az egészségügyi dolgozókat oltották be, akik a sürgősségi, intenzív ellátásban, illetve közvetlenül a koronavírusos betegek ellátásban vesznek részt. Jelenleg a más területen, de szintén a kórházi ellátásban résztvevők oltása zajlik, és hétfőn közvetlenül azon intézményekbe is szállítanak oltóanyagot, ahol korábban jelentkeztek a vakcinára. Ennek célja, hogy a munkatársaknak még az oltópontig se kelljen elmenniük, hanem helyben, a munkahelyükön juthassanak hozzá a védőoltáshoz – ismertette.
A Pfizer vakcinája a második oltástól számítva egy hét után fejti ki hatását, tehát összességében egy hónap után nyújt védettséget a koronavírus ellen – mondta a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője. Galgóczi Ágnes elmondta, ez azt jelenti, hogy az első oltás után sem lehet a higiéniai szabályokon „lazítani”, továbbra is be kell tartani azokat. Elmondta azt is, a Pfizer már elérhető vakcinája krónikus betegek számára is adható, ugyanakkor van néhány kivétel. Ezek közé tartozik az akut lázas betegség, a várandósság és az allergia a vakcina valamelyik összetevőjére. „Egyébként 16 év felett ez a védőoltás mindenkinek ajánlott” – hangsúlyozta Galgóczi Ágnes. Azoknak, akik már átestek a betegségen, azt javasolják, hogy a gyógyulástól számítva három hónapon túl oltassák be magukat, de a vakcina egyébként bármikor beadható a gyógyultaknak – közölte.
Követeli a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), hogy az oktatásban dolgozók is szerepeljenek az oltási tervben. A szakszervezet közleményében azt írta: megdöbbenve fogadták a nyilvánosságra hozott koronavírus-oltási tervet, amelyből nem derül ki, hogy az oktatásban foglalkoztatottak mely kategóriába tartoznak. Hozzátették: szintén „döbbenetes az a feltételes miniszterelnöki bejelentés”, hogy tömeges oltás esetén az oltási pontokat a szavazóhelyiségekben rendeznék be. Arra hívták fel a figyelmet, hogy ezek körül sokat nevelési, oktatási intézményekben alakítottak ki, ahová jelenleg még a szülők sem léphetnek be. „A PSZ álláspontja szerint a gyermekeken, tanulókon, szülőkön keresztül a társadalom széles csoportjaival érintkező oktatásban foglalkoztatottak számára az oltási terv III. kategóriájában kellene biztosítani az oltás lehetőségét” – írták.
Az LMP szerint a kormány durván átveri az időseket a minimálnyugdíj „bebetonozásával” és a járadék infláció alatti emelésével. Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke ezért arra szólítja fel a kabinetet: januárban 4 százalékkal emelje a nyugdíjakat, a minimálnyugdíj összegét pedig növelje a jelenlegi két és félszeresére, vagyis 71 ezer forint fölé. Schmuck Erzsébet kijelentette: miközben az autópálya-matricák az inflációra hivatkozva 3,9 százalékkal drágulnak, a nyugdíjakat csupán 3 százalékkal emeli a kormány januárban. A különbözetet év végén kapják meg az idősek, addig a kormány „ingyen használja” a pénzüket – sérelmezte a politikus.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a szervezetről, az egyházak szerepéről, valamint egy új civil szervezet körüli történésekről.
Arra a kérdésre, hogy az egyházaknak van-e feladata a politikában, a Mazsihisz vezetője szerint igen, nagyon fontos feladatok, de ezek a közpolitikában vannak, nem pedig a pártpolitikában. Az természetes persze, ha az egyházak együttműködnek a mindenkori kormánnyal, de ez nem jelentheti az egyházi függetlenség feladását.
A Mazsihisz elnöke beszélt arról az egyesületről, amit a Rabbitestület vezetője alapított, mint megjegyezte, hivatalosan csak a vezető nevét lehet tudni, az alapítókét nem, ez azért is furcsa, mert pont az átláthatóság jellemezte eddig a zsidó szervezeteket. Heisler András elmondta, nincs arról tudomása, hogy bármelyik neológ hitközség csatlakozott volna ehhez az egyesülethez. Ugyanakkor arra a felvetésre, hogy ezen egyesület elnöke, aki nem a Mazsihisz rabbija, de mégis a szervezet Rabbitestületének az elnöke, Heisler András úgy felelt, bár már nem a neológ felekezet rabbija, mégis a rabbitestület vezetője Róna Tamás.
Külföld:
Megkezdődött hétfőn az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által a koronavírus ellen közösen kidolgozott oltóanyag nagy-britanniai alkalmazása. A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) angliai tagozatának tájékoztatása szerint a világon elsőként az oxfordi illetőségű Brian Pinker kapta meg a vakcinát. Pinker 82 esztendős és dialíziskezelésre szorul, ezért két szempontból is a veszélyeztetett és így az elsők között oltandók csoportjába tartozik. A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) által még tavaly felvázolt elsőbbségi lista korosztályok és egészségi állapot szerint sorolja veszélyeztetettségi csoportokba a lakosságot, és a 80 éven felüliek, a krónikus egészségi gondokkal küszködők, valamint az egészségügyi és a gondozói szolgálatok dolgozói a legmagasabb elsőbbségi csoportba tartoznak. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina – amelynek forgalmazását a múlt héten engedélyezte a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) – a második oltóanyag a Pfizer és a BioNtech közös vakcinája után, amelynek nagy-britanniai alkalmazása megkezdődött. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina komoly előnye, hogy szállítás közben sem igényel mélyfagyasztást, a gyártástól a felhasználásig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten tartható.
A brit kormány nem adhatja ki az Egyesült Államoknak Julian Assange-t – így döntött nem jogerős hétfői végzésében az eljáró londoni bíróság. Az amerikai hatóságok várhatóan fellebbezést nyújtanak be a határozat ellen. A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t. Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Julian Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása.
Irán újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében – jelentette be az iráni kormányszóvivő a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség szerint. Ali Rabiei közölte: a folyamat a parlament által nemrég elfogadott új jogszabállyal összhangban kezdődött meg. Az új törvény értelmében Irán évente 120 kilogramm 20 százalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta 500 kilogrammot. A 20 százalékos dúsítási szint már jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot. Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat.
Izraelben egyre zsúfoltabbak a koronavírus-fertőzötteket ellátó kórházak, és kormányzati beavatkozást sürgetnek a súlyos betegek növekvő száma miatt – jelentette a katonai rádió. A rádióban elhangzott jelentések szerint a kórházak vezetői attól tartanak, hogy az egyre növekvő betegszám miatt már nem biztosított a betegellátás korábbi, megszokott színvonala, számos helyen elnapolták a nem életmentő, hanem tervezett műtéteket, és több belgyógyászati osztályt ismét átalakítottak koronavírus-osztállyá az egyre nagyobb számban érkező Covid-19-betegek fogadására. A rádió szerint a kormány várhatóan csütörtökig elhalasztotta az oktatási rendszer bezárásának, illetve távoktatásra átállításnak a kérdését. Az oktatást a kevésbé fertőzött településeken engedélyező jelenlegi zárlat az egészségügyi minisztérium szakemberei szerint nem elégséges. Ezért az iskolák bezárását kérik mindenütt, az ultraortodoxok intézményeiben is, ahol korlátozottabbak a lehetőségek, mert a vallási vezetők nem engedélyezik az internet szabad használatát.
Gazdaság:
Több évtizede nem tapasztalt ütemű fellendülés indulhat idén a világgazdaságban, miután a koronavírus elleni globális oltási kampány kiteljesedésével várhatóan megkezdődik az élet visszatérése a normális kerékvágásba – jósolják 2021-re szóló előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év első napján összeállítja a következő tizenkét hónapra szóló átfogó világgazdasági prognózisát – írja a turizmus.com. A CEBR elemzői szerint az oltások alkalmazásának széleskörűvé válásával a világ nagy része az idén elindul a normalitás felé, és életre kelhet a koronavírus-járvány miatt tavaly elfojtott fogyasztás. A ház szerint ez áremelkedést és sok területen – mindenekelőtt a szolgáltatási szektorokban – akár hiányt is okozhat, mivel a kínálat nem feltétlenül tud majd lépést tartani a hirtelen megugró kereslettel. A CEBR várakozása szerint különösen igaznak bizonyulhat mindez a turizmus területén, mivel nagyon sokan, akik a korlátozások miatt tavaly nem vakációzhattak, és még az idei év elején sem mehetnek például sítúrákra, alig várják, hogy utazhassanak vagy meglátogathassák szeretteiket.
Időjárás:
Kedden, délelőtt keleten, északkeleten még várható kisebb eső, délután már ott sem valószínű számottevő csapadék. Nyugat, délnyugat felől lassan vékonyodik, csökken a felhőzet, de az ország északkeleti harmadán estig még borult marad az ég. Másutt azonban kisüt a nap. Mérsékelt délnyugati szél fúj.
Éjjel délnyugat felől ismét beborul az ég, és a Dunántúlon egyre többfelé ered el az eső, nyugaton havas eső, hó is lehet.
A hőmérséklet jellemző átlaga kedd reggel +2 – +6, kedd délután +5 – +9, fok körül alakul.
