Napi Tóra, zoom
|
||||
 |
||||
K”K,
Vájérá hetiszakasz 3. kommentár, 5781. Márhesván 16.
“És megjelent neki az Örökkévaló Mámré tölgyesénél, a sátor bejáratában ült, a nap hevében” (18:1). Mit jelent a „nap hevében” kifejezés? Rabbi Hama, Rabbi Hanina fia mondta (Bava Mecia 86b): ez volt az Ábrahám körülmetélését követő harmadik nap, és Isten eljött Ábrahám hogyléte felől érdeklődni. Isten elmozdította a Napot rendes menetéből (tartályából), hogy az igaz embert ne zavarják látogatók, vagyis különösen forróvá tette a hőmérsékletet, hogy az ősatya zavartalanul gyógyuljon a brit milá után. Ennek dacára Ábrahám szeretett volna vendégeket fogadni. Kiküldte szolgáját, Eliezert, hogy nézzen körül, vajon járnak-e feléjük? Kiment, de nem talált senkit. Ábrahám erre azt mondta, hogy nem hisz neki…és ő maga ment ki. Meglátta Istent, hogy a sátor bejáratánál áll. Erre vonatkozik, ami írva van: „Uram, ha kegyet találtam szemeidben, kérlek, ne vonulj el szolgád mellett” (18:3). A Talmud az utóbb idézett mondat értelmezésével játszik, mert bár a magyar fordítás alapján egyértelműnek tűnik, hogy Ábrahám Istennel beszélt, de az eredeti szöveg alapján az is elképzelhető, hogy az őt meglátogató férfiak (angyalok) felé intézte szavait. Ha Istenhez, akkor azért, hogy engedélyt kérjen, hogy ne Vele, hanem a vendégekkel foglalkozhasson, erre mondja Rav Jehuda Rav nevében (Sábát 127a): „a vendégfogadás értékesebb, mint a Sehina fogadása”. De az is lehet, hogy az angyalokhoz, a midrás (B’résit rabba 48:10) szerint egészen pontosan a három angyal legtekintélyesebb tagjához, Mihael-hez szólt az ősatya. A Talmud (Sevuot 35b) pedig azt (is) tanítja: „minden Ábrahám kapcsán említett istennév szent a Tórában, kivéve ezt a nevet, amelyik nem szent, ahogy írva van: „Uraim (Á-donáj) ha kegyet találtam szemeitekben”, itt Ábrahám nem az Örökkévalóhoz, hanem az angyalokhoz szólt”.
Szép napot mindenkinek!
19 óra: Mááriv
Meeting ID: 899 290 6955
