Olybá tűnik, Brüsszel továbbra is le akarja csavarni a tagállamok, a nemzetállamok hangját
Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában a az Európai Uniót érintő problémákról.
A politikus beszélt arról a lengyel álláspontról, mely szerint Varsó kész vétót emelni az EU következő költségvetése, valamint a gazdasági mentőcsomag kapcsán. Mint megjegyezte, a lengyel vélemény jogos, mert ahogy emlékeztetett rá, nyáron állapodtak meg a közösség állam- és kormányfői, amit történelminek lehet nevezni, miután 27 tagállam jutott közös nevezőre, ám októberben nem történt ebben előrelépés. Hozzátette, amikor a vezetők megállapodtak, az Európai Bizottság már akkor is próbálkozott a jogállamiság behozásával. Vélemény szerint az EB nem is foglalkozhatna a jogállamisági kérdéssel, nem vizsgálhatna tagállamokat, hiszen ez az uniós alapszerződéssel megy szembe, ezt nem lehet másként nevezni, mint egy bújtatott mozgástér-bővítésnek, melynek keretében politikai és ideológiai alaphoz kötnék az uniós pénzek elosztását. Az EB lépését nevezte a lengyel politikus zsarolásnak, amivel szemben lebegtette meg a vétót. Juhász Hajnalka szerint az a baj, hogy a jogállamiság vizsgálatára alkalmaznak bürokratákat az Unióban, helyette pedig lehetne inkább a válság kezelésével foglalkozni. Most van az a helyzet, hogy a V4-es tagállamok és köztük Lengyelország szerepe is megerősödik, a közösség vezetőinek figyelembe kellene venni, hogy a tagállamok egyenértékűek, nem lehet közöttük különbséget tenni. De azt is észre kellene venni – tette hozzá a képviselő, hogy kettős mércét alkalmaz az EU, hiszen például Magyarország esetében az OLAF jelentésre alapozzák véleményüket, ezzel szemben Belgium esetében ezt elfelejtik.
A kormánypárti politikus szerint az lenne a megoldás, ha nem a jogállamisági kérdésekkel, hanem a költségvetéssel foglalkozna a közösség, hiszen a járvány második hulláma mindenkit érint. Már csak azért sem kellene az első témával foglalkozni, hiszen a jogállamiságot a tagállamok alkotmányos szinten kezelik, azaz ez nem uniós hatáskör. Mindezek helyett meg kell valósítani az állam- és kormányfők között nem könnyen létrejött konszenzust. nemrégiben az EU soros elnöki posztját betöltő Németország szervezett egy megbeszélést, ahol a magyar Országgyűlést Juhász hajnalka képviselte, itt megkérdezte, mi lesz ezzel a konszenzussal, ám konkrét választ helyett csak annyit kapott, hogy a német kormány igyekszik minél hamarabb a gyakorlatban is megvalósítani a megállapodást. Ez ugyan szépnek hangzik, de nem tartalmaz semmi konkrétum,ot, mindezt akkor mondják, amikor a déli államok nagyon nehéz helyzetben vannak, közben szembe kell nézni a koronavírus-járvány második hullámával. Ám jelenleg olybá tűnik, Brüsszel továbbra is le akarja csavarni a tagállamok, a nemzetállamok hangját, amivel óriási hibát követ el, mert szembe kell néznie a vétóval. Ám mindezek ellenére továbbra is az a cél, hogy elbontsák azokat az alapértékeket, alapszerződéseket, amelyek mentén létrejött az Európai Unió.
Mindeközben sem a járvánnyal, sem pedig a migrációs problémával nem kíván foglalkozni az EU. Pedig ott van a figyelmeztetés, a Brexit. Szerencsére a V4-ek egysége példát mutat. Például a migráció kérdésében is, hiszen a visegrádi országok véleménye az, ahogy azt a magyar kormány öt éve mondja, a migrációt az EU határain kívül kell megoldani, legyen szó a segítésről, a menekültstátusz feletti döntésről.
Most kevés idő van, féléven belül kell érvényt szerezni az állam- és kormányfők megállapodásának, mellette el kell indítani a következő költségvetési keretet is, mert nem szabad engedni, hogy a déli államok leszakadjanak. Nem szabad elfeledni, a mentőcsomag minden tagállamnak terhet jelent, ahogy arra is figyelni kell – idézte Juhász hajnalka a miniszterelnököt -, hogy nem csak a válság kezelését kell szem előtt tartani, hanem a gazdaság újraindítását is, nem kellene a politikai, ideológiák mentén ténykedni. Legutóbb az EP általános ügyek bizottságának ülkésén, ahol Lengyelország és Magyarország volt a téma a 27 tagállamból, csakl a lenggyelek és a magyarok támogatták a nyílt ülést, a többi tagállam ehhez nem akart hozzájárulni, azaz itt is kettős mércét alkalmaztak – jegyezte meg a politikus.
