Gulyás Gergely a kötelező oltást nem támogatja, az ingyenest viszont igen
A Kormányinfón Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt kérdezhették az újságírók, a Heti Tv több témában is kíváncsi volt a kormány álláspontjára.
Szeptember végéig adott magának határidőt a kormány, hogy kidolgozza a rozsdaövezeti építkezésekre vonatkozó rendelkezések részleteit, de egyelőre nem ismert semmilyen részlet az ügyben. Márpedig ez gazdasági, ingatlanpiaci, környezetvédelmi és sok más szempontból is fontos lehet.
A Heti Tv kíváncsi volt arra, mikorra várható a kormány lépése, valamint azt is szerette volna megtudni, mit fog tartalmazni a javaslat?
Gulyás Gergely válaszában elmondta, a kormány tegnapi döntése a lakásépítés áfája kapcsán egy teljesen új előterjesztést tesz szükségessé. A kormány határozott szándéka, hogy a rozsdaövezet-szabályozást, mint a városrehabilitáció fontos eszközét továbbra is fenntartsák, ám ha ugyanannyi kedvezményt nyújtanának, mint amit eddig terveztek, akkor az semmit nem jelentene. Ez az oka annak, hogy a rozsdaövezet-szabályozás részleteire még pár hetet várni kell.
A Világgazdasági Fórum megbízásából az Ipsos augusztusban végzett egy globális közvélemény-kutatást, az ő eredményük szerint a világ népességének 74 százaléka beoltatná magát a majdani vakcinával. Ám a kelet-európai térségben vizsgált országok közül Oroszország és Lengyelország után Magyarországon mondták a legtöbben, hogy nem szeretnének koronavírus elleni védőoltást maguknak (44%, szemben az 56% oltáspártival).
A heti Tv azt szerette volna megtudni, kíván-e a kormány valamilyen kampányt indítani azért, hogy ez az arány javuljon?
A miniszter szerint nem a kormánynak van tennivalója ebben az ügyben, elsősorban az orvosoknak kellene elmagyarázni, hogy az oltás rendkívül fontos. Hozzátette azt is, miután még nincs vakcina, így nem született még semmilyen döntés, saját véleményként pedig kifejtette, a kötelező oltást nem támogatja, az ingyenest viszont igen.
Új romastratégiát fogadott el az Európai Bizottság, miután megállapították, hogy az előző nem ért el jelentős eredményeket. A korábbi stratégia a 2010-es magyar elnökség vállalása volt, Vera Jourova, értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos azonban azt mondta:
„Az elmúlt tíz évben egyszerűen nem tettünk eleget az EU roma népességének támogatása érdekében. Ez megbocsáthatatlan. Közülük sokan továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel és rasszizmussal szembesülnek. Ezt nem fogadhatjuk el.”
Egyben az is elhangzott, minden tagállamnak egy saját nemzeti stratégiát is ki kell dolgoznia, amiben szerepelnie kell annak is, hogy a hátrányos megkülönböztetést megtapasztaló romák aránya legalább a felére csökkenjen.
A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy mit szól a kormány a felvetéshez, kíván-e valamit tenni?
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy felelt, ha a biztos asszony nem gyűlölné Magyarországot, akkor látna jó példákat a romák felzárkóztatása kapcsán. Azt is kifejtette, az ország a roma keretstratégia elfogadásával nem csak az európai cigányságért tett sokat, hanem azt is látni kell, a magyarországi cigányság integrációja érdekében csak az elmúlt évtizedben történtek kézzelfogható, látható eredmények, legyen szó a munkanélküliség csökkenéséről, az oktatásban, a felsőoktatásban való részvétel jelentős emelkedéséről. természetesen ez a feladat még nincs megoldva, nagyon sok térségben van még mit tenni a cigány-magyar együttműködés érdekében, de ettől függetlenül a tény az, ma több tízezer olyan cigányember dolgozik, aki előtte évtizedeken át nem, a gyermekeik is azt látják, hogy a szüleik elmennek minden nap dolgozni. Ki lehet jelenteni, ez a polgári kormány egyik legnagyobb teljesítménye.
A Marosvásárhelyi Táblabíróság kedden jogerős ítéletben utasította el Darmanesti város arra irányuló keresetét, hogy érvénytelenítsék az úzvölgyi katonatemetőt Csíkszentmárton közvagyonává nyilvánító önkormányzati határozatot. Az erről szóló határozatot a romániai bíróságok portálján is közzétették. Az ítélettel elutasították Darmanesti polgármesteri hivatalának fellebbezését a hasonló tartalmú első fokú határozat ellen.
A Heti Tv kíváncsi volt, hogy a kormány szerint ezzel az ítélettel végre rendeződhet a temető sorsa, ha igen, akkor ehhez mit tud, mit akar hozzátenni a kormányzat, főleg annak fényében, hogy október végére román nacionalisták megszállnák a temetőt?
Gulyás Gergely kijelentette, a bírósági ítélet végrehajtása, valamint a nacionalisták fenyegetése kapcsán a felelősség a román kormányé. Az biztos, a magyar kormány, a diplomácia figyelemmel kíséri az eseményeket, és ha szükséges, akkor az összes lehetséges fórumon szót fog emelni. Nem lehet a hetes cikkellyel élni, hiszen azt Brüsszel nem méri egyenlően.
Információk szerint a kormány fizetné ki a BKV-nak a hármas metró kocsijait leszállító orosz cégtől követelt csaknem 7 milliárdos kötbért. A kabinet hivatalos megkötése állítólag csupán annyi lenne, hogy a fővárosi közlekedési cég kizárólag elektromos buszokat vásárolhatna a pénzből.
A heti Tv szerette volna megtudni, mi az igazság ebből az információból, mikor történhet előrelépés ebben az ügyben?
A miniszter elmondta. a kormány nem hozott ilyen irányú döntést. Annyiban van valóságalapja a hírnek, hogy a kormány segíteni akar, az ITM már elkezdett tárgyalni a BKK illetékeseivel, de ezek nem jutottak még el oda, hogy az eredmények kapcsán szülessen egy kormány-előterjesztés. Ha készít egy ilyen előterjesztést a tárca, akkor azt a kormány megtárgyalja, jogi akadálya nincsen egy ilyen döntésnek.
Ehhez kapcsolódva a Heti Tv az erzsébetvárosi forgalomcsillapítás kapcsán kialakult közlekedési káosz miatt arra volt kíváncsi, hogy a jogban van-e lehetőség arra, hogy közlekedési szakemberek írják felül a politikusok akaratát?
A miniszter megjegyezte, bár nem ért vele egyet, de úgy látszik, a fővárosban az a hit alakult ki, hogy egy megválasztott polgármester az azonnal érteni kezd a közlekedéshez és azt meg is szabályozza, ugyanígy érteni kezdenek a köztisztasághoz. Mindezek következménye az, hogy már ott is dugók alakulnak ki, ahol eddig nem voltak, ott nagyobb a kosz, ahol korábban tisztaság volt. Fel lehet tenni a kérdést környezetvédelmi szempontból, hogy van-e károsabb a fővárosi dugóknál. De a választók döntését nem lehet felülírni.
A Heti Tv az éjszakai alkohol vásárlás problémáira hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb boltokban 11 után is lehet alkoholt vásárolni.
Gulyás Gergely az ötletet az Operatív Törzs felé fogja továbbítani, hogy nézzék meg, van-e lehetőség az éjszakai alkohol árusítás tiltására, de nem elsősorban ez a legnagyobb probléma, hanem a szemetelés.
