Lassult Izraelben a koronavírus-járvány terjedése

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.10.06.-reggelén

Tervszerűen zajlik az egészségügyi dolgozók vezénylése – közölte az országos tisztifőorvos. Müller Cecília hozzátette: a megbetegedések növekedésével nő a kórházi ápolásra szorulók száma, ezért van szükség az egészségügyi dolgozók átvezényléségre olyan intézményekbe, ahol a gyógyításukhoz minden feltétel adott. Elmondta: az operatív törzs 21 óvodában, öt iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, illetve 64 osztály és négy iskola esetében digitális munkarendet koronavírusos megbetegedések miatt, ez a múlt héthez képest javuló tendenciát mutat. Kérdésre válaszolva közölte, az influenza elleni védőoltás nem jelent veszélyt akkor sem, ha azt a koronavírus lappangási időszakában kapja meg valaki.

 

 

 

 

 

 

 

 

Varga Zsolt András bírót jelöli a Kúria elnökének Áder János államfő.  Varga Zsolt András a jelölést elfogadta. Bírói szolgálati jogviszonya a jelöléskor szünetel, de vállalta, hogy elnökké választását megelőzően változtat ezen a helyzeten. Varga Zsolt András a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással. Varga Zsolt András az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta, lelkipásztori munkatárs. Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.

 

 

 

 

 

 

 

 

A klímaváltozással, fenntarthatósággal összefüggő kérdések a koronavírus-járvány elmúltával is megmaradnak – mondta Áder János köztársasági elnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma által idén ötödik alkalommal meghirdetett fenntarthatósági témahét online nyitórendezvényén. Kiemelte, nemcsak a Kárpát-medencében változik valami, hanem mindenütt: sok millió hektárt letaroló tűzvészek, minden korábbi rekordot megdöntő árvizek, hőségrekordok az északi sarkkörön túl, évekig tartó aszályok, kihaló állat- és növényfajok, éhínséget hozó sáskajárások tapasztalhatók a világban. A klímaváltozásnak nemcsak a hőségrekordok, az aszályok, az erdőtüzek a következményei, hanem az is hogy az elmúlt években felgyorsult a víz körforgása, az úgynevezett hidrológiai ciklus is, ami a korábbiaknál egyenetlenebb csapadékeloszlást, pusztítóbb viharokat, özönvízszerű esőket és váratlan villámárvizeket okozhat – fejtette ki Áder János.

 

 

 

 

A Demokratikus Koalíció kezdeményezi, hogy az egészségügyi és a szociális szféra minden dolgozója kapjon százszázalékos, visszamenőleges béremelést. A DK frakcióvezető-helyettese arra reagált, hogy vasárnap a Kossuth rádióban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, az orvosok áttörő erejű béremelésre számíthatnak, és kivezetik a hálapénzt. Arató Gergely szűkkeblűnek és nagyon lassan megvalósulónak nevezte a kormányfő ígéretét. Hangsúlyozta, hogy a mostani indítvány három részre elosztva tartalmazza a béremelést, amelyből az érintettek idén még semmit nem kapnak meg. A Demokratikus Koalíció ezért azt javasolja, hogy a béremelés százszázalékos legyen, azt egy lépcsőben hajtsák végre, ne évekre széthúzva, és már július 1-jétől, visszamenőleges hatállyal  – mondta.

 

 

 

Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az orvosi bérek emeléséhez illeszkedő és nagyságrendű bérrendezést tart szükségesnek a szakdolgozók körében is. A MESZK honlapján megjelentett dokumentumban azt írták, a koronavírus-fertőzöttek számának jelentős emelkedése miatt egyre nagyobb fizikai és pszichés terhelés nehezedik kollégáikra, ami már veszélyezteti a beteg- és a dolgozói biztonságot. A bizonytalan jövőkép rendkívüli feszültségeket okoz a szakdolgozók körében – közölték. Kiemelték, üdvözlik az orvosbérek emelésére vonatkozó kormányzati támogatást, de szerintük a kormányhatározatban foglalt – 2020 és 2022 közötti időszakra vonatkozó – bérfelzárkóztató programjavaslat nem alkalmas ezen elv megvalósítására. Ez a kormányzati döntés egy 2016-ban megkezdett bérfelzárkóztatási program, amelyet a Covid-járvány napjainkra felülírt – tették hozzá.

 

 

 

Külföld:

1. 1. Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója azt nyilatkozta Genfben hétfőn, hogy szakértői becslések szerint a világon minden tizedik ember koronavírusos. A szakértői becslések szerint világszerte körülbelül minden tizedik ember elkaphatta már a koronavírus-fertőzést – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) veszélyhelyzeti igazgatója. Michael Ryan arról számolt be, hogy a számok jelentősen eltérnek a városi és a vidéki környezetben élők, a különböző embercsoportok esetében, azonban az eredmény mindenképp azt jelenti, hogy a világ 7,6 milliárd fő körüli lakosságának túlnyomó többsége továbbra is kockázatnak van kitéve. Ez a becslés, miszerint már mintegy 760 millió ember elkaphatta a koronavírust, messze felülmúlja az eddig igazolt fertőzéses esetek 35 milliós számát. Szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a hivatalosan regisztrált adatoknál lényegesen magasabbak lehetnek a valós számok.

 

 

 

 

 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Ankarában azonnali tűzszünetre szólította fel az azeri és az örmény erőket, amelyek immár több mint egy hete harcolnak a többségében örmények lakta, hivatalosan azonban Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól egyoldalúan elszakadt terület, Hegyi-Karabah miatt.  A NATO-főtitkár leszögezte: az azeri-örmény konfliktusnak nincs katonai megoldása. A NATO-t mélyen aggasztja az ellenségeskedés eszkalációja – közölte Stoltenberg, majd aláhúzta: azt várja Ankarától, Baku legfőbb szövetségesétől, hogy felhasználja befolyását a feszültség csillapítására. Cavusoglu a sajtótájékoztatón azt sürgette, hogy a nemzetközi közösség és a NATO szólítsa fel Örményországot: mihamarabb vonuljon ki Azerbajdzsán területéről. Más lehetséges megoldása nincs ennek a problémának – hangoztatta.

 

 

 

 

 

 

 

 

Teheránt nem a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás érdekli, hanem azt akarja, hogy a Fehér Ház változtasson az Iránnal kapcsolatos politikáján – szögezte le Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökségnek adott interjújában. Hatibzadeh hangsúlyozta, Washingtonnak tiszteletben kell tartania mind az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást  mind pedig ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ezt szentesítő 2231-es számú határozatát. Felszólította továbbá az Egyesült Államokat, ismerje el az Iránnal szemben elkövetett hibáit, hagyjon fel az ellene folytatott „gazdasági háborúval és terrorizmussal”, valamint tegye jóvá az atomalkuból történt kilépésével okozott károkat. Korábban Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter szintén azt mondta, hazáját nem az elnökválasztás eredménye érdekli, hanem azt várja Washingtontól, hogy vizsgálja felül az Iránhoz fűződő viszonyát.

 

 

 

 

 

 

 

 

Lassult Izraelben a koronavírus-járvány terjedése, de az ultraortodox településeken még mindig egyre több új vírushordozót találnak. Eran Szegal professzornak, a Weizmann Intézet tudósának jóslata szerint a hónap végére napi kétezerre csökkenhet a friss koronavírus-fertőzöttek száma. Vasárnap már „csak” 2905 új fertőzöttet találtak, ami a múlt héten mért közel kilencezres csúcshoz képest jelentős változás. Országos szinten és egyhetes távlatban 17 százalékos csökkenést mértek. Leginkább az arab lakosság körében látványos a javulás, ahol véget értek az augusztusi tömeges esküvők. Jelenleg a 65 063 azonosított aktív esetből 1624 embert ápolnak kórházakban, közülük 878-an súlyos betegségben szenvednek, és 215-en lélegeztetőgépre kerültek. Az izraeli egészségügyi szakemberek korábban azt mondták, hogy az intézmények csak 800 súlyos beteget tudnak ellátni megfelelő színvonalon.

 

 

 

A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá. A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (342,2 millió forintos összegen) osztoznak, az összeget egyenlő arányban osztják szét köztük. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján tartják, a koronavírus-világjárvány miatt ezúttal azonban jóval szerényebb körülmények között.