A BreuerPress és a HetiTV hirei 2020.08.22.-reggelén
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után „a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán”, nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán. A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el – közölte. Kiemelte: nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől. Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot – mondta Orbán Viktor.
A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy „a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota”. Egy népnek, amely saját hazára vágyik és saját törvényei, szokásai szerint akarja berendezni életét – és a magyar ilyen nép -, a szuverenitásért, szabadságáért minden percben meg kell küzdenie – vélekedett. A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: „micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény!” Emlékeznünk kell, mennyi tetterő, céltudat, tehetség, vér, áldozat és vitézség kellett, hogy mi ma itt állhassunk – fogalmazott. Hozzátette: dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának! Az esküt tett tiszteknek a miniszterelnök azt mondta: ma még kevesen tudják, milyen fontos szerep vár rájuk „az önbecsülését éppen visszanyerő, a trianoni száz év fogságából éppen kitörő, a régi nagyság ízére és ösvényére éppen rátaláló, a kishitűség és megalázkodás nyomorúságos gúnyáját éppen ledobó Magyarország jövőjének alakításában”. Kijelentette: a tisztek annak az életigazságnak a letéteményesei, amely szerint az élet kötelesség, és a kordivattal szemben ezen áll vagy bukik Magyarország jövője.
A kormányfő közölte: ez az egyszerű igazság tölti majd meg lélekkel a mai gazdasági gyarapodást és ad iránytűt a felnövekvő nemzedékek kezébe. Az önzés behálózta az európai életet, de akinek célja az, hogy kötelességét teljesítse, sohasem téved el – fűzte hozzá. Úgy látta, az újonnan avatott tisztek a kötelességét fegyverrel és ha kell, élete árán is teljesítő magyar katona idolját testesítik meg. Minél kevesebben vannak, akik teljesítik a kötelességüket, másoknak annál inkább kell, és ez a küldetés vár a magyar honvédtisztekre – emelte ki.
Orbán Viktor a most átadott emlékhelyről elmondta: „nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt mutat”, és méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének panorámáját. Hangsúlyozta: a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették. A századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk, a megemlékező ünnepségekre sort kerítettünk, „habár a járványveszély a teljes felsereglést lehetetlenné tette”. A század tanulságaival, az országvesztés leckéjével a magyar tudóstársadalom, a kulturális élet képviselői, az elszakított területeken élő magyar közösségek, az egyházak és a magyar politikai élet szembenézett és számot vetett – sorolta.
István király szorongatott, veszélyes helyzetben is a magyar nemzet szabadsága, önállósága mellett döntött, Magyarország ezért nem tagozódott be a német fejedelemségek közé, hanem független államként jött létre – mondta a pénzügyminiszter Karcagon. Varga Mihály a Szent István napi ünnepi önkormányzati ülésen, az új kenyér megszentelését, megáldását követően kijelentette: István király a magyarok megmaradásáért viselt hadat, épített új országot és alkotott új szabályokat. Szilárd és maradandó művet alkotott, olyan hazát hagyott ránk, amelyet leigázni, végleg meghódítani senkinek nem sikerült – emelte ki.
Az MSZP szerint kormány- és korszakváltásra van szükség, hogy 2022-ben létrejöhessen egy szabad, esélyteremtő, szociális és zöld állam – mondta a párt elnöke. Tóth Bertalan az augusztus 20-ai ünnep alkalmából kifejtette, Tihany szimbolikus hely, ugyanis ami ma itt zajlik, az jól jelképezi, mi zajlik az egész országban: „hogyan épül az önkényuralmi rendszer és hogyan működik a maffiaállam, minden aljasságával együtt”. „A saját szemünkkel látjuk, hogy a hatalom hogyan játssza át értékeinket, kincseinket, például a Balatont a nemzeti együttműködés rendszere jellemtelen képviselőinek” – fogalmazott a szocialista politikus, hozzátéve, azért kezdeményeztek népszavazást, hogy megvédjék ezek az értékeket. „Hiszen a Balaton mindannyiunké” – mondta.
Külföld:
Meir Ben-Shabbar, az izraeli nemzetbiztonsági hivatal vezetője Beni Ganz miniszterelnök-helyettest megkerülve egyenesen a légierő parancsnokától igyekezett megtudni, mi Izrael álláspontja az Egyesült Arab Emírségek F-35-ös vadászrepülőgépek vásárlására irányuló szándékával kapcsolatban, amelyet Trump amerikai elnök is megerősített. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tagadta azon sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Izrael és az Emírségek között amerikai közvetítéssel megkötött békemegállapodás része lett volna, hogy az Emírségek csúcstechnológiájú amerikai fegyvereket, így F-35-ös vadászrepülőket vásárolhatnának az Egyesült Államoktól – írja a The Times of Israel. Azonban a fegyverek eladásának lehetősége már korábban is felmerült, az izraeli 13-as hírcsatorna értesülései szerint Meir Ben-Shabbat, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője már júniusban igyekezett megtudni az üggyel kapcsolatos izraeli álláspontot. Korábban Izrael minden hasonló tervet ellenzett. A 13-as csatorna arról is beszámolt, hogy Ben-Shabbat a protokollt kijátszva, nem Beni Ganz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszterhez fordult, illetve nem tájékoztatta Aviv Kohavi vezérkari főnököt sem. Netanjahu az Emírségekkel folytatott tárgyalások tényét elhallgatta Ganz és más vezető politikusok elől, attól tartva, hogy a megállapodás esetleg idejekorán kiszivároghat. Más hivatalos források szerint Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy az izraeli álláspont változatlan a fegyvereladásokkal szemben és erről tájékoztatták az amerikai elnököt is.
Irán leleplezett 2 új lövedéket az Iszlám Köztársaság és az Egyesült Államok közötti feszültségek közepette, közölte az AP hírügynökség.
Az iráni állami TV szerint a tisztviselők csütörtökön – az Iráni Nemzeti Védelmi Ipar napján – mutatták be a két új lövedéket, amiket az iráni Forradalmi Gárda elit al-Kudsz egységének parancsnokáról, Kaszím Szulejmániról, valamint Abu Mahdi al-Muhandis iraki milícia vezetőről neveztek el. Mindekettőjükkel egy amerikai dróncsapás végzett január 3-án a bagdadi nemzetközi repülőterről kivezető úton.
A Fars félhivatalos hírügynökség szerint a „Mártír Hadzs Kaszím” föld-föld ballisztikus lövedék 1400 kilométer hatótávolságú, míg az állami TV szerint a „Mártír Abu Mahdi” haditengerészeti robotrepülőgép 1000 kilométer hatótávolságú.
Az állami TV azt állította, hogy a „Mártír Hadzs Kaszím” rakétát a teszt során ne, fogta el a védelmi rendszer.
„George Washington Egyetem
Charles de Gaulle repülőtér
Jichák Rabin autópálya
és a Kaszím Szulejmáni … ballisztikus lövedék. Megvan a kakukktojás?
Kaszím Szulejmáni küldetése kudarcba fulladt. Gondoskodjunk arról, hogy ezek a lövedékek is ez történjen” – írta Twitteren az Izraeli Védelmi Erők angol nyelvű szóvivője, Jonathan Conricus alezredes.
Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja, illetve újra bevezeti az ENSZ-szankciókat Irán ellen – jelentette be az amerikai elnök. Donald Trump azt mondta: csaknem az összes korábbi ENSZ-szankciót bevezeti ismét, azokat is, amelyeket a 2015-ben aláírt hathatalmi megállapodás értelmében feloldottak. Ez „megtorló intézkedés lesz” – jelentette ki Trump. Felkérte Mike Pompeo külügyminisztert, „értesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll visszaállítani gyakorlatilag valamennyi ENSZ-szankciót”. Az elnök sajtókonferenciája után nem sokkal a külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben leszögezte: harminc nappal azt követően, hogy Pompeo hivatalosan is értesíti a BT-t, az amerikai kormányzat életbe lépteti az ENSZ-szankciókat, köztük azt is, amely a dúsításra alkalmas urán termelésének teljes körű betiltását írja elő.
Aggodalmának adott hangot a lengyel külügyi tárca Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus mérgezésével kapcsolatban. A varsói külügyminisztérium „aggodalommal követi az Orosz Föderáció egyik legismertebb rendszerellenes ellenzéki politikusának feltételezett megmérgezése körüli fejleményeket” – olvasható a tárca honlapján elérhető, a külügyi sajtóiroda által jegyzett közleményben. „Bízunk abban, hogy a politikus hamarosan visszanyeri egészségét” – áll a dokumentumban, amely azt a reményt is kifejezi, hogy az eset „összes körülményeit illetően részletes magyarázat születik”.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő „a nacionalizmust és az iszlamizmust vegyítve terjeszkedő politikát folytat, ami destabilizáló tényező, és ezt nem lehet összeegyeztetni az európai érdekekkel”. Macron erről a Paris Match című magazinban megjelent interjújában beszélt. „Európának helyesen kell látnia a dolgokat, és határozottan fellépnie, ha szükséges. Nem akarom, hogy elmérgesedjenek a dolgok, de nem hiszek a gyámoltalan diplomáciában sem. Megüzentük, hogy az európaiak szolidárisak egymással” – jelentette ki Macron, aki kedden fogadja Angela Merkel német kancellárt a francia elnökök nyári rezidenciáján, a Brégancon-erődben. Erdogan „kalózkodásnak” nevezte szerdán, hogy egyes országok ellenzik a földgáz utáni újbóli török kutatásokat a Földközi-tenger keleti medencéjében. Ankara augusztus elején jelentette be, hogy felfüggeszti a kutatásokat, amíg be nem fejeződnek a tengerjogi tárgyalások Athénnal. Erdogan elárulta, hogy Angela Merkel német kancellár kérésére egyezett bele a kutatófúrások felfüggesztésébe, elősegítendő a török-görög tárgyalásokat.
Az Európai Bizottság bejelentése szerint a testület 225 millió adag, koronavírus elleni oltóanyagot tervez felvásárolni a CureVac német biogyógyszerészeti vállalattól. A brüsszeli testület lezárta a céggel folytatott tájékozódó jellegű megbeszéléseket. Amennyiben a felek által tervezett keretszerződés létrejön, az lehetővé fogja tenni, hogy valamennyi uniós tagállam megvegye az oltóanyagot, továbbá azt is, hogy az alacsonyabb és közepes jövedelmű országok azt adományként kaphassák meg. A megbeszélések egy előzetes piaci kötelezettségvállalás megkötésére irányulnak. E kötelezettségvállalás a Vészhelyzeti Támogatási Eszköz finanszírozásával jön létre, amely külön forrásokkal rendelkezik több vállalat által előállított, potenciálisan hatékony oltóanyagokból álló portfólió kialakításához.
A szorgalom, a teljesítmény, a hit és a válaszok elszánt keresésének szerepét emelte ki ünnepi beszédében a köztársasági elnök a Sándor-palotában, amikor – Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök jelenlétében – átadta az idei Magyar Szent István-rend kitüntetést Szemerédi Endre Abel- és Széchenyi-díjas matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának. A Szent István-rend a magyar nemzet tiszteletének legrangosabb kifejezése – hangoztatta Áder János. Mint mondta, azért vagyunk itt, hogy tisztelettel adózzunk Szemerédi Endre teljesítménye, a matematika tudományában elért korszakalkotó eredményei előtt, amivel jelentős mértékben öregbítette Magyarország jó hírét. A matematikus kombinatorikai, számelméleti kutatásaival és eredményeivel szerzett nemzetközi tudományos elismertséget.
