A magyarság felelősséget visel egymásért
Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, az autonómia ügyeiért felelős miniszterelnöki megbízott a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt nemzetstratégiáról, valamint arról, mit is jelent a nemzet fogalma augusztus 20-án.
A politikus a nemzet fogalmáról megjegyezte, erről most is, 2020-ban is kell beszélni, amikor a trianoni békediktátumra emlékeznek, mindezekből pedig érdemes levonni a tanulságokat. Szili Katalin felhívta a figyelmet a 2004. decemberi népszavazásra, ami véleménye szerint megtörte a nemzet gerincét, hiszen olyan helyzetbe hozta a határontúli magyarokat, ami által ők még kiszolgáltatottabbá váltak az ottani többségi társadalom előtt. A politikus, mint az Országgyűlés akkori elnöke úgy döntött, létre kell hozni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, mert fontosnak tartotta, legalább párbeszéd legyen a határon innen és túl dolgozó képviselők, közéleti személyek között.
A helyzet megváltozott 2010 után, hiszen az Orbán kormány több jogszabályt is meghozott, köztük az új Alaptörvényt, ami kimondja, a magyarság felelősséget visel egymásért. Mellette különösen fontos volt az állampolgárságról szóló törvény, aminek van számos példája a világban. Ugyanilyen fontos volt a választójog rendezése is – emelte ki a politikus.
Szili Katalin kijelentette, ma már létrejött egy olyan nemzeti közösség, amibe a határontúli, valamint a diaszpórában élő magyar közösség is beletartozik. Többek között ennek kapcsán azt is megjegyezte, 2010 után már nem csak jogszabályokkal, hanem lélekben is sikerült összevarrni a nemzetet, ahol érdemes büszkének lenni, ahol merhetnek a magyarok nagyok lenni, követve a Szent István által hagyott örökséget. A kormány folyamatosan egyeztet a Kárpát-medencei magyar közösségekkel a Magyar Állandó Értekezleten, de mellette működik a Diaszpóra Tanács is, ahol a világ számos távoli pontján élő magyar közösségeket hallgatják meg, beszélnek velük.
A politikus kitért a nemzetállami kifejezésre is, megjegyezve, sok vita van a fogalom körül, noha sokan ismerik, ahogy azt is, Franciaország, Románia nemzetállamként határozza meg önmagát, azaz nem ismernek el más nemzethez való tartozást az országon belül. Hozzátette, ezért is tartja a nemzetállam kifejezést kirekesztőnek, a fogalom helyett nemzetekről kell beszélni. Ahogy az EU-t is elsősorban a nemzetek uniójaként kell meghatározni, ahol mindenki a saját maga képességeivel teszi sokszínűvé a közösséget, megőrizve a zsidó-keresztény kultúrát. Augusztus 20-a kapcsán azt is megjegyezte, Szent István király kapcsolta Magyarországot a keresztény Európához, ahol a keresztény gondolkodás mellett a magyar identitást is fontosnak tartotta, ez legyen ma is az alap. Ugyanakkor tudomásul kell venni azt a tényt is, Magyarországon 13 nemzeti és etnikai kisebbség él, akik mint nemzet részei szerepelnek az Alaptörvényben.
Összességében az a fontos, hogy a következő évszázadban is legyen és éljen a magyar nyelv, maradjon a békesség, ez legyen az augusztus 20-a egyik üzenete – tette hozzá Szili Katalin.
