A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.0816.-reggelén
Politikusok és szakemberek is fegyelmezettségre hívtak fel, miután a
koronavírus még mindig jelen van szinte mindenütt. A főpolgármester arra
kért mindenkit, hogy tartsa a távolságot, és hordjon maszkot a közösségi
közlekedés járatain és az üzletekben. Karácsony Gergely szerint csak így
lehet elkerülni, hogy újra szigorú intézkedéseket kelljen bevezetni. Úgy
fogalmazott, nem lazíthatunk, különben túl nagy árat fizetünk érte.
Korábban a humánminiszter is ugyanezt mondta. Kásler Miklós arra is
utalt, hogy a szennyvízben növekszik a koronavírus örökítőanyagának
mennyisége, amiből a megbetegedések számának emelkedése következhet. Egy
szakember arról beszélt, aki felső légúti tüneteket észlel magán, ne
menjen közösségbe.
Világszerte 21 milliónál többen fertőződtek már meg a járványban. 800
ezerhez közelít a halálos áldozatok száma, viszont majdnem 13 millióan
meggyógyultak. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítése szerint a
fertőzés változatlanul 188 országban és régióban van jelen. A betegség
az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol öt milliónál többen
fertőződtek meg. Brazíliában több mint 3, Indiában pedig két és fél
millió embert támadott meg a vírus. A környező kelet- és közép-európai
országok szinte mindegyikében erősödött a járvány.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra számít, hogy szeptember elsején
a normál rend szerint elkezdődhet a tanév. Azt közölték, kedvezően
alakult a járvány-helyzet, így jelenleg nem indokolt a digitális
oktatással helyettesíteni a hagyományos iskolát. Azt is megígérték, hogy
az iskolák protokollt kapnak a járvány elleni védekezést segítő
teendőkről. A Pedagógusok Szakszervezete viszont azt kérte, ezt tíz
napon belül tegyék közzé. Nagyon fontosnak tartják, hogy egyelőre egy
tanteremben ne lehessen 14 gyermeknél több. Azt is javasolják, ha mégis
szükség lesz úgynevezett hibrid oktatásra, akkor az egyik héten 3, a
másikon 2 nap tantermi tanítás legyen, a többin pedig távoktatás.
Különösen lényegesnek nevezték, hogy a tanárok túlmunkáját minden
megkötés nélkül fizessék ki.
Az ellenzéki pártok mind a 106 egyéni választókerületben közös jelölt
állítására készülnek a 2022-es országgyűlési választáson. A hat
tömörülés pártelnöki szinten kezdte meg az egyeztetést erről.
Megállapodtak, hogy az ország érdekében közös programot alkotnak, és az
egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az
előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik. A Demokratikus
Koalíció, a Jobbik, az LMP, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum és a
Párbeszéd arról is döntött, hogy közös jelöltet indítanak az októberi
időközi választáson a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os
választókerületben. A képviselői helyért a jobbikos Bíró László küzd
majd. Két éve a második helyen végzett az akkor győztes fideszes Koncz
Ferenc mögött. Most a megválasztott képviselő tragikus halála miatt van
szükség új voksolásra. A Fidesz az elhunyt politikus lányát, Koncz
Zsófiát indítja.
A hazai fogyasztói árak folyamatos emelkedése miatt a szocialisták arra
szólították fel a kormányt, hogy vizsgálja felül és korrigálja a
nyugdíjasokkal kapcsolatos politikáját. Az ellenzéki párt a Központi
Statisztikai Hivatal e héten közzétett inflációs adataira hivatkozik.
Júliusban ugyanis a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak
magasabbak az egy évvel korábbinál. Az élelmiszerek azonban majdnem 8
százalékkal drágultak, a friss gyümölcsök pedig mintegy 44 százalékkal.
Korózs Lajos parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez
elsősorban a nyugdíjasokat sújtja. Szerinte most egyszeri, sürgős
támogatásra lenne szükség, hiszen a nyugdíjak kiegészítése csak
novemberben esedékes.
A Wisconsin állambeli Milwaukee városában holnap kezdődik az amerikai demokrata párt elnökjelölt-állító konvenciója. Joe Biden már korábban
közölte, hogy „a köz egészsége védelmében” nem vesz részt az eseményen.
A jelöltséget elfogadó beszédet a Delaware államban lévő lakásából
mondja el és videón közvetítik. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy
Biden egy 55 éves kaliforniai szenátort, Kamala Harrist választott
alelnök-jelöltjének. Mint mondta, az indiai anyától és jamaicai apától
származó politikus „már az első napon képes lesz a vezető szerepre”. Ez
annál is fontosabb, mivel Barack Obama egykori alelnöke esetleges
beiktatásakor már eléri 78. életévét, így ha győz, az Egyesült Államok
legidősebb elnöke lesz.
Történelmi jelentőségű diplomáciai áttörésnek tartják a Közel-Keleten,
hogy Izrael és az Egyesült Arab Emírségek békemegállapodást kötött. Az
egyezséget a közvetítő Egyesült Államok elnöke tette közhírré. Donald
Trump bejelentette, hogy a két állam diplomáciai kapcsolatot létesít
egymással. Izraelnek az arab államok közül eddig csak Jordániával és
Egyiptommal volt ilyen megállapodása. A kapcsolatok normalizálásával
egyidejűleg Izrael felfüggeszti a ciszjordániai palesztin területek
bekebelezését is. A tárgyalók egyetértettek, hogy ez a lépés
elősegítheti a megbékélést a közel-keleti térségben.
A libanoni fővárosban rendkívüli állapotot vezettek be több mint egy héttel a kikötőt szinte romba döntő robbanás után.
A parlament erről
szóló határozata széles hatáskörrel ruházza fel a hadsereget a növekvő
népharag és politikai bizonytalanság közepette. Az egyre erősödő
demonstrációk nyomán a hét elején lemondott a kormány, de még előtte
szükséghelyzetet rendelt el Bejrútban. Emberi jogi szervezetek
erőteljesen bírálták ezt a döntést, miután a koronavírus-járvány miatt a
polgári kormánynak már eddig is kibővített jogköre volt. Azt továbbra
sem tudják, mitől robbant fel múlt kedden a kikötőben tárolt 2740 tonna
ammónium-nitrát. Annyi azonban biztos, hogy a raktározásnál komoly
hiányosságok voltak.
Az Európai Unió tisztségviselői az elnyomás és az erőszak beszüntetésére is felszólították a fehérorosz államfőt, feltehetően teljesen hiába.
Az egy héttel ezelőtti választásokon – a hivatalos eredmény alapján – nagy fölénnyel győztes Aljakszandr Lukasenka ugyanis egyelőre erősítette elnyomó rendszerét. A csalások miatt demonstrálók közül a hatóságok mintegy hétezer embert vettek őrizetbe. David Sassoli, az Európai
Parlament elnöke az ő szabadon bocsátásukat is követelte, amikor arról
beszélt, hogy az embereknek joguk van kifejezni nemtetszésüket, és
tiltakozni a választások vitatott eredményei ellen. A magyar
külgazdasági és külügyminiszter viszont azt szorgalmazta, hogy olyan
uniós döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el a jövendő
kapcsolatépítést Fehéroroszországgal. Szijjártó Péter ezt a Keleti
Partnerség program folytatása miatt tartotta fontosnak.
Holnaptól újra tárgyal az Európai Unió és az Egyesült Királyság
delegációja a jövendő kapcsolatrendszert szabályozó megállapodásról. A
most véget érő nyári szünet előtt lényegében semmiben sem sikerült megegyezni. Ennek ellenére David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője úgy vélte, ősszel még mindig lehetséges az egyezség.
Az eddigi kudarcért Brüsszelre hárította a felelősséget. Mint mondta, még vitáznak azokról az alapelvekről, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Egyesült Királyság a jövőben gazdaságilag és politikailag független lehessen. London január 31-én lépett ki az Unióból, azóta tart az átmeneti időszak.
Európai országok polgárai holnaptól könnyebben utazhatnak Kínába. Peking ugyanis enyhítette a beutazási tilalmat, lehetőséget nyújtva a kínai tartózkodási engedéllyel rendelkezők visszatérésére.
A 27 uniós tagállam köztük Magyarország – mellett még kilenc állam – köztük Svájc és az Egyesült Királyság is – szerepel a kedvezményezettek listáján.
Kína március végén, a koronavírus-járvány globális terjedése miatt vezette be a tilalmat, amely az országban életvitelszerűen élőkre is vonatkozott.
Az ázsiai országba utazónak azonban negatív vírusteszttel kell
rendelkezniük, érkezésük helyszínén pedig 14 napig tartó karanténba kell
vonulniuk a kijelölt szálláshelyeken, saját költségen.
Puerto Ricó több településén ma újból megtartják a képviselői
előválasztást. Ennek oka, hogy egy hete több szavazóhelyiségben nem volt elég szavazócédula.
A 3,2 millió lakosú Puerto Ricóban – amely az Egyesült Államok úgynevezett társult állama – több helyen fel kellett
függeszteni a múlt vasárnapi voksolást. Emiatt több helyi politikus azt követelte, mondjon le Wanda Vazquez kormányzó, aki viszont
„katasztrófának” nevezte a kialakult helyzetet. A választási bizottság
szerint „szervezési hibák” történtek. Azt is közölték, volt elég pénzük
az előválasztásra, tehát nem ez okozta a zűrzavart.
Balatonszemesen holnaptól öt napon át várja az érdeklődőket az immár
hagyományos Bujtor István Filmfesztivál. A versenyprogramban száz film
indul, de közülük a közönségnek csak ötvenet vetítenek a Latinovits
Művelődési Ház előtt, többnyire az alkotók jelenlétében. A fesztivál
zsűrijének elnöke Janisch Attila filmrendező. Esténként a fesztivál
kertmozijában Ötvös Csöpi-filmeket láthatnak a nézők, de lesznek
koncertek, színházi előadások, kiállítás és retró utcabál. Bujtor István
kedvenc ételeit is meg lehet kóstolni. Jövő szombaton pedig vitorlás
emlékversenyt tartanak Bujtor István tiszteletére Balatonkenesén.
A Balaton-átúszás sikere után ma átevezhették a tavat a jelentkezők.
Rekordszámú, több mint 2000 nevezés érkezett a nyár egyik legnagyobb
szabadidősport-rendezvényére. A Badacsony és Fonyód közötti 9
kilométeres távot kajakban, kenuban, vagy akár sárkányhajóban lapátolva
is megtehették a vitorlásokból álló vízi folyosón keresztül, amely a
déli partról vezetett Badacsonyba és vissza. Schmidt Gábor, a Magyar
Kajak és Kenu Szövetség elnöke szerint ez a rendezvény népszerűsíti a
mozgás fontosságát, a természetet és a vízi sportokat.
Marad a meleg és már kevesebb helyen lesz csapadék. Általában napos idő
várható. Csak szórványosan alakul ki zápor, zivatar. Ilyenkor azonban
akár viharos szélre is számíthatunk. A hőmérséklet napközben 26 és 31
fok között alakul, és estére sem hűl le túlzottan, csak 13 és 18 fok
között lesz. A jövő héten még tart a kellemes nyári idő.
