A miniszterelnök változatlanul fontosnak tartja, hogy az ország polgárai segítsék a járvány elleni védekezést, ami azt jelenti, hogy tartsák be a szabályokat.
Orbán Viktor úgy fogalmazott, ebben a helyzetben
„közjózanságra” van szükség, ami felelősségteljes magatartást igényel.
Utóbbira példaként említette, hogy nem tartják meg az augusztus 20-i
tűzijátékot, mert kockázatos lett volna a nagy tömeg összegyűlése.
Közölte azt is, hogy a szomszédos országok közül négyet – Ausztriát,
Horvátországot, Szlovákiát és Szlovéniát – biztonságosnak tartják, a
többi háromba – így Romániába, Ukrajnába és Szerbiába – meg kell
gondolni az utazást. Orbán Viktor bejelentette, augusztus végéig
meghosszabbították a nemzeti konzultáció kérdőívének beküldési
határidejét. Eddig több mint egy millió 400 ezer válasz érkezett.
A Pedagógusok Szakszervezete változatlanul követeli a tanárok
óraszámának csökkentését és a többletterhek csökkentését. Közleményük a
pedagógusok becsapásának tartja a humánminisztérium győzelmi jelentését
az ágazati béremelésről. Előzőleg Rétvári Bence azt közölte, hogy már
megérkeztek az emelt összegek a bankszámlákra. A tárca parlamenti
államtitkára szerint július 1-től 10 százalékkal emelkedett a
pedagógusok bére, az iskolaigazgatók és helyetteseik vezetői pótlékát
pedig növelték. Az érdekvédők viszont úgy vélik, mindez nem tekinthető
emelésnek, a kormány ezzel csak azt ismerte el, hogy csődöt mondott a
pedagógus életpálya-modell. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy
nyolc osztályt végzett iskolaőr ezentúl többet kereshet, mint egy
egyetemet végzett tanár.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a felsőoktatási pótfelvételikre. Az
Innovációs és Technológiai Minisztérium azt is közölte, ezúttal állami
ösztöndíjas formában több képzési területen is be lehet jutni az
egyetemekre a pótfelvételi eljárás keretében. Ezzel a lehetőséggel azok
a diákok élhetnek, akiket eddig nem vettek fel, vagy akik korábban nem
adtak be jelentkezést. Az Oktatási Hivatal szerint most jobbára
önköltséges képzéseket lehetett meghirdetni. A pótfelvételinél csak egy
felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére lehetett jelentkezni. A
ponthatárokat három héten belül közlik és a felvetteket utána külön is
értesítik.
A postások érdekvédelmi szervezetei szerint az erőteljes
nyomásgyakorlás, többek között a sztrájkfenyegetés nélkül aligha
jöhetett volna létre az egyezség a béremelésről. A munkáltató és a
szakszervezetek képviselői ugyanis megállapodtak, hogy átlagosan nyolc
százalékkal növelik a Magyar Posta dolgozóinak alapbérét. Több mint 21
ezren májustól visszamenőleg megkapják a megnövelt összeget. A
tárgyalások azután vezettek eredményre, hogy a postások tüntettek is
jogaik érvényesítéséért. Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke
úgy fogalmazott, végre elismerték „a postát a hátukon vivő régi
munkavállalók” hivatástudatát. A kormány jelezte, ahhoz, hogy a
bérfejlesztéshez szükséges forrást szabályosan biztosíthassa, újra az
Európai Bizottsághoz fordult. Azért kell velük egyeztetni, mert az uniós
szabályok szerint ez tiltott állami támogatásnak minősül.
Az esztergom-budapesti érsek tagja lett a Vatikán revizori testületének.
Ferenc pápa a Gazdasági Tanács egyik új tagjává nevezte ki Erdő Péter
bíborost. Az egyházfő által indított reformok keretében ez a testület
felügyeli a vatikáni hivatalok és intézmények gazdasági-pénzügyi
tevékenységét. A 2014 februárja óta működő 15 tagú testületet München és
Freising érseke vezeti. Ferenc pápa hét évvel ezelőtti megválasztásakor
egyik fő céljának nevezte a Vatikán pénzügyi felépítésének és
helyzetének rendezését. Erdő Péter egyébként tagja több vatikáni
hivatalnak is.
Libanonba folyamatosan érkeznek a külföldi segélyszállítmányok a főváros
kikötőjét romba döntő katasztrófa után. Szakemberek szerint hasonlóan
pusztító, nem nukleáris eredetű robbantás még sehol sem történt a
világban. A keddi detonáció nyomán majdnem kétszázan meghaltak, mintegy
ötezren megsebesültek. Kétszázezernél több ember vált földönfutóvá az
amúgy is katasztrofális gazdasági helyzetben lévő országban. Emiatt
tüntetéseken követelték Bejrútban a politikai vezetés távozását. A
rendfenntartók összecsaptak a demonstrálókkal. Sok embert őrizetbe is
vettek, többet azért, mert felelősnek tartják az egyik raktárban tárolt
ammóniumnitrát berobbanásáért.
Japánban ma megemlékeztek az országot 75 éve ért második amerikai
atomtámadásról. 1945 augusztus 9-én Nagaszakira dobta le az amerikai
légierő az urániummal működő bombát. Három nappal korábban Hirosimát
érte hasonló – akkor plutónium töltetű – támadás. A cél az volt, hogy
térdre kényszerítsék a második világháború végén még kitartó ázsiai
országot. Ezt el is érték, hiszen Japán hat nappal a Nagaszaki elleni
bombázás után kapitulált. Az atombombák mintegy 200 ezer, többségében
civil áldozatot követeltek. A halottakra az évfordulón többek között
harangzúgással és egyperces néma csenddel emlékeztek.
A koronavírus-járvány nem tudja megakadályozni az amerikai
elnökválasztást, legfeljebb az előkészületeket teszi problematikussá. Az
elnök kabinetfőnöke megerősítette, hogy november 3-án megtartják a
voksolást. Mark Meadows azért kényszerült erre a nyilatkozatra, mert
előzőleg Donald Trump felvetette az esetleges halasztás lehetőségét.
Arra hivatkozott, hogy a levélben történő szavazás magában rejti a
csalás lehetőségét is. Meadows közölte, az elnöknek sohasem volt
szándéka bármely választást is elhalasztani. Közben viszont a demokraták
bejelentették, várható elnökjelöltjük, Joe Biden nem lesz jelen két hét
múlva a párt konvencióján. Trump is fontolgatja, hogy ő sem megy el a
republikánusok hasonló gyűlésére.
Fehéroroszországban ma elnökválasztást tartanak. Aljakszandr Lukasenka –
aki 26 éve áll a kilenc és fél milliós ország élén – hatodik államfői
ciklusáért indul. Két legnépszerűbb kihívóját bebörtönözték a hatóságok,
így kiestek, egy harmadik vetélytársa pedig inkább Oroszországba
távozott, miután tudomására jutott, hogy őt is hamarosan őrizetbe
vehetik. Az egykori szovjet tagköztársaságban tavaly tartottak
parlamenti választásokat. Ezek eredményeképpen egyetlen ellenzéki jelölt
sem került be a minszki törvényhozásba. Az utóbbi hetekben országszerte
óriási tüntetések voltak, amelyeken Lukasenka mielőbbi távozását
követelték. Az összeurópai biztonsági szervezet viszont nem küld
megfigyelőket a szavazásra, mert – mint közölték – túl későn hívták meg
őket.
Lengyelországban az újraválasztott államfő már le is tette a hivatali
esküt. A parlament két házának együttes ülésén Andrzej Duda a politikai
megosztottság áthidalására szólított fel. Közölte, a nemzeti egység
érdekében nyitott az együttműködésre más irányultságú társadalmi és
politikai csoportokkal. Felajánlásának egyik oka, hogy csekély
többséggel győzte le az ellenzék közös jelöltjét, Rafal Trzaskowski
varsói főpolgármestert. Duda a jelentős választási részvételt annak
tudta be, hogy Lengyelországban a demokrácia „erősebb, mint bármikor”.
Fő céljának a családpolitika és a munkalehetőségek támogatását nevezte.
Orbán Viktor egyik legfőbb olasz barátja végleg szakított pártja
elődszervezetével. A Ligát ugyanis immár hivatalosan úgy hívják, hogy
Liga Matteo Salvini Miniszterelnök-jelöltért. Az Északi Ligát majdnem
harminc éve alapította Umberto Bossi, de neki és csoportjának a héten
végleg búcsút mondtak. Az új formáció mintegy százezer taggal alakult
újjá. Salvini azt közölte, „erős és egységes kormányt adnak
Olaszországnak”. Erre azonban egyelőre még várnia kell, mert Itáliában
jelenleg baloldali kormány van és egyre népszerűbb is. Giuseppe Conte
kormányfő az újjáépített genovai híd átadásán pedig arról beszélt, hogy
az a „talpra állni képes Olaszország szimbóluma”.
Szlovákiában a különleges bíróság egy hónappal elhalasztotta az
ítélethozatalt a két és fél évvel ezelőtti újságíró-gyilkosság perében.
Arra hivatkoztak, hogy több időre van szükségük a szükséges
egyeztetésekhez. Még három vádlott vár az ítéletre, a kettős
gyilkosságban a vád szerint segédkező férfi, a bűncselekmény
megrendelésében állítólag közvetítő nő, valamint a gyilkosság
megrendelésével vádolt nagyvállalkozó. Mindhárman tagadták bűnösségüket.
Az ügyész 25 évig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte a vádlottakra.
Az oknyomozó újságírót és barátnőjét családi házukban ölték meg. Az
országos közfelháborodás hatására lemondásra kényszerült az akkori
kormányfő, Robert Fico is.
Szentendrén rendhagyó gálával kezdődött a nyári szabadtéri
programsorozat, a Szentendrei Teátrum. A kulturális kínálatban egyebek
mellett ősbemutatók, koncertek és felolvasószínházi premierek is
szerepelnek. Színre kerül Sényi Fanni és Sardar Tagirovsky Függöny című
darabja, amely Moliére, Bulgakov, Szophoklész, Racine, Mnouchkine,
Mandel és Shakespeare művei, valamint a szereplők és alkotók
improvizációi alapján jön létre. Ujj Mészáros Károly rendezésében
tartják Didier Caron Hamis hang című kamaradarabjának hazai premierjét
Nagy Dániel Viktor és Vasvári Csaba főszereplésével. Az idei év
különlegessége, hogy a teátrumi programok ősszel és télen is
folytatódnak újabb, immár kőszínházi előadásokkal.
Ma ünnepli fennállásának 154. évfordulóját a Fővárosi Állat- és
Növénykert. Ez ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális
közintézménye, évente több mint egy millióan keresik fel. 300 növény- és
900 állatfaj él benne, s az intézmény kiemelten fontosnak tartja a
folyamatos megújulást. Mint közölték, a napokban született szumátrai
orángutánkölyök is látható lesz nemsokára. Ez a fajta hazánkban csak a
budapesti Állatkertben él.
További információkat találnak két honlapunkon, a Hetitv.com és a
Breuerpress.com portálon. Köszönöm figyelmüket.
