A BreuerPress és a HetiTV hírei
A nyugdíjasok az elmúlt négy évben 220 milliárd forint extra kifizetést kaptak, jövőre pedig megindul a 13. havi nyugdíj lépcsőzetes visszaállítása – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára. Az államtitkár felidézte, hogy a múlt év végén mintegy 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek postáztak rezsiutalványt, ezt megelőzően 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban kaptak Erzsébet-utalványt az időskorúak. Ezzel évente 22-26 milliárd forinthoz, négy év alatt összesen százmilliárd forinthoz jutottak a nyugdíjasok. Nyugdíjprémiumot első alkalommal 2017-ben, majd 2018-ban és tavaly is folyósított az állam. Az első évben 27,7 milliárdot, a másodikban 41,2 milliárdot, a harmadikban 52,3 milliárdot, vagyis három év alatt több mint 120 milliárd forintot fordított erre a költségvetés. Az extra kifizetéseket a gazdaság jó teljesítménye alapozta meg – mondta az államtitkár. Hozzátette: nyugdíjprémium a törvény szerint akkor jár, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot, az idén viszont a koronavírus-járvány miatt zsugorodni fog a magyar gazdaság, nagyjából három százalékkal.
Érdekes adatokat osztott meg a koronavírus-járványról a Semmelweis Egyetem. Ilyen például, hogy júliusban a Magyarországon regisztrált fertőzöttek 44 százaléka a 40 év alatti korosztályból került ki. Az esetek jelentős része köthető volt külföldi utazáshoz. Az intézményi fertőzések felszámolásával júniusban a 60 éves, vagy a náluk idősebbek körében jelentősen csökkent a fertőzések száma, júliusban pedig már csak 63 fertőzöttet észleltek ebből a korosztályból. A leginkább veszélyeztetett korosztály aránya az összes fertőzött közül az eddigi legalacsonyabb, mindössze 17 százalékos. Ezzel szemben a 40 év alattiak megbetegedés-száma folyamatosan emelkedik, júliusban már az aktívabb korosztály tette ki a fertőzöttek 44 százalékát – derült ki a Semmelweis Egyetem által, országos adatok alapján végzett elemzésből. A fiatalabbak betegséglefolyása jellemzően kedvezőbb, és bár az ő szervezetüket is megviseli a vírus, ritkábban van szükségük kórházi ellátásra. A fertőzöttek közül sokan jártak külföldön közvetlenül a megbetegedésük előtt, vagy találkoztak olyan rokonukkal, barátjukkal vagy kollégájukkal, aki külföldi utazásból tértek haza. Ez az egyik fő oka annak, hogy Magyarországon jelenleg az aktívabb korosztály körében terjed a vírus. A Semmelweis Egyetem továbbra sem javasolja a külföldi utazást, viszont azt tanácsolja, hogy akinek halaszthatatlan elfoglaltsága van a határon túl, az kövesse az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában (JRC, Joint Research Centre-ben) gyűjtött, feldolgozott és teljesen nyilvános adatokat, mert a még zöld jelzéssel bíró országokon belül is nagy eltérések lehetnek régiónként.
Budapesten és Debrecenben is enyhén növekszik a koronavírus-örökítőanyag mennyisége a szennyvízben a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) augusztus második hetén végzett vizsgálata szerint – közölte az NKK. A nemzetközi tapasztalatok szerint a szennyvízben kimutatható koncentrációnövekedés 4-10 nappal előzi meg a tünetes megbetegedések számának növekedését – áll a közleményben. Hangsúlyozták: a szennyvízvizsgálatok által előre jelzett közösségi terjedés felgyorsulása megelőzhető a továbbra is érvényben lévő járványügyi megelőző szabályok betartásával. Az NNK május óta végez szennyvízvizsgálatokat az új koronavírus örökítőanyagának kimutatására. A vizsgálatok Budapesten kezdődtek, jelenleg a három budapesti szennyvíztelepen, a megyeszékhelyeken és néhány más vidéki városban vesznek rendszeresen mintát. A többi mintavételi helyszínen még alacsony szinten stagnál a vírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben – tették hozzá.
Országszerte 650 településen, 130 ezer hektárnyi területen folytatódik a szúnyoggyérítési program – közölte a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivő-helyettese. Dóka Imre közölte: egyebek mellett több kiemelt turisztikai térségben, a Balatonnál, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál végeznek szúnyoggyérítést. Az ország nagy részén továbbra is földi eljárással irtják a rovarokat, légi kezeléseket pedig csak a súlyos szúnyogártalommal sújtott térségekben alkalmaznak, az országos tisztifőorvos engedélyével – tette hozzá. Baranya és Somogy megye néhány településén, a Dráva mentén, a fővárosban, a Csepel-szigeten, a csornai térségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megyében földi kezelést végeznek. Kiterjedt légi beavatkozások pedig Békés és Csongrád-Csanád megyében lesznek.
Az LMP azt javasolja a kormánynak, hogy fordítson több pénzt az időgondozásra: emelje meg az otthongondozási díjat és a szociális dolgozók bérét, valamint bővítse az állami idősellátás befogadóképességét – mondta Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője. A politikus felhívta a figyelmet arra: Magyarország utolsó előtti az Európai Unióban az idősgondozásra fordított források szempontjából, a magyar kormány tizedik éve nem költ elég pénzt erre a területre, és ez a jövő évi költségvetésben is így marad. Ungár Péter ezért három olyan intézkedést javasolt az idősgondozás területén, amely véleménye szerint nem jelent nagy ráfordítást, a költségvetésből kigazdálkodható. Javasolta az otthongondozási díj megemelését a minimálbér szintjére, ami számításai szerint mintegy 30 milliárd forintos kiadást jelentene. Példaként elmondta: egy középsúlyos demens rokont ápolni nagyon nehéz, 24 órás munka, amelyre mindössze 38 ezer illetve 58 ezer forintot ad a kormány otthonápolási díjként.
Izrael déli részén több tűz keletkezett, amelyeket a Gázai övezetből indított léggömbökkel gyújtóberendezések váltottak ki – írta a Times of Israel. A lángokról Erez, Be’eri és Nahal Oz területeken számoltak be. A tűzoltók és a mentőszolgálatok nyomozóinak még nem sikerült meghatározniuk a tüzek okait, ám a palesztin média arról számolt be, hogy terrorcsoportok küldték a léggömböket. AA támadásokban egyelőre nem sérült meg senki.
Annak ellenére, hogy a múlt kedden Bejrútban eddig 158 ember halálát okozó robbanás történt, ezrek megsebesültek és tízezerek váltak hajléktalanná, Libanon legnagyobb problémája továbbra is a Hezbollah vezetője, Hassan Nasrallah – minderről Benny Gantz védelmi miniszter beszélt a The Jerusalem Post tudósítása alapján. „Nasrallah a legnagyobb ellenségünk északon, ő Libanon legnagyobb problémája Libanonon belül. Látjuk a libanoni tragédiát … gondoljunk csak arra, mi történne, ha ez megismétlődne iráni fegyverekkel a libanoni falvakban”- mondta Gantz. „Olyan ellenségekkel kell küzdenünk, akik polgári környezetben fegyvereket működtetnek és tárolnak. Ha nincs más választásunk, mint harcolni, az nehéz és súlyos következményekkel járhat.” Gantz azt is mondta, hogy Izraelnek továbbra is fel kell lépnie a világ többi országával közösen, hogy megakadályozzák, hogy Irán nukleáris fegyvereket szerezzen. Irán továbbra is megpróbálja fejleszteni nukleáris képességeit, éppen ezért az ország elleni embargónak továbbra is prioritásnak kell maradnia – tette hozzá.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz védelmi miniszter egyaránt megállapodtak abban, hogy egy törvényjavaslat elfogadásávak elhalasztják az állami költségvetés elfogadását, hogy elkerüljék a kevesebb mint két év alatt tartandó negyedik választást. Mind a költségvetés elhalasztására mind az ellenzéki Jes Atid Netanjahu kormányalakítását megakadályozó törvényjavaslata szerdán kerül a Kneszet elé. A költségvetés jóváhagyásának folyamata megrekedt a Netanjahu és Gantz közötti politikai viták miatt. Míg Gantz ragaszkodik a kétéves költségvetés elfogadásához, ahogy az a koalíciós megállapodásban szerepel, Benjamin Netanjahu miniszterelnök a 2020-as évre vonatkozó költségvetés elfogadásához ragaszkodik. Utóbbi verzió lehetőséget adna Netanjahu számára, hogy júniusban új választásokra kerüljön sor, feltéve, hogy miniszterelnöki ideje alatt nem megy át a 2021-es költségvetés. Ebben a helyzetben Netanjahu miniszterelnök maradhatna egy átmeneti kormány élén, amíg az új választásokat megtartják. A törvény előírja, hogy minden költségvetés elfogadása nélkül létrehozott kormánynak 100 napon belül jóvá kell hagynia a költségvetést, különben új választásokat kell tartani. A jelenlegi kormány május 17-én tette le az esküt, és a 100 napos határidő augusztus 25-én jár le. A Gantz-koalícióhoz tartozó Derech Eretz vezetői, Zvi Hauser képviselő és Joaz Hendel kommunikációs miniszter javaslata 100 nappal kitolná a határidőt, így a kormány december közepéig lehetőséget kapna, hogy megállapodásra jusson a kérdésben. „A Likud támogatását kértük egy olyan törvényjavaslat előterjesztése érdekében, amely késlelteti az állami költségvetést… Ez a lépés lehetővé teszi a Likud és a Kék-Fehér számára, amint a törvény elfogadásra kerül, hogy egy mindenre kiterjedő megoldást találjanak a közöttük fennálló nézeteltérésekre, ez által a kormány zökkenőmentesen működhessen és elkerüljük az újabb választásokat.” A törvényjavaslat előzetes olvasatáról szerdán szavaznak a Kneszetben. Gantz pártja és a szefárd ultraortodox Sasz párt jelezte, hogy támogatni fogják. Egy likudos forrás szerint a párt szintén támogatni fogja, de egyelőre nem kötelezik el magukat a másik három olvasat elfogadása mellett, ami szükséges ahhoz, hogy törvénybe iktassák. „Netanjahu elfogadta a kérésünket, és mi örömmel üdvözlünk minden, a krízis megoldásának elérésében elért haladást” – olvasható a Derech Eretz frakció nyilatkozatában.
Szeptember elsején megnyitják az izraeli iskolákat a koronavírus járvány ellenére Joáv Gallant oktatási miniszter döntése szerint. Gallant a kneszet ülésén jelentette be, hogy az izraeli gazdaság működése, a szülők munkába állása érdekében újraindul az oktatás az iskolákban a jelenleg napi 1600 körüli új fertőzést okozó koronavírus járvány, a második hullám ellenére. Az oktatási minisztérium a pénzügyminisztériummal közösen dolgozta ki a tanítás módját, mely a folyamatosságon és a rugalmasságon alapul. Az óvodások hetente hatszor, teljes időben, korlátozások nélkül fognak óvodába járni. Az első és a második osztályosok csak öt napot lesznek az intézményekben, a harmadikosok és a negyedikesek pedig ezen a szintén öt napon maximum 18 fős csoportokban fognak tanulni. Az ötödikesek és a hatodikosok egy héten kétszer hagyják el otthonukat, és szintén legfeljebb 18 fős csoportokban tanítják majd őket, s a hét hátralévő napjain távoktatást tartanak számukra. A nagyobbak várhatóan csak hetente egyszer mennek el az iskolába, egyébként otthonról, számítógépek és az internet segítségével oktatják őket.
A szólásszabadságot, a gyülekezés szabadságát, valamint az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a fehéroroszországi vasárnap tartott elnökválasztást követően tartott megmozdulás résztvevői ellen alkalmazott erőszakra reagálva. Michel rövid Twitter-üzenetében kiemelte: a tüntetőkkel szembeni erőszak nem jó válasz. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében arra szólította fel az illetékes hatóságokat, hogy a szavazatokat pontosan számolják és tegyék közzé. Elítélte a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot és kijelentette: az alapvető emberi jogokat tiszteletben kell tartani. „A békés tüntetők elleni erőszakos fellépésnek nincs helye Európában” – tette hozzá von der Leyen. A minszki választási bizottság hétfőn ismertetett előzetes adatai szerint a vasárnapi elnökválasztáson a hivatalban lévő Aljakszandr Lukasenka győzött a szavazatok 80,23 százalékával. A fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja pedig 9,9 százalékot szerzett. Az ellenzék kétségbe vonja a választás tisztaságát. Az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között, ezekben a Vjaszna-96 (Tavasz-96) jogvédő szervezet szerint egy tüntető meghalt, több pedig megsérült, sok embert őrizetbe vettek.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választási koalíciók tagjaként próbál önkormányzati tisztségeket szerezni az erdélyi Beszterce-Naszód és Hunyad megyében a szeptemberi önkormányzati választásokon. A Krónika napilap közölte: hogy Beszterce-Naszód megyei és a Beszterce városi választásokon a szövetség jelöltjei a Szociáldemokrata Párt (PSD) – Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – Pro Románia Párt – RMDSZ választási koalíció közös listáján fognak szerepelni. Hasonlóra nem volt még példa a szövetség történetében. Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője elmondta: a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) korábban arról határozott, hogy kizárólag a Szövetségi Elnökség előzetes jóváhagyásával jöhetnek létre az önkormányzati választásokat megelőző, más politikai erőkkel megkötött, helyi vagy megyei jelölési vagy választási egyezségek.Hozzátette: a Beszterce-Naszód megyei esetek mellett az RMDSZ Hunyad megyében is választási szövetség részeként próbál megyei önkormányzati mandátumot szerezni, csak míg Besztercén a baloldali pártokkal, Hunyadon a jobboldali Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal (PNTCD) szövetkezett.
Romániában 1200 körül stabilizálódott az elmúlt napokban diagnosztizált új koronavírus-fertőzések száma, a súlyos eseteké azonban tovább emelkedett: hétfőn már 476 válságos állapotban lévő fertőzöttet ápoltak intenzív terápián. A stratégiai kommunikációs törzs hétfői jelentése szerint az utóbbi napon újabb 779 embernél mutatták ki a koronavírust, vasárnap azonban a szokásos 20-22 ezernél jóval kevesebb, mindössze 6600 tesztet végeztek. Az alacsonyabb hétvégi fertőzési számok tehát nem feltétlenül jelzik a járvány tetőzését, de hétfőn két hónapja először fordult elő, hogy a napi esetszám utóbbi két heti átlaga – amely a hétvégén haladta meg az 1200-at – sem növekedett tovább, hanem valamelyest csökkent. Ez annak a jele, hogy stabilizálódott, vagyis nem gyorsul már a fertőzések üteme. Hétfőn újabb 29 halálesetet jelentettek, ezzel 2729-re nőtt a járvány romániai áldozatainak száma. Az ismert aktív eseteké meghaladja a 29 500-at, közülük 7763-an vannak kórházban.
Szlovéniában negyvenhárom pakisztáni és bangladesi migránsra bukkantak a hatóságok egy kisteherautóban, a délnyugat-szlovéniai Sezana közelében – közölte a ljubljanai rendőrkapitányság. A gépjárművet egy 39 éves bolgár állampolgár vezette. Az embercsempészt a hatóságok őrizetbe vették és vádat emeltek ellene. Bár az év első felében, a koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó szigorú intézkedések miatt csökkent a határsértések száma, a szlovén rendőrség arra figyelmeztetett, hogy júliusban és augusztusban ismét nőni kezdett a migrációs nyomás. Míg tavasszal átlagban 500 migránst tartóztattak fel havonta, ez a szám júliusban 2319-re növekedett. A legtöbb illegális bevándorló marokkói és pakisztáni állampolgár, ugyanakkor tavalyhoz képest jelentősen visszaesett az algériai bevándorlók száma – mutatta rá. A Jutarnji List című horvát napilap arról írt: a szlovén hatóságok július 31-ig 7049 illegális bevándorlót tartóztattak fel, ami mindössze százzal kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Horvátországba 4695 bevándorlót toloncoltak vissza a szlovén rendőrök.
A koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, vasárnap is több mint ezer új beteget regisztráltak, a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma velük együtt már megközelítette a 82 ezret, az elhunytaké pedig meghaladta az 1900-at – derült ki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) által hétfőn közzétett adatokból, amelyeket az egészségügyi miniszter is megerősített szokásos napi tájékoztatóján. Az elmúlt napban az igazolt fertőzöttek száma 1008 új esettel 81 957-re, a halálos áldozatoké pedig 25 újabb esettel 1922-re nőtt. Eddig 44 359-en gyógyultak meg, közülük előző nap 387-en. Jelenleg 35 676 kezelnek koronavírus-fertőzéssel. Szombaton és vasárnap némileg lassult, de az előző napokban gyorsuló ütemben terjedt a fertőzés és sorozatban döntött rekordokat, a pénteken feljegyzett új betegek száma 1489 volt, ami a járvány kitörése óta az eddigi legmagasabb napi növekmény.
Szerbiában szeptember elsején biztosan elkezdődik a tanév, a tervek szerint azonban – a koronavírus-járvány megfékezés érdekében – egyelőre csak az általános iskolák alsóbb osztályainak diákjai járnak majd órákra. A felsőbb osztályosok, illetve a középiskolások felváltva járnak majd iskolába, és tanulnak otthon a virtuális oktatás lehetőségeit kihasználva – közölték az illetékesek. Szerbiában vasárnapról hétfőre 27 863-ról 28 099-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Vasárnap kilenc újabb halálos áldozata volt a betegségnek, ezzel a halottak száma 641-re emelkedett. Koszovóban egy nap alatt 10 059-ről 10 247-re nőtt az azonosított fertőzöttek és tizenkettővel 327-re a halálos áldozatok száma. Hiány alakult ki a koronavírus-fertőzöttek kezelésére használt gyógyszerekből a kis, balkáni államban, és egyelőre nem lehet tudni, mikor lesznek kaphatók ismét ezek a gyógyszerek.
Gazdaság:
Egyre sikeresebb a szuperállampapírnak is nevezett Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), még nagy versenytársa, a Prémium Magyar Állampapír mellett is – mondta a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közgazdásza. Isépy Tamás hozzátette: a piaci szereplők és a lakosság nem számít túl magas inflációra az elkövetkező időszakban és inkább szuperállampapírt vásárolnak az inflációhoz kötött prémium állampapírok helyett. Az állam által kibocsátott értékpapírok a legstabilabb befektetések, hiszen az államcsőd kockázata nagyon alacsony – mondta, megjegyezve, hogy az állampapírok esetén a lehető legalacsonyabb kockázat mellé az átlagos banki kamatnál nagyobb hozam társul. Az államnak hasznos a lakossági állampapír kibocsátása, hiszen az emberek valószínűleg az országban költik el a szerzett kamatot, amelyből áfabevétel keletkezik – fűzte hozzá Isépy Tamás.
A megkérdezett szülők negyedének kellett új számítástechnikai eszközt vásárolnia a koronavírus-járvány idején a kapcsolattartáshoz, erre átlagosan 125 ezer forintot költöttek, míg közel kétharmaduk vásárolt valamilyen kiegészítőt, átlagosan 32 ezer forintért – ez derült ki a Budapest Bank legfrissebb reprezentatív kutatásából. A koronavírus-járvány miatt a magyar közoktatás rekord sebességgel állt át a digitális oktatásra. A gyermekek fele laptopot, negyede asztali számítógépet, 14 százalék mobilt, közel 10 százaléka pedig tabletet használt elsődlegesen a tanuláshoz. A másodlagos eszköz egyértelműen a mobiltelefon volt, 64 százalék válaszolta ezt. A kutatás szerint a tanárok és diákok elsősorban a Facebook Messenger (54 százalék), a Kréta (54 százalék), e-mail (54 százalék), valamint Facebook csoportokon keresztül tartották a kapcsolatot.
Könnyű:
Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előbemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban. „A musical 1937-ben indul, amikor Puskás Öcsit a Kispest 10 évesen leigazolta, és 1960-ban zárul, amikor a Real Madrid mezében négy gólt lőtt a BEK döntőjében. A darab mélylélektani történet arról, hogyan lesz egy fiúból a világ legjobb játékosa” – mondta Szente Vajk a musical sajtóeseményén. Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kiemelte: a koronavírus-járvány elleni sikeres hazai fellépésben az egészségügyi dolgozók munkája mellett a művészeti-kulturális élet szereplőinek példamutató magatartása is fontos szerepet játszott. Szabó László producer elmondta: a musical bemutatóját a Hősök terére tervezték, de a járványügyi helyzet egyelőre felülírta az eredeti elképzeléseket. A mostani előbemutatót ötszáz néző előtt tartják, a hivatalos bemutató várhatóan jövőre lesz. „Puskás 1945. augusztus 20-án mutatkozott be a magyar válogatottban az Üllői úton, és rögtön góllal vette ki részét Ausztria 5-2-es legyőzéséből. Pontosan 75 évvel később, 2020. augusztus 20-án 15 és 19 órakor tartjuk meg a róla szóló musical előbemutatóját az Erkel Színházban. A darab egy ikon története, aki mindazt képviseli, amit mi magyarok jónak, szépnek tartunk saját magunkban. A musical barátságól, hűségről, hazaszeretetről, szerelemről és csibészségről szól” – jegyezte meg Szabó László. A darabot Galambos Attila és Szente Vajk írta, a zeneszerző Juhász Levente, a díszletet Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alda tervezte, a koreográfus Túri Lajos Péter, a zenei vezető Károly Katalin.
