Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap, a következő hétéves európai uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról szóló uniós csúcstalálkozó harmadik munkanapját megelőzően.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.VII.20.-reggelén

Ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben vasárnap, a következő hétéves európai uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági helyreállítási csomagról szóló uniós csúcstalálkozó harmadik munkanapját megelőzően. A nemzetközi sajtónak nyilatkozva a kormányfő azt mondta, a hollandok egy olyan eszközt kívánnak bevezetni, amely ellenőrzi az uniós pénzek kifizetését és felhasználását, különösen a déli országok esetében. Aláhúzta: ez az eszköz teljesen új mechanizmus a jogállamisággal összefüggésben is.
A még nyitott vitás kérdések között felsorolt jogállamiságról azt mondta, megléte és biztosítása mind a 27 tagország számára alapvető fontosságú.  Felidézte: Rutte holland miniszterelnök kifejezte , hogy véleménye szerint Magyarország nem tartja tiszteletben a jogállamiságot, ezért gazdasági büntetést kell alkalmazni vele szemben. Ez elfogadhatatlan, ugyanis nincs döntés a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben – mutatott rá.  Orbán Viktor elmondta, a tanácskozáson elért jelentős előrehaladás annak köszönhető, hogy minden uniós tagországi vezető tisztában van a járvány miatt kialakult gazdasági helyzet és a várható következmények súlyosságával.

A magyaroknak kell dönteniük arról, miként és hogyan használják fel Magyarország uniós forrásait – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter vasárnap reggel adott telefonos interjújában úgy fogalmazott: „nem fogjuk elfogadni, hogy bárki bármilyen típusú politikai zsarolásnak vessen alá minket, bárki bármilyen módon zsarolni próbálja a magyar embereket az európai uniós források felhasználása tekintetében. Az úgynevezett jogállamisági mechanizmus erre ad lehetőséget: zsarolásra, politikai befolyásolásra”. Azt mondta, a most Brüsszelben zajló vita jóval többről szól, mint hogy a helyreállítási alap belső struktúrája hogyan néz ki. A vita arról szól, kik és milyen módon dönthetnek arról, hogy az uniós forrásokat hogyan használhassák fel. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az európai uniós források a mi pénzeink is, ezért ennek elköltését nem lehet zsarolással, alaptalan vádakra épülő tisztázatlan eljárásokkal befolyásolni. Az uniós források nem humanitárius adományok, nem a nyugat-európai országok nagyvonalúságának a nyomán álltak elő, hanem az európai, köztük a magyar emberek teljesítményének nyomán – mondta, hozzátéve: az uniós forrásokat tehát ennek alapján nekünk járnak.

Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője, a Fidesz szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a Lánchíd felújításának jelenlegi állásáról és az idei augusztus huszadikáról.  Hollik István beszélt a Lánchídról, amelynek felújításáról a fővárosi vezetés azt mondta, rövidesen kiírják a közbeszerzési pályázatot, mint hozzátette, egyelőre tart a kormány türelme, de ez már nagyon fogytán van. Még csak ígérgetések hangoztak el, de konkrét előrelépés még nem történt. Megjegyezte azt is, hogy a Budapesti Közlekedési Központ felügyelőbizottságának fideszes képviselője írta meg, hogy a soron következő ülésükön sem lesz szó a híd felújításáról, a közbeszerzés kiírásáról, azaz jelenleg nem lehet tudni, hogy mi van.  Hollik István beszélt az augusztus 20-i központi ünnepségek lemondásáról, mint hozzátette, a kormány folyamatosan egyeztet járványügyi szakemberekkel. Az ő szakmai álláspontjuk alapján hozta meg döntését a kormány. Azt a tanácsot kapta a kormányzat, hogy a szigorításokra még nincsen szükség, de egy olyan rendezvény, ahol akár több százezer ember jön össze, mint a tüzijáték, ez olyan kockázatot jelent a koronavírus terjeszkedése tekintetében, hogy csak azt a felelős döntést hozhatta meg a kormány, hogy ezt lemondja.

Két napja nő az aktív fertőzöttek száma itthon. 18 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést, ezzel 4333 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Nincs újabb elhunyt, így az elhunytak száma változatlanul 596 fő, 3223-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 17-tel nőtt, így most 514 fő.  Az aktív fertőzöttek 36%-a, az elhunytak 60%-a, a gyógyultak 46%-a budapesti. 82 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 3-an vannak lélegeztetőgépen – olvasható a koronavírusról tájékoztató kormányzati honlap vasárnap. Szombaton nyolc nap csökkenés után ismét nőtt az aktív esetek száma, a pénteki adatokhoz képest 19-cel.   Ehhez kapcsolódó hír, hogy szombaton  a nemrég életbe lépett színek szerinti országbesorolást két ország estében  is módosította az országos tisztifőorvos: Kanada a piros besorolásból átkerült a sárga kategóriába,  Portugália pedig a sárga besorolásból zöldbe került.

 

Külföld:

A tárgyalások harmadik napján is megosztottak voltak az uniós tagállamok a koronavírus-járvány által okozott károk helyreállítására létrehozandó mentőcsomag méretével és feltételeivel kapcsolatban. Angela Merkel és Emmanuel Macron már jelezte, hogy fogytán a türelmük az elvileg 750 milliárd eurósra tervezett segélycsomag megszavazásával kapcsolatban, pedig nagyon is dűlőre kéne jutni, hogy válasz szülessen az EU-ra váró gazdasági recesszióra.  A takarékos négyeknek nevezett tagállamok, Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország, támogatják azt a szombati módosítást, hogy a 750 milliárd eurós mentőcsomagnak változzon meg az összetétele, a korábban tervezett 500 milliárdos vissza nem fizetendő támogatás és 250 milliárdos kölcsön helyett 450 milliárdos támogatásból és 300 milliárdos kölcsönből álljon az alap.

A vezetők többsége egyetért abban, hogy a jogállamisági kapcsolatos feltételeket nem szabad feladni, mert ezek az uniós egység alapértékei. Mark Rutte holland miniszterelnök és Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint ez komoly kérdés, amelyben nem lehet alkudozni. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azonban úgy látja, hogy a jogállamisággal kapcsolatos záradék nem eléggé kidolgozott, nem világos. Attól tart, hogy az erősebb tagállamok ezt zsarolásra használhatják fel a többiekkel szemben. Lengyelország a klímasemlegességre vonatkozó feltételeket is ellenzi.

 

Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár. „A Covid-19-et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk” – mondta. A fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot – mutatott rá. A főtitkár előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából. „A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé” – jegyezte meg.

 

Ismét kötelezővé teszik a szájmaszkot Ausztriában – erről Sebastian Kurz kancellár beszélt vasárnap az Österreich című lapnak. A fertőzöttek számának növekedése és az újabb gócpontok kialakulása indokolja a szájmaszk ismételt kötelezővé tételét – jelentette ki Kurz. Hozzátette ugyanakkor, hogy „túl kevésnek” tartja ezt az óvintézkedést. A kancellár szerint minél hamarabb el kell indítani a koronavírus-jelző rendszert, aminek a kidolgozását a közelmúltban kezdte meg az Egészségügyi Minisztérium. Az ország tartományait – a lavinajelző rendszerhez hasonlóan – zöld, sárga, narancssárga és piros jelzéssel látják el; a különböző jelzések esetén szükséges teendőket pedig egy kézikönyv tartalmazza majd, így a helyi vezetők annak segítségével döntenének a szükséges óvintézkedésekről. Kurz arra emlékeztetett: az enyhítések időszakában mindenkit arra kért, hogy ne dobja el a szájmaszkját, mert még szükség lehet rá. Arról is beszélt: egészen addig együtt kell élni a vírussal, ameddig nem találják fel az ellenszeréül szolgáló oltóanyagot vagy gyógyszert.

 

Vasárnap reggelre 49575-re emelkedett a megerősített koronavírusos betegek száma Izraelben. Szombaton 1414, éjfél óta 118 új esetet regisztráltak. 649 beteget kezelnek kórházban. 238 állapota súlyos, közülük 62 lélegeztetőgépre szorul, 130 állapota pedig közepesen súlyos. Az aktív esetek száma 27729, a felgyógyultaké 21440 míg az elhunytaké 406. A szombaton végzett 18004 tesztből 7,9% lett pozitív, a ma végzett 1851 tesztből 6,4% lett pozitív.

 

Gazdaság:

 

A kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami „Nyugat-Európában már mindennapos és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel” – mondta  Székesfehérváron a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, írja az MTI.  Magyar Levente a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén arról beszélt, hogy a magyar gazdaság gerincoszlopát a megyei jogú városok hálózata adja, ezért a fejlesztésükben szeretne a kormány szorosabban együttműködni a helyi vezetőkkel.

Az államtitkár azt kérte a városvezetőktől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket vagy a már létezőket adják át a minisztériumnak.   Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három hónapban a magyar nagyvárosok óriási segítséget kaptak a kormánytól a gazdaságfejlesztés és a gazdaságösztönzés területén. Hozzátette, hogy kétmillió ember él ezekben a városokban és a GDP több mint egyharmadát állítják elő. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere azt mondta, hogy sokat segítettek a kormányzati vagy a kormányon keresztül érkező uniós támogatások, de az igazán fenntartható módja a gazdasági fejlődésnek, ha a helyi gazdaság tud folyamatosan növekedni, az adja az önkormányzatok jelentős bevételeit, amelyekkel a gazdaság környezetét, egy várost lehet fejleszteni.

 

Időjárás:

 

Hétfőn már túlnyomóan napos idő lesz országszerte. Csak elvétve, délután alakulhat ki egy-egy gyenge zápor, esetleg zivatar. Erre leginkább az Északi-középhegység térségében van jobban esély. Jelentősen melegszik a levegő, strandidő alakul ki. Mérsékelt nyugatias szél fúj. Éjszaka csillagfényes, eseménytelen idő lesz.

A jellemző hőmérséklet átlaga  hétfő reggel 14, hétfő délután  26 – 30, kedd reggel 14 – 18  fok körül alakul.