Az ember életében vannak olyan adottságok, kötődések, amik eleve léteznek
Tarlós István, Budapest volt főpolgármestere, miniszterelnöki biztos a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt Óbudáról, Budapestről, a főpolgármesterségről, a főváros egykori és jelenlegi állapotáról is, mellette szóba került – igaz csak röviden – a Lánchíd is.
A politikus elmondta, ma már több ideje jut a családjára, mint amennyi volt előbb kerületi polgármesterként, majd főpolgármesterként, ezekben a pozíciókban hat alkalommal győzött. Mellette van munkája, persze az is igaz, a jelenlegi elfoglaltságai jóval kevesebb időt vesznek igénybe, mint például az elmúlt tíz év, amikor is Budapest első embere volt. Hozzátette azt is, a volt kollégái hiányoznak neki, de azt városvezetőként is fontosnak tartotta, hogy a munkát sosem szabad összekeverni a magánélettel.
Tarlós István beszélt óbudai polgármesterségéről is, megjegyezte, az ember életében vannak olyan adottságok, kötődések, amik eleve léteznek. Így van Óbudával, ahol született, ahol már hetven éve él, ahol négyszer választották polgármesternek. Amikor 2006-ban eljött a kerületből, az új testület azonnal megválasztotta díszpolgárnak, hiszen mint hozzátette, nincs is olyan utcája Óbudának, amiről ne tudna valamit mondani, no meg azért is, mert a munkája során sosem tett különbséget egy egyik és a másik óbudai között. Nagyon sok embernek segített, annak ellenére is, hogy mind Óbudán, mind pedig a fővárosban sokszor keresték meg olyan kérésekkel, amelyekben a polgármesternek semmilyen mozgástere nincsen. Példaként említette meg még óbudai polgármester korából azt a történetet, amikor egy panaszossal sem a hivatal, sem a jegyző nem tudott már mit tenni, ezért beküldték hozzá. A panaszos a polgármestertől kért havi ötszázezer forint támogatást, arra a kérdésre, hogy milyen alapon gondolja ezt, a válasz az volt, hogy ne kérdezze. Tarlós István erre mondta neki, így nem lehet tárgyalni, majd szó szót követett, majd a panaszosa el lett küldve. Két nappal később visszajött, akkor már nem támogatást kért, hanem a hivatalos iratainak a lemásolását. Utólag visszagondolva ez és az ehhez hasonló történetek ma már szórakoztatónak tűnnek, persze akkor egyáltalán nem voltak azok – tette hozzá.
Mint Óbuda egykori vezetője a Hajógyári sziget átalakításával kapcsolatban elmondta, az ellenzék által elmondottakban a valóságnak nincs túl nagy szerepe. Azt is tudni kell, ezen a szigeten Óbudának nagyon szerény szerepe van, csupán egy galériaerdő van a tulajdonmában. Már korábban is voltak tervek arra, hogy ezen a területen egy kaszinót építsenek, de az is igaz, hogy egykor az akkori képviselőtestületben csak egyvalaki szavazott a tervre nemmel, ez a polgármester volt, végül nem is lett semmi a tervből. Azt a politikus nem tudta megmondani, hogy most mit szeretne ott létesíteni az állam, de az ellenzék kommunikációjához is az kéne, hogy az elképzeléseket mindenki pontosan tudja. Vannak, akik a sziget déli részén egy sportcentrumot szeretnének kialakítani, ám vélemények szerint ehhez gát kell, sok milliárdért. Tarlós István szerint ezekből a vitákból a politikát ki kellene vonni, hogy a szakmaiság megmaradjon. Ám azt is tudni kell – tette hozzá, nem ördögtől való gondolat az, hogy ha a hajógyári sziget egy részét hasznosítani akarják, akkor az egész szigetet meg kell védeni az árvíztől. Ennek kapcsán azt is kijelentette, a mai úgynevezett zöldpolitika sokkal inkább egy kommunikációs játék, mintsem egy szakmai alapokon nyugvó megfontolások halmaza. Véleménye szerint ugyanez zajlott a Római-part esetében, ennek okán kíváncsiságát is kifejezte, hogy mikor kezdi meg a mostani városvezetés megépíteni a Nánási úton a védművet, hiszen egykor azt állították biztosan, ott kell majd ezt megépíteni.. Hozzátette, úgy gondolja, egy kapavágás nem sok, annyi nem fog történni az elkövetkezendő öt évben. Az árvízvédelem nem egy tréfadolog, most ezen a területen a szakmának kell elsőbbséget adni, mint megjegyezte, most miniszterelnöki megbízottként ez is a dolga. Azt is tudni kell, hogy például Budapesten komoly árvízvédelmi fejlesztésre száz éve nem került sor, a teljes munka iszonyatos pénzeket emésztene fel, pedig szükség lenne lépni, mert a súlyos árvizek gyakorisága meg fog nőni. Mellette az aszály veszélyével is kell számolni. Ehhez képest a Hajógyári sziget problémája egy csepp a tengerben.
tarlós István 2010-ben nagy reményekkel vágott neki a főpolgármesteri teendőknek, arra a kérdésre, hogy mikor kezdődtek az első nehézségek, problémák úgy felelt, a jelenlegi városvezetés panaszkodik arra, hogy Budapestnek van 112 milliárdnyi fejlesztési hitele, és ott van még a Lánchíd. Megjegyezte, ehhez képest ott volt neki 2010-ben a négyes metró szerződése, amin négy éven át kellett dolgozni, ott volt a hármas metró, amihez az építése óta senki nem nyúlt hozzá, 2002 és 2010 között nem épült egy méternyi szennyvíz-csatorna sem, a BKV járműállományáról nem is beszélve. 2010-et követő években sem lett ez utóbbiban rózsás a helyzet, de az akkori állapotokhoz képest jelentős javulás volt tapasztalható. A mostani 112 milliárdos hitelről azt mo9ndta el a volt főpolgármester, nagyon hosszú a futamideje a hitelnek, de a volt vezetés még 160 milliárdnyi értékpapír állományt és 40 milliárdnyi pénzmaradványt hagyott a főváros kasszájában tavaly.
Mindezekhez képest Budapest 2010-ben 251 milliárd forintos adósággal nézett szembe, ebből több mint 70 milliárd működési adósság volt, aminek a jelentős részét a BKV hozta össze.
Tarlós István a hidak felújításáról is beszélt, mint hozzátette, a Lánchíd eredeti felújítási tervei 30 évre szóltak, ha ezt az időtartamot meg akarták volna növelni 100 évre, akkor gyakorlatilag egy új hidat kellett volna megépíteni, arról nem beszélve, hogy erről pénzügyi okokból sem lehet most szó. A pesti hidakat átnézve, a Lánchíd után a Petőfi-híd felújítására kell sort keríteni.
Visszatérve a Lánchídra, aminek a felújításáról szóló első közbeszerzést még Tarlós István írta ki, arra a kérdésre, hogy a jelenlegi városvezetés miért nem használja ezt az egykori kiírást, a volt főpolgármester kijelentette, már nem szeretne erről a hídról beszélni, mert mint hozzátette, már többször is elmondta a véleményét. Két dolgot emelt ki, miért nem tett semmit Budapest mostani vezetése az elmúlt 10 hónapban. A másik pedig, az új közgyűlés még januárban hozott egy megerősítő határozatot, ami csak a Lánchíd felújításáról szólt, azaz kimaradt belőle a Váralagút, a Széchenyi tér. Az érthetetlen, hogy ezzel a döntéssel együtt miért nem módosították az engedélyokiratot is csak a Lánchídra – emelte ki a politikus, ahogy az sem érthető, miért nem történt meg ez azóta sem.
Tarlós István elmondta, ma már egyáltalán nem követi a Fővárosi Közgyűlés üléseit, csak akkor hall róla, ha felhívják a figyelmét egy döntésre. Hozzátette, a város, a főváros sosem lesz számára közömbös.
