Napi Tóra-Pinhász hetiszakasz 3. kommentár, 5780. Támmuz 15.
| x |
|
||||
 |
||||
K”K,
Pinhász hetiszakasz 3. kommentár, 5780. Támmuz 15.
A zsoltárban (106.) Dávid király összefoglalta a Kivonulás történetét és Izrael népe pusztai vándorlásának időszakát. Számos fontos eseményt említ, egyebek közt Pinhász cselekedetét is. Amikor erről szól és konkrétan azt fejtegeti, hogy mit tett Pinhász, akkor egy szokatlan igét használ, ami héberül így hangzik: “vájefállél”. Kérdés, hogy ez mit is jelent pontosan? Adódik, hogy a “t’filá” (ima) kifejezéssel magyarázzuk, de ezt a Gemárá (Szanhedrin 44a) elveti és inkább a pilulim kifejezést hozza, melynek alapján úgy fordíthatjuk, hogy Pinhásznak háláhikus vitája (Din Torá) volt Istennel. A Talmud szerint Isten színe előtt végzett Zimri-vel és Kozbi-val, feltéve a kérdést a Teremtőnek: E két ember miatt haljon meg huszonnégyezer zsidó? Vagyis az adott pillanatban nem volt idő imádkozásra, hanem vitázni kellett (erre utal a szokatlan “vájefállél” ige): “lehetséges, hogy két ember bűne miatt ennyien haljanak meg”? A választ Pinhász cselekedete adta meg, mert annak hatására a csapás véget ért.
Szép napot mindenkinek!
