Trianont ki kell beszélni
Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője, a Fidesz szóvivője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a jövő évi költségvetésről, a Lánchídról, valamint a trianoni békediktátumra való emlékezésről.
A politikus beszélt a Parlament e heti üléséről, amelynek az egyik legfontosabb pontjaként azt emelte ki, hogy a kormány a jövő évi költségvetést benyújtotta, aminek a vitája ezt követően kezdődik, majd várhatóan június végén kerül elfogadásra. Most a helyzet rendkívüli, hiszen van egy járvány és egy az okozta gazdasági helyzet – tette hozzá, amire reagálnia kell a 2021-es büdzsének. A Pénzügyminisztérium úgy számol, hogy jövő év végére egy erős gazdasági növekedés lesz, ha ez valóban így lesz, akkor a gazdaság képes lesz megindulni, amiből pedig az is következik, hogy növekedni fognak az adóbevételek is, azaz lesz fedezet. Hollik István szerint a költségvetés számai azt mutatják, minden terület nagyobb forrásokkal számolhat, például az önkormányzatok is, amelyek 16 százalékkal nagyobb összegből gazdálkodhatnak. Ellenzéki politikusok, polgármesterek ezt másként látják, Hollik István szerint nekik elegendő lenne csak a költségvetési számokra ránézni. Ami a szolidaritási adót illeti – jegyezte meg, ez is szerepel a jövő évi büdzsé tervezetében, de látni kell azt is, van egy járványügyi helyzet, aminek a leküzdéséhez mindenkinek hozzá kell járulni, így az önkormányzatoknak. Minden ellenzéki politikusnak értenie kell, ezt az összeget nem a kormány veszi el – emelte ki a képviselő, hanem létrejön egy mechanizmus, ami a rendszert igazságosabbá teszi. Vannak nagyon gazdag önkormányzatok, amelyek rengeteg pénzt tudnak beszedni az iparűzési adóból, ám van olyan is, hogy módos települést pár kilométerre van egy másik, amelyiknek egy forint ilyen bevétele nincsen. A szolidaritási adó lényege, hogy a gazdagabb településektől vesz el valamennyit, hogy azt odaadja a szegényebbeknek, azaz ezek a pénzek az önkormányzatoknál maradnak.
A politikus beszélt a Lánchídról, aminek a felújítása körül jelenleg van egy vita a főpolgármester és a kormány között. Hozzátette, a híd felújítása a főváros hatásköre, feladata, az előző főpolgármester, Tarlós István, komoly csaták árán kiküzdött hatmilliárd forintos támogatást a felújításra, véleménye szerint, ha még mindig ő lenne a város első embere, akkor már elindult volna a rekonstrukció. Hollik István úgy gondolja, most Karácsony Gergelynek a sarkára kellene állnia és elmondania, mi is lesz a tervei szerint a Lánchíddal. Budapest éke, a nemzet büszkesége ez a híd, de a fővárosnak kellene lépnie.
A kormány tervei szerint a következő tanévben iskolaőrség lesz az oktatási intézményekben, erről a politikus úgy vélekedett, az való igaz, hogy sokkal jobb lenne, ha a gyerekek már otthon megkapnák azt a nevelést, ami a társas együttlét szabályait megtanítja nekik. Valóban vannak olyan gyerekek az iskolarendszerben, akik jelentős hátránnyal érkeztek oda, ennek elkerülése érdekében vezette be a polgári kormány évekkel ezelőtt a kötelező óvodáztatást, hogy csökkenték a hátrányokat, hogy felkészülten érkezzenek a gyerekek az iskolába. Ugyanakkor látni lehet, hogy agresszív cselekmények történnek az iskolákban a tanárok és a gyerekek ellen is. Ezt nem szabad megengedni, ezért is van szükség az iskolaőrségre – hangsúlyozta a képviselő. Tudni kell mindenkinek, az iskolákban rendnek kell lenni, onnan ki kell űzni az agressziót, de az is természetes, hogy a hátrányos gyerekekkel foglalkozni kell, erre vannak szakemberek, pszichológusok, családsegítők és pedagógusok. A politikus szerint ugyanakkor ezek a szakemberek nem képesek pótolni a család szerepét, mert az a legfontosabb egység az egyén és a társadalom fejlődése szempontjából, a polgári kormány ezért is tartja fontosnak a családok támogatását.
Kósa Lajos éas Novák Katalin nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely szerint a testvérek egymás utáni öröklés után nem kell majd illetéket fizetni, ezt a képviselő kifejezetten jó, életszerű javaslatnak tartja. Ez is támogatja azt az elképzelést, hogy a magyar családoknak egyre több tulajdona legyen.
A trianoni békediktátum száz éves évfordulójáról, hazai és a romániai emlékezésekről Hollik István azt mondta, az igaz, hogy Trianon a magyar nemzet elmúlt ezer éves történelmének az egyik legnagyobb sorscsapása, egy olyan igazságtalan döntés, amit ráerőltettek Magyarországra. Ugyanakkor az igaz, nem lehet tudni még egy olyan nemzetet, amelyik egy ekkora sorscsapás után is képes volt megmaradni, felállni, sőt azt is lehet mondani, a magyar nemzet ma erősebb, mint valaha. Magyarországnak az érdeke az, hogy a szomszédos országokkal jó legyen a kapcsolata, de ehhez el kell érni azt is, ezek az országok ismerjék el, a trianoni döntés a magyar nemzetnek fáj a mai napig is. Magyarországnak meg azt kell elfogadni, hogy ezek az országok nem fognak bocsánatot kérni a diktátumért, ahogy azt is, a trianoni döntés számukra ünnep. Most a magyar kormánynak az a dolga, hogy mindent megtegyen a határokon túl élő magyarokért is, 2010 óta a kettős állampolgársággal, a határokon átívelő gazdasági programokkal a kormány bizonyította, ezt kell tennie. De mindezek mellett azt is látni kell, a szomszéd országokkal is jó kapcsolatot kell ápolni, mert Európa ereje jelenleg Közép-Európában van, azaz ezeknek az országoknak a jövő érdekében együtt kell működni. Trianont ki kell beszélni – mondta el Hollik István.
