Mindezek erősen felvetik Brüsszel elfogultságát, sőt az alkalmatlanságát is
Dr. Bajkai István, a Fidesz országgyűlési képviselője a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a román államfő magyarellenes kirohanásáról, az Európai Unió felelősségéről, de szóba került a magyar gazdaság talpraállítása a koronavírus-járvány után.
A politikus beszélt a román államfő magyarellenes kijelentéseiről, mint megjegyezte, aggodalomra ad okot, hogy egy ország egészét képviselni hivatott köztársasági elnök, jelen esetben Klaus Johannis céltáblául tűzte ki a magyarságot, megvádolva azzal, hogy a román szociáldemokrata párttal összejátszva dolgoznak Erdély autonómiáján. Hozzátette, azon túlmenően, hogy a kisebbségi autonómia az egész világban elismert jogi intézmény, azaz nem egy bűnös cselekedet, arról nem beszélve, hogy a magyarság a Kárpát-medencében több mint ezeréves múltra tekinthet vissza. Ezért is elfogadhatatlan, hogy a román államfő politikai hangulatkeltésbe kezdett, sőt gyűlöletet szított a magyarsággal szemben. Egy köztársasági elnöknek minden az országában élő embert kell egyszerre képviselnie. Mindezek mellett a magyar külügyminisztérium, de az Országgyűlés külügyekkel foglalkozó bizottsága is kifejtette, Magyarország a jó viszonyban érdekelt Romániával, az ott élő magyarság pedig egyfajta hídként kell szerepeljen, ám aki ezeket nem hajlandó figyelembe venni, az méltatlan a pozíciójára – jelentette ki a képviselő.
Arra a kérdésre, hogy miért nem lép fel Romániával szemben az Európai Unió, Bajkai István úgy felelt, már többször is beszélt arról, hogy az emberi jogok kapcsán álságosan viselkedik az EU, hiszen például a sokat emlegetet hetes cikkelyt akkor lebegteti meg, amikor valakivel szemben egyfajta politikai hadjáratot folytat, ám a kisebbségek, a nemzeti kisebbségek ügyében nem lép fel. Pedig a nemzeti kisebbségek, a a jogállamiság ügye az egy emberi jogi kérdés, amit nem lehet mérlegelni országonként. Ám ezzel szemben most az látható – tette hozzá a politikus, hogy az EU, pontosabban egyes tagállamok különbséget tesznek egyes tagállamok között. Bajkai István példaként hozta fel a korábban többször is elmondott véleményét, mely szerint jelenleg a magyarság a legüldözöttebb népcsoport Európában, hiszen jelentős sérelmek érik a magyarokat Romániában, de Kárpátalját is lehetne említeni. Ám mindezek ellenére az Európai Unió érzéketlen a magyarokkal szembeni jogsértések kapcsán. Mindezek erősen felvetik Brüsszel elfogultságát, sőt az alkalmatlanságát is.
A politikus szerint van másutt is egyfajta egyenlőtlenség, például most a koronavírus-járvány közepén Romániából elmehettek idénymunkások Németországba mezőgazdasági idénymunkára, Ausztriában az eddig ott dolgozó magyar időseket ápolókat is felváltják románok. Hiszen az egyik állam, jelen esetben Magyarország betartja a vírussal kapcsolatos összes korlátozást, ezzel szemben egy másik tagállam, annak egyes intézményei, vállalkozásai pedig nem és ezt mind meg is tehetik. Hozzátette, ez is jogsértés, hiszen az EU egyik alapja az, hogy vannak olyan kérdések, ahol egyszerűen nem lehet különbségeket tenni a tagállamok között.
A német kormány felelősségéről is beszélt a képviselő, megemlítve, hogy már a 2015-ben meghirdetett willkommens politika már a legelején megbukott, mert azt lehet látni, a hozzájuk beérkezett nagyszámú migráns nem képes ezeket a mezőgazdasági idénymunkákat sem ellátni. Ebből azt lehet kikövetkeztetni, hogy a menekültek nem a munka érdekében, hanem a megélhetésért, az európai szociális rendszer kihasználásáért érkeztek.
Bajkai István beszélt a koronavírus-járvány hazai helyzetéről. Mint kifejtette, a magyar kormány a járvány kezdetén már kijelentette, a gazdaság helyzetére is összpontosítani kíván a munkahelyek megőrzésével. Ennek következtében egymás után születtek meg azok a rendelkezések, jogszabályok, amelyek azt szolgálják, hogy megmaradjanak a vállalkozások a válság alatt, így a munkáltatók megőrzése mellett a munkahelyek megőrzését hirdették meg. Ezt szolgálják az adókedvezmények, a hiteltörlesztési moratórium, a szociális hozzájárulás csökkentése, az adóbevallások benyújtásának eltolása. Összességében ez volt a cél, hogy bár sok helyen kompromisszumot kell kötni a munkáltatónak és a munkavállalónak, de legalább a munkahelyek megmaradjanak. Ehhez persze forrásokra van szükség, amit az ország költségvetésének a módosításával lehet előteremteni.
Arra a kérdésre, hogy kik lehetnek a mostani válságnak a vesztesei, a politikus úgy felelt, az látszik, hogy például a turizmusra épülő szolgáltatások nagyon megsínylették a helyzetet.
Az is biztos, a járvány után megváltozik az a világ, amit előtte megtapasztaltak az emberek – mondta el Bajkai István, például nem csak a termékek ára fog számítani, behozva őket bárhonnan, így új gazdasági modellek fognak születni. Erre válaszul egy nemzetnek minden körülmények között kell gondoskodnia arról, hogy az államában élőket képes legyen ellátni a hazai termékekkel, azaz a nemzetállami fejlődés, gazdaságépítés kerül előtérbe.
