Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.
A Legfelsőbb Bíróság 11 fős testülettel vasárnap és hétfőn kerített sort a Benjamin Netanjahu és Beni Gantz (Kék-Fehér) közötti koalíciós megállapodásra, valamint vádemelés alatt álló képviselő – mint Netanjahu – kormányalakításának kérdésével foglalkozó petíciók meghallgatására.
בג”ץ מחכה להבהרות. נתניהו: „אם תתערבו – תובילו לבחירות”לנוכח הביקורת מצד שופטי העליון יצטרכו הליכוד וכחול לבן להגיש את התיקונים להסכם הקואליציוני עד השעה 14:00. שני הצדדים הסכימו להתגמש על כמה סעיפים שסומנו בעייתיים. נתניהו במסר לשופטים: „ההסכם נבנה בקפידה, בחירות נוספות יהיו אסון”יעל פרידסון ואיתמר אייכנרעדכון אחרון: 05.05.20 , 00:52
במשך תשע שעות הציגו אתמול (שני) בבג”ץ העותרים נגד ההסכם הקואליציוני בין הליכוד לכחול לבן את טיעוניהם – ונציגי המפלגות הסבירו את הרעיון שעומד מאחורי הסעיפים שסומנו כבעייתיים. בשל הביקורת שהתעוררה בקרב השופטים – המפלגות יצטרכו להגיש עד השעה 14:00 את התיקונים הנדרשים.
גנץ, חיות ונתניהו(צילום: אורן בן חקון, AP)
השופטים הפצירו בצדדים לשמור על הנוהג המקובל שלפיו גם האופוזיציה תקבל ועדות בראשותה – אך בליכוד ובכחול לבן סירבו והבהירו שהדבר עומד בתקנון הכנסת, וכי בממשלות אחדות בעבר האופוזיציה לא החזיקה בוועדות.
כמו כן, השופטים סירבו להתייחס לעתירה שעסקה בוועדה לבחירת שופטים וטענו שאין מקום לביקורת שיפוטית כל עוד היא לא הוקמה, אך הנציגים של נתניהו והליכוד ביקשו -באופן מפתיע – מהשופטים להכריע בכל זאת בנושא.
עם זאת, בליכוד ובכחול לבן הסכימו להתגמש בחלק מהנושאים בעקבות העתירות, בהן הגדרת תקופת החירום של הקורונה למשך חצי שנה, וכי קווי היסוד של הממשלה יוצגו לפני השבעתה. לאור הביקורת מצד השופטים על החוק הנורבגי המדלג, שלפיו יוכלו מרבית חברי הליכוד וכחול לבן (שיכהנו כשרים) להתפטר בשביל להכניס חברי כנסת נוספים, בליכוד החליטו לוותר על החוק.
השופטים בבית המשפט העליון(צילום: EPA)
שופטי העליון הבהירו לעותרים כי הם לא מתכוונים להתערב בנושאים שהחקיקה עליהם כבר החלה, בהם קיצור תקופת הכהונה של הכנסת לשלוש שנים, מודל של ממשלה דו-ראשית, ביטול הגבלת מספר השרים, חוק הגיוס, תקציב דו-שנתי ועוד.
שתי המפלגות סיכמו כי החקיקה הכללית לא תוקפא, בניגוד למה שסוכם בהסכם הקואליציוני, אך תינתן עדיפות לחקיקה שקשורה לקורונה. בנוסף, יצטרכו המפלגות להגיש לבג”ץ עדכון לסעיף שעוסק בהקפאת מינויים של בכירים לאחר שנשיאת העליון אסתר חיות שאלה „מה הקשר בין קורונה למינוי המפכ”ל?”.
אמש פנה ראש הממשלה בנימין נתניהו במסר לשופטי העליון, וניצל את הצהרתו על ההקלות הבאות למסר עבורם. „בדמוקרטיה מי שמקבל את הרוב הוא מוביל את העם”, אמר נתניהו. „נבחרתי ברוב קולות, יש רוב עצום בעם שרוצה שאוביל את הממשלה שאנו עמלים להקים אותה. לא מן הראוי שגורם כלשהו, לא פקידות ולא שופטים בבית המשפט, יתערבו בדבר הבסיסי הזה של הדמוקרטיה”. עם זאת, כמצוין מעלה, נציגו של נתניהו ביקש מהשופטים לפסוק בעניין הוועדה לבחירת שופטים.
נתניהו הוסיף כי „חשוב להוציא את הממשלה הזאת לפועל מיד. אנו עוד לא יודעים מה צפוי לנו, ואנחנו יודעים שניתקל עוד בהרבה קשיים ואתגרים. ההסכם עם כחול לבן נבנה בקפידה ובזהירות רבה מאוד, ולערער אותו על-ידי משיכת חלקים יכול לערער אותו. אם תהיה התערבות – זה מגדיל את הסיכוי שניגרר לבחירות בפעם הרביעית, דבר שיהיה אסון למדינת ישראל. אני מקווה שבג”ץ לא יעשה את זה”.
11 שופטי העליון ימסרו את פסק הדין עוד לפני יום חמישי – היום האחרון של המנדט שניתן לכנסת – ובכחול לבן חוששים כי הדבר עלול למנוע מהממשלה לקום בסופו של דבר. „קיים חשש שהליכוד ייסוג ברגע האחרון – ונתניהו יפעל לגיוס 61 ממליצים מהכנסת”, אמרו בכירים במפלגה.
חיות הבהירה כי השופטים יעסקו בעתירות שעוסקות בהסדרים הקשורים לפעילות הפרלמנטרית, ואמרה כי היא מצפה להבהרות מהסעיפים שלא היו מספיק ברורים. נציג כחול לבן, עו”ד שימי בר און ה ודה כי ההסכם הקואליציוני אינו אופטימלי ואמר כי „בסופו של יום הצדדים התעלו על הסיטאציה הפוליטית והביאו עצמם לכדי מסמך שמכניס פחות או יותר את הרצון של הצדדים”.
בראון ציין כי „בסיטואציה הזו הצדדים לא עברו אפילו את תקופת החיזור שלהם”, והנשיאה חיות התלוצצה והגיבה: „זו כמו תוכנית בטלוויזיה? קודם מתחתנים ואחר כך מחזרים?”. בראון ענה כי „עובדתית, הייתי מתאים את החיים הפוליטיים יותר להישרדות מאשר חתונה ממבט ראשון”.
A bíróság üléseit élőben sugározták.
Az ítéleteket várhatóan csütörtök éjfélig fogják közzétenni.
Avichai Mendelblit főügyész múlt héten csütörtökön közölte a Legfelsőbb Bírósággal, hogy nincs jogi akadálya a vádemelésekkel sújtott Netanjahu ügyvivő miniszterelnök kormányalakításának.
Mendelblit szerint a petíciók “jelentős nehézségeket” vetnek fel, ám ezek nem jelentenek érvényes jogi indokot a megállapodás visszavonására vagy annak megakadályozására, hogy Netanjahu vezesse a javasolt egységkormányt.
A főügyész azt is közölte a bírósággal, hogy úgy véli, hogy a javasolt megállapodás ellen benyújtott valamennyi petíciót el kell utasítani, hozzátéve, hogy annak alkotóelemeinek jogszerűségét „a végrehajtás idején kell megvizsgálni”.
Jogi véleményében Mendelblit felsorolta a „figyelmeztető jeleket” a megállapodásban, amelyet figyelembe kell venni, amikor a megállapodás pontjait tényleges jogszabályokká alakítják. Ezek között szerepel a kormány nagyobb hatalommal felruházása a parlament felett és a koalíció hatalmának átruházását az ellenzék rovására.
Netanjahu és Gantz két héttel ezelőtt megállapodást írt alá egy nemzeti, vészhelyzeti egységkormány létrehozásáról. Az alakulóban lévő koalíció így a Likud és a Kék-Fehér mellett a két ultraortodox pártból, Sasz és Jahadut Hatora, a balközép Munkapárt valamint valószínűleg a nemzeti-vallásos Jamina pártokból fog állni.
Mielőtt az új kormány hivatalosan megalakul, számos törvénymódosítást kell megszavazni a Kneszetben, amik többek között biztosítják a Netanjahu és Gantz közötti rotációt a miniszterelnöki posztra vonatkozóan, illetve lehetővé teszik, hogy a három vádemeléssel sújtott Netanjahu 18 hónapig miniszterelnök majd 18 hónapig miniszterelnök-helyettes lehessen.
A megállapodás szerint, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság nem engedélyezi Netanjahu kormányalakítását vagy a koalíciós megállapodás ellen dönt, a deal semmissé válik és új választásokat írnak ki.
Netanjahu Izrael történetének leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke. Valamint ő az első miniszterelnök, aki ellen hivatali ideje alatt vádat emeltek.
A koronavírus miatt Amir Ohana megbízott igazságügyi miniszter mácius 15-én a bíróságokat vészhelyzeti üzemmódba helyezte, így Netanjahu két nappal később esedékes tárgyalása elhalasztásra került. Az új időpont: május 24. délután 3 óra.
Mandelblit november 21-én közölte, hogy vádat emel Netanjahu ellen három korrupciós ügyben: a 4000. sz. ügyben vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés, az 1000-es és 2000-es sz. ügyekben pedig csalás és bizalommal való visszaélés miatt.
Netanjahu tagadta, hogy bűncselekményt követett el, és kijelentette, hogy az egész egy puccskísérlet a megbuktatására, és vizsálat indítására szólított az ügyeivel foglalkozó nyomozók és ügyészek ellen.
vasárnap
A bíróság vasárnap tárgyalta a petíciót, mely arra irányult, hogy vádemelés alatt álló képviselőt ne bízhassanak meg kormányalakítással.
A törvény nem mondja ki egyértelműen, hogy egy vádemeléssel sújtott miniszterelnöknek le kell mondania. Csak akkor kell távoznia, ha megfellebbezhetetlen ítélet születik a bűnösségéről.
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy Netanjahu több mint egy éve ideiglenes kormány ügyvivő miniszterelnöke.
Netanjahu helyzetének jogszerűségével kapcsolatos alkotmányos érv összetett. Arra a kérdésre összpontosít, hogy egy 1993. évi precedenst, amely megakadályozza a vádemelés alatt álló kabinet minisztereket, hogy poszjukon maradjanak, ki kell-e terjeszteni a miniszterelnök tisztségére.
Netanjahu jogi képviselete azt állította, hogy a demokráciában precedens a választók akaratának teljesítése, amelyet az állam támogat. „Országos képviselői választások voltak, és bár az emberek egy listára, és nem jelöltekre szavaztak, az izraeli rendszer megköveteli a választópolgároktól, hogy vegyék fontolóra, ki lesz a miniszterelnök”, mondta Aner Helman ügyvéd.
Az állam képviselete már vasárnap is utalt a koalíciós megállapodásra is, amikor a összeférhetetlenségre hivatkozva kijelentette, hogy Netanjahunak nem lenne szabad hatalmat kapnia kulcsfontosságú kinevezésekhez, miközben az ügye tárgyalás előtt áll. A megállapodás vétójogot ad Netanjahunak a következő főügyész és államügyész kinevezéséhez.
„A miniszterelnök álláspontja elfogadhatatlan számunkra”, mondta Aner Helman az Államügyészi Hivatal képviseletében.
Netanjahu ügyvédje, Michael Rabello erre azt válaszolta, hogy ügyfele nem szándékozik beavatkozni az ilyen kinevezésekbe.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke, Eszter Hajut egy ponton felszólította a petíció benyújtóit, hogy támasszák alá valami konkrétummal a követelésüket, hogy miért kéne a bíróságnak megakadályoznia, hogy a Kneszet többségének támogatását élvező képviselő kormányt alakíthasson.
„Mutasson valamit! Egy törvény! Egy ítéletet! Ennek az országnak a történetéből! A világ mástájáról! Valamit! Végül is azt kérik tőlünk, hogy teremtsünk egy globális precedenst! Azt akarja, hogy egyszerűen az ön személyes véleményére alapozva hozzunk döntést?”
Reagálva Dafna Holtz-Lechner ügyvéd szavaira, aki szerint egy „független ítélet jelenti napjainkban szabadságunk utolsó erődjét”, Hajut azt mondta: „ha elfogadjuk ha nem a petíciót, az erőd nem omlik le. Ez populizmus. Elképzelhetetlen, hogy mindkét fél itt álljon és azt állítsa, hogy ha nem fogadjuk el az álláspontjukat, az erőd elesik”.
hétfő
Hajut már a meghallgatás elején jelezte, hogy szerint a bíróság nem fog beavatkozni az alaptörvények módosításával kapcsolatos kérdésekbe, amíg a Kneszet nem szavazta meg a változtatásokat, így csak a megállapodás azon részeinek jogszerűségére összpontosít, amelyek nem igényelnek új törvényeket.
Netanjahu ügyvédje arra kérte a bíróságot, hogy „visszafogottan járjon el és ne avatkozzon bele” a koalíciós megállapodásba, mivel azt válság idején írták alá. Hangsúlyozta a számos nehézséget, ami a tárgyalásokat jellemezte, és kijelentette, hogy „nincs sok bizalom” a Likud és Kék-Fehér között. A két fél arra a következtetésre jutott, hogy ez az út a helyes a kormány stabilitásának fenntartására.
Az elnök megkérdezte Netanjahu ügyvédjét, miért írja elő a Likud és a Kék-Fehér közötti megállapodás, hogy a kormány első hat hónapjában nem kerül sor magas rangú kinevezésekre. „Mi a kapcsolat a koronavírus és a rendőrfőkapitány kinevezése között?”
Rabello ügyvéd azt válaszolta, hogy „vészhelyzetben fontos a blokkok közötti megállapodások fenntartása”, mivel ez egy válságkormány.
Uzi Vogelman bíró azonban rámutatott a tényre, hogy a magas rangú kinevezések már eleve késnek az elmúlt egy év három választása miatt, és egy olyan időszakra figyelmeztetett, amelyet „a bizonytalanság és a közérdek közvetlen károsítása” jellemez.
Neal Hendel bíró hozzátette: „Ha van valami, egy vészhelyzet mint a koronavírus, mely kihívást jelent a rendőrség számára, az megköveteli egy állandó és rendíthetetlen rendőrfőnök kinevezését – a jelenlegi helyzettel ellentétben.”
Hajut később, Rabello felé fordulva, megkérdezte: „Az úriember azt mondja, hogy ‘a koronavírus időszakot fogjuk felhasználni a találkozók befagyasztására’, és talán ebben az időszakban létrehoznak egy csapatot, és megállapodásra jutnak. De mi a kapcsolat? Milyen magyarázat lehet a sürgősségi időszak előnyeinek kihasználására, és hogy majd talán létrehozhatnak egy csoportot a régóta alkalmazott gyakorlatok megváltoztatására? És mindeközben nincs kinevezés.”
Egy későbbi szakaszban az egyik petíció benyújtója, Avigdor Feldman ügyvéd: „Egy miniszterelnökkel feküdtünk le és két miniszterelnökkel ébredtünk. A Legfelsőbb Bíróságnak nem szabad olyan passzívnak lennie, hogy megvárja e nagy változások bekövetkezését, és csak később foglalkozni velük.
Hajut: „A mi doktrínánk az, hogy csak a törvények törvényességét azt követően vizsgáljuk felül, hogy elfogadták őket.
Menachem Mazuz bíró: „Mi nem demokratikus egy miniszterelnök-helyettesben vagy alternatív miniszterelnökben? Lehet, hogy nem tetszik, de mi mond ellent a rendszer alapelveinek?” Mire Feldman: „Jelenleg a koalíciós megállapodást tárgyaljuk, nem pedig a jogszabályok kidolgozását”.
Hajut: „A megállapodás várható végeredménye, nem ér fel – még jelenleg sem – egy öngyilkossággal a demokráciára nézve, és így nem igazolja a jogállamiságtól való eltérést, amely arra késztetne bennünket.”
Feldman „Igaz, hogy ezek nem öngyilkos törvények, de alapvető változást jelentenek a rendszerben. Egy miniszterelnökkel feküdtünk és kettővel ébredtünk. Ennek nem kell olyan korrekciónak lennie, amely károsítja a demokratikus szövetet.”
Hajut: „Három választási forduló után indokolt-e összehozni valami kevésbé tökéletest egy kormány létrehozása érdekében?”
Feldman: „Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a valóságot, hogy ez az egész arról szól, hogy miként lehet Netanjahut a miniszterelnöki poszton tartani, és 18 hónapon belül kiszorítani. Tehát a kormány jelenlegi formájában maradunk?”
Netanyahu ügyvédje korábban azt mondta a bíróknak, hogy a Likud hajlandó lemondni a záradékról, amely szerint csak 75 képviselős többség támogatásával érvényteleníthető a Netanjahu-Gantz közötti rotációs megállapodás. Rabello hozzátette, hogy a Likud hajlandó kihagyni a „norvég törvény” módosítását is, amely lehetővé tenné a Kék-Fehér minisztereknek a Kneszet székükről való lemondást, ezzel székhez juttatva Gantz pártjának Kneszetből kiszoruló tagjait.
Hajut megkérdezte a Kék-Fehér álláspontját a norvég törvényről, mire Simon Bar-On, a párt jogi képviselője azt válaszolta, hogy a Kék-Fehér kiáll a törvény koalíciós megállapodásba való beillesztése mellett.
Hajut bírálta a törvényt, mondván, hogy „a helyzet világos: az emberek megszavaztak egy listát, és egy másikat kaptak … ez olyan, mint az a tévéműsor, ahol először megházasodnak, majd utána átgondolják.” Mire az ügyvéd: „Olyan, mint a ‘túlélő’.”
Dafna Holtz-Lechner ügyvéd, a petíció benyújtóinak képviseletében azt mondta, hogy a legproblematikusabbnak „a megállapodás azon részeit tekintik, amelyek ilyen drákói, személyes és közvetlen módon változtatják meg az alaptörvényt”.
Menachem Mazuz bíró szerint azonban a megállapodás „nem változtatja meg az alaptörvényeket vagy bármi mást; sem egy záradékot, sem egy rendeletet – és minden bizonnyal nem jelent rendszerváltást”. A bíróság nem kérhető fel a felek szándékainak megvitatására, csak a jogalkotással foglalkozhat
