A nemzeti értékek megtartásánál a nagyobb állami szerepvállalásra is szükség van
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) vezetője a Heti Tv Pirkadat című műsorában a hazai áruk fontosságáról beszélt a koronavírus-járvány kapcsán, de szóba került még a hazai őshonos állatok szerepe is.
A politikus a Föld Napja kapcsán felidézte a miniszterelnök által is megemlített gondolatot, mely szerint a Földet az emberiség az unokáitól kapta kölcsön, úgy kell rá vigyázni, hogy majd az ő számukra is élhető legyen a bolygónk.
Jakab István külön megemlítette a magyar élelmiszerek helyzetét, mint megjegyezte, amikor a mostani pandémia Magyarországra tört, akkor az emberek pánikvásárlásba kezdtek, minden felelős ember igyekezett megnyugtatni mindenkit, van elegendő termék, csak legyen idő a polcokat feltölteni, Magyarország képes az elegendő mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszert előállítani. A boltokban kapható élelmiszerek kapcsán azt emelte ki az agrárszakember, hogy miután hazánk az EU tagja, így a munkaerő és a termékek szabad áramlása az természetes. Az ágazatnak is alkalmazkodnia kell így a közösségen belüli versenyhez, az a feladat, hogy a magyar mezőgazdaság a saját áruit helyezze el a polcokra. A magyar emberek azok, akik képesek hozzájárulni a hazai gazdaság újraindításához, csupán azzal, hogy a magyar árut vásárolják, amiből van elegendő. Jakab István szerint nagyon komoly tanulságokkal járt a világjárvány, a különböző európai országok stratégiáját is átnézve azt lehet látni, a francia elnök például az élelmiszer önellátás gondolatával lépett fel, de a fehérje önrendelkezéssel is egyre többen foglalkoznak komolyan. Talán ma már egyre többen jönnek rá felelős vezetők, hogy felesleges a tengerentúlról tonnaszámra szóját hozni, pláne úgy, hogy ennek előállítása során az esőerdőket pusztítják el, miközben például ezt a terméket itthon elő lehet állítani, okos és jó szervezéssel, persze ehhez jó vízgazdálkodásra van szükség.
A felelős és jó vízgazdálkodás azt jelenti, mondta el a politikus, hogy a Magyarországra beérkező vizek és a lehulló csapadék az hasznosuljon, legyenek olyan területeken, amelyek a mezőgazdaság számára nem hasznosíthatóak, de lehet víztározókat építeni, amelyek segítéségével mihelyst a vízre szükség van a klímaváltozás okán is, akkor azt fel lehessen használni. Erre is be kell rendezni az országot, ez is egy komoly feladat, Jakab István szerint már eljött az a pillanat, amikor ez már nem csak a gondolkodás, hanem a megvalósítás szintjén van jelen.
Ami az élelmiszerek árát illeti, a szakember kifejtette, az élelmiszer az bizalmi termék, de azt is látni kell,a különböző polcokon lévő külföldi termékek úgy jönnek be ide, hogy a pánikvásárlások után árutöbbség keletkezik, hiszen a termelés folyamatos, így olcsóbban kerülnek a polcokra, de ezek az áruk több ezer kilométert utaznak, ezeket kezek csomagolják, mindez a pandémia esetén felveti a biztonság kérdését is. Másrészt pedig feleslegeket hoznak be elsősorban a multinacionális láncokon keresztül. De például ott van az alma – emelte ki a szakember, Lengyelország, mint az egyik legjelentősebb termelő alapvetően az orosz piacra rendelkezett be, de az embargó miatt ott nem tudja értékesíteni az áruját, így a lengyel alma az EU-n belül jelenik most meg. Mindeközben persze itthon is remek alma van, ezért a MAGOSZ elnöke is azt kéri mindenkitől, inkább a magyar árut vásárolja.
A magyarországi őshonos állatok és növények kapcsán azt emelte ki a szakember, hogy szerencsére az itthoni kutatóközpontokban hatalmas mennyiségű génkészlettel rendelkeznek, így sikerült megtartani a magyar szürkemarhát, rackajuhot, a bronzpulykát. De nem csak megmaradnak ezek az állatok, de egy jó keresztezéssel más formában is megmaradnak azok az értékes anyagok, amikre feltétlenül szüksége van az emberi szervezetnek. Magyarország jó úton jár ezen az úton, ehhez persze segítséget nyújt a jelentős állami segítség is, ami az európai országoknak is példát tud szolgálni, hogy miként lehet a természetszerű fenntartással magas minőséget előállítani.
Magyarországon a lótenyésztés is újra erőre kap, amiben a Mezőhegyesen található gazdaság egyre jelentősebben lép fel, az ottani félvér lovak tekintetében. Ez is egy mintagazdaság, de ugyanilyen fontos a szilvásváradi lipicai állomány is, ami úgyszintén hatalmas értéket képvisel. Mellette Bábolnán az arab fajták fenntartását tűzték ki célnak, mindezek kiemelt feladatot jelentenek, az állam így is tekint erre. Tudni kell, ezt sem lehet csupán üzleti alapon kezelni, a nemzeti értékek megtartásánál a nagyobb állami szerepvállalásra is szükség van.
Ami a szakemberképzést illeti, a Magosz elnöke szerint ez is nagyon fontos, hiszen például az élelmiszerhigiénia a szántóföldeken kezdődik, az állatokat egészségesen, egészséges környezetben kell tartani, szerencsére mindennek megtartásához vannak elegendően állatorvos hallgatók, akik rövidesen a pályájukat megkezdik, arról nem beszélve, hogy a hazai képzés nemzetközi hírű, az itt tanulók majdnem a fele külföldi. Ugyanez elmondható az agrártudományi képzésekről is. Ma már Magyarország elfogadta a digitális agrárstratégiát, azaz a legkorszerűbb módszereket alkalmazzák, a legkorszerűbb precíziós gazdálkodást folytatják ma már gyakorlati szinten is. Mindehhez komoly tudás szükséges, a szükséges adottság megvan, az egyetem felkészültek, a kormány jelentős támogatást ad ehhez, így a fiatalok számára nyitott a pálya.
Jakab István külön beszélt arról, hogy mennyire fontos a kis mennyiségben előállított élelmiszer is, mint hozzátette, ezért is hirdette meg az agrárkormányzat a legszebb magyar konyhakertért folyó versenyt, ezzel igyekeznek visszacsempészni a szépre és jóra való vágyakozást, ahol az emberek megismerik az általuk termesztett növényeket is.
Mellékletek terület
