A demokráciáról alkotott vélemények közti különbség a problémák elsődleges oka
Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet vezető elemzője a Heti Tv Pirkadat című műsorában világította meg a koronavírus törvény kapcsán keletkezett kritikák hátterét.
A szakértő az Európai Bizottság volt elnökének, Jean-Claude Juncker nyilatkozatát értékelte. Mint elmondta, a volt elnök saját véleményét fogalmazta meg, amikor azt mondta, a koronavírus törvény kapcsán határozottabban kellett volna fellépni Magyarországgal szemben, egyébként több más nyugati politikus is támadta ezt a rendelkezést, leginkább azért, mert a törvény hatályát tekintve nem szerepel benne egy egzakt dátum. A mostani EB elnök is azt mondta, határozottan fel kell lépni azokkal az országokkal szemben, amelyek a járványt úgymond hatalomszerzésre használják, Von der Leyen asszony nem nevezett meg konkrétan egyetlen államost sem, míg Juncker szerint igenis meg kellett volna említeni Magyarországot, sokkal erősebb fellépést követelve az általa vélt negatív következmények ellen. Az európai sajtóban már olyan hírek terjengenek, hogy a törvény kapcsán Magyarországon 2022-ben már választások sem lesznek, megszűnik a Parlament. Azt valamiért nem veszik figyelembe – tette hozzá Erdélyi Rezső Krisztián, hogy a Parlament folyamatosan ülésezik és a kritizált törvény csak és kizárólag az időközi választások felfüggesztéséről szól.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg mi is ma a volt EB elnök jogállása, a vezető elemző úgy felelt, Jean-Claude Juncker jelenleg egy luxemburgi nyugdíjas, azaz semmilyen hivatalos politikai tisztsége nincsen. Hozzátette, minden egyes egykori jelentős politikai személyiségnek van és lehet véleménye, amit sokan meg is hallgatnak, ugyanakkor az baj, ha például a koronavírus törvény ismeretének a hiányában mondják el álláspontjukat. Bármit is mondanak a kritikusok, ha netalán – bár ne kerüljön rá sor – jegyezte meg a vezető elemző, ha netalán elhúzódna a járvány 2023-ig, választást akkor is ki kell írni, mert erről meg az Alaptörvény rendelkezik, amit felülírni nem lehet semmilyen törvénnyel.
A leghangosabb kritikusok, a Benelux és skandináv államok politikusai teljes mértékben mást gondolnak a demokráciáról, aminek több, történelmi, gazdasági, vallási okai is vannak. Náluk nem fordult elő eddig, ami mondjuk Közép-Európában igen, hogy a választók döntése okán egy vagy maximum két párt kormányozzon. Belgiumban, Hollandiában az a gyakori, ha négy-hatpárti, viszonylag sérülékeny koalíció kormányoz, amiben szinte mindig szerepelnek baloldaliak, zöldek. Ennek okán ezen országokban működő konzervatív pártok a koalíció érdekében cserébe kénytelenek fel-feladni a saját értékeikből. Ez a típusú liberális demokrácia Közép-Európában kevésbé elterjedt. Persze ebben a régióban is vannak koalíciós kormányok, de nincsen viszont az az önfeladási kényszer, mint a már felsorolt államokban. Ez a nézetkülönbség okozza a vitákat a nyugati értelemben vett liberális és a közép-európai többségi demokrácia között.
Ugyanígy különbség van a választási rendszerek között is – emelte ki a szakértő, például ahol csak listás választási rendszer van, ott azt mondják, ez nagyobb lehetőséget ad az embereknek a választásra. Ez ugyan igaz, de ez egy olyan széttöredezetett parlamentet eredményez, amit a Benelux államokban lehet tapasztalni. Ők azt mondják, hogy az a választási rendszer, ami például nálunk van, ahol egyéni képviselőkre is lehet szavazni, az kevésbé demokratikus. Most abba a vitába nem érdemes belemenni – emelte ki Erdélyi Rezső Krisztián, hogy például a francia Nemzetgyűlést is így választják.
A szakértő szerint a kritikusok is tudják, most a világ egy háborúban áll a koronavírus-járvánnyal szemben, de ennek okán sem akarják feladni a saját liberális szemléletüket. Tudják, hogy van egy ellenség, amit még nem ismerünk, de le kell győzni, ám vannak olyan politikai elvek, amelyek mindezt felülírják. Mindezt a magyar Országgyűlésben is meg lehetett tapasztalni. itthon is létezik egy politikai beidegződés a mindenkori ellenzékben, ami már több mint száz esztendeje létezik, ami szerint, ha van egy erős kormánypárt, attól nem várható semmi jó. Ez az egyik ok annak, hogy ilyen időkben, amikor összefogásra lenne szükség sem állnak be a kormány mögé.
