A BreuerPress és a HetiTV hírei. 2020.03.10-reggelén
Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus terjedése kapcsán megszervezett nemzetközi videokonferencián vett részt, melyre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kezdeményezésére került sor – mondta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. A konferenciabeszélgetésbe Giuseppe Conte olasz miniszterelnök, Sebastian Kurz osztrák kancellár, Andrej Plenkovics horvát miniszterelnök, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Nikosz Anasztasziadesz ciprusi elnök valamint Ludovic Orban román miniszterelnök kapcsolódott be. A mintegy egy órás tanácskozáson értékelték a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzetet és megállapodtak az egyes nemzeti intézkedések összehangolásáról is – mondta a sajtófőnök.
A Szent László Kórházban karanténba helyezett iráni állampolgárok egy része székeket dobált ki a kórteremből, nem működik együtt az orvosokkal, ápolókkal. Csak rendőri segítséggel tudják bent tartani őket a karanténban – derült ki az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján. Hétfőtől egyébként megváltozhat a koronavírusteszt biztonsági protokollja. Lakatos Tibor, az Operatív Törzs vezetője elmondta, hogy csak rendőri segítséggel tudják bent tartani a Szent László Kórházban karanténba helyezett iráni állampolgárok egy részét. Nem működnek együtt az orvosokkal, ápolókkal, ellenállnak a kéréseiknek. Voltak, akik megpróbálták elhagyni a kórházat. Velük szemben adott esetben eljárnak a hatóságok. A karantén szabályainak be nem tartása bűncselekmény, a nem magyar állampolgárok esetében az országból való kiutasítással járhat – figyelmeztetett a tájékoztatón Kiss Attila dandártábornok. Aki karanténban van, miután lejár az ideje, azt idegenrendészeti őrizet alá veszik, ha ez indokolt. Ennek időtartama 6 hónap. Ezt 6 hónappal lehet meghosszabbítani, utána történhet meg a kiutasítás. Az iráni diákokkal kapcsolatban egyébként az iráni nagykövetséggel is felvették a kapcsolatot.
A Demokratikus Koalíció továbbra is azt javasolja, hogy a kormányzati kommunikációra szánt források egy részét költsék a koronavírus-járvány elleni védekezésre. A költségvetési bizottság DK-s elnöke felhívta a figyelmet, hogy az általa vezetett szakbizottság aznapi ülésén a kormánypárti képviselők leszavazták a Demokratikus Koalíció erről szóló beadványát. Varju László azt mondta, hogy a kormány pár héttel ezelőtt 150 milliárd forintot különített el „propagandára”. Hangsúlyozta, hogy a DK ebből 24 milliárd forintot akart átirányítani a koronavírus-járvány elleni védekezésére. A DK alelnöke hozzátette, a kormány és a Fidesz szégyellje magát, mert fontosabb számára a „propaganda”, mint az emberek biztonsága. Bősz Anett, a DK parlamenti frakciójának tagja úgy értékelt, hogy sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak a megfelelő védekezéshez. A politikus kiemelte, bíznak az egészségügyi dolgozókban, de az elmúlt években nagyon sokan mondtak fel közülük, ezért nincs elég ember az ágazatban.
Az ellenzéknek csak akkor lehet esélye a következő országgyűlési választáson, ha nem a 2010 előtti világot akarja visszahozni – jelentette ki Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke a Zöld fordulat című rendezvényen. Az ellenzékiek ne abban versenyezzenek, hogy ki gyűlöli jobban Orbán Viktort, és hány lájkot kap, amikor átcsábítja magához a másik párt politikusait – fogalmazott. Szerint az ilyen viták nem visznek sehova, csak azok, amelyek a jövőről szólnak. Több szavazat hozna, ha az ellenzék képes lenne saját világképet felmutatni, ám ma az egyszeri választók csak azt tudják felidézni, amit a kormány képvisel. Arról, hogy az ellenzék milyen döntéseket hozna, és milyen országot építene hatalomra jutva, aligha tudnának mondani bármit is – hangsúlyozta. Az ellenzékre tehát nagy felelősség hárul, amikor a pártpolitikáját alakítja, de akkor is, amikor intézkedéseket hoz.
Külföld:
Görögországnak is és a migránsoknak is segítségre van szükségük a török határnál jelenleg kialakult helyzetben – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a vezetése alatt álló testület első 100 napjáról szóló tájékoztatón. Elmondta, hogy a görög-török határon csökkenteni kell a feszültségeket, és fenntartható politikai megoldást kell találni az akut válsághelyzet kezelésére. Nyomatékosította, hogy állandó kapcsolatban áll Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, és az Európai Bizottság folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket. Recep Tayyip Erdogan török elnökkel hétfő estére tervezett megbeszélésével kapcsolatban Ursula von der Leyen kijelentette, hogy az Európai Bizottság elismeri Törökország erőfeszítéseit a migrációs kérdésekben, és a mostani tárgyalás csak a kezdete egy új párbeszédnek az unió és Törökország között. Kiemelte továbbá, hogy a határvédelem ugyanannyira fontos az EU-ban, mint az alapjogok, az egyén jogainak védelme.
A német kormánypártok bejelentése szerint európai uniós országok egy csoportja arra készül, hogy a túlzsúfolt görögországi menekülttáborokból befogadjon 1000-1500, humanitárius segítségre szoruló gyermeket. „Olyan gyermekekről van szó, akik betegség miatt sürgős ellátásra szorulnak, vagy kísérő nélkül érkezett, 14 éven aluli gyermekek, többségükben lányok” – hangsúlyozták a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) közös közleményében. Németország készen áll arra, hogy a koalíciós egyeztető tanács döntése alapján európai szinten „méltányos részesedést” vállaljon a „hajlandók koalíciójának” részeként – áll a hajnalban közzétett berlini nyilatkozatban, amelyet az Angela Merkel kancellár vezette kormányt alkotó pártok delegációinak vasárnap este kezdődött tanácskozása után adtak ki.
Csütörtök délután 16 órára hívta össze a román parlament egyesített házbizottsága hétfőn a kétkamarás parlament együttes ülését, amelyen a Florin Citu miniszterelnök-jelölt jobbközép kormányának beiktatása ügyében dönt a törvényhozás. Az időzítés azzal áll összefüggésben, hogy aznapra várható az alkotmánybíróság döntése az előrehozott választásokról szóló, a baloldali ellenzék és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kifogásolt 26-os számú sürgősségi kormányrendelet ügyében. Az RMDSZ a rendelet hatályon kívül helyezésétől tette függővé, hogy részt vesz-e a bizalmi szavazáson.
Legalább júniusig tarthat az új típusú koronavírus-járvány terjedése világszerte Kína vezető légzőszervi betegségekkel foglalkozó szakértője szerint – adta hírül a South China Morning Post (SCMP). Csung Nan-san, aki a 2002-2003-as súlyos akut légzőszervi szindróma-járvány (SARS-) idején is kulcsszerepet játszott Kínában a vírus terjedése elleni küzdelemben, előrejelzése alapján azt tanácsolta a hatóságoknak, hogy erősítsék meg az egészségügyi ellenőrzéseket a határátkelőkön, és vezessenek be karantén-intézkedéseket a járvány sújtotta területekről beutazóknak. A naponta közölt hivatalos adatok alapján Kínában a december óta dúló járvány az utóbbi hetekben folyamatosan mérséklődik, ám az országban továbbra is szigorú óvintézkedések vannak életben annak kiküszöbölésére, hogy a vírus terjedése esetleg újabb lendületet vegyen. A járvány által súlyosan érintett országokból a Pekingbe utazóknak például az érkezésüket követő 14 napon át karanténban kell maradniuk.
A koronavírus-járvány miatt elhalasztják idén az április 21-én megtartani tervezett hagyományos auschwitzi Élet menetét. A közlemény az Élet menete nevű szervezet izraeli elnökét, Shmuel Rosenmant idézte, aki szerint a szervezők, miután egyeztettek az illetékes egészségügyi szervekkel és tisztségviselőkkel, „nehéz szívvel kénytelenek” bejelenteni a hagyományos rendezvény elhalasztását, elsősorban a számos résztvevő és a holokauszttúlélők egészségére való tekintettel. Rosenman közlése szerint a nemzetközi eseményen 110, az egész világról érkező küldöttség szándékozott részt venni. „A mi felelősségünk, hogy óvintézkedéseket tegyünk, a különféle országok hatóságai által adott iránymutatásokkal összhangban” – jelentette ki. A közlemény szerint nem kizárt, hogy a menetet későbbi időpontban tartják meg, „figyelembe véve a globális egészségügyi körülményeket és a társadalmi igényt”.
Gazdaság:
Az orosz pénzügyminisztérium számításai szerint Oroszország hat-tíz évet is kibír 25 és 30 dollár közötti olajár mellett Nemzeti Jóléti Alapjának köszönhetően. A kőolaj világpiaci ára hétfőn az 1991-es első öbölháború óta nem tapasztalt mértékben, több mint 30 százalékkal csökkent annak hatására, hogy Szaúd-Arábia árháborút indított a kitermelés további csökkentését elutasító Oroszország ellen. Szaúd-Arábia áprilistól 6-8 dollárral csökkenti különböző nyersolajtermékei hordónkénti árát, és jelentősen, újra napi 10 millió hordó fölé növeli kitermelését. Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közölte, hogy felhasználhatja az irányítása alatt álló Nemzeti Jóléti Alapot a makroökonómiai stabilitás biztosítására, ha az olajárak sokáig alacsonyak maradnak. Az orosz pénzügyminisztérium a Nemzeti Jóléti Alapba utalja át olajbevételeinek a hordónként 40 dolláros ár feletti részét. Március elején több mint 510 milliárd dollárra, a bruttó hazai termék 9,2 százalékára rúgott eszközeinek értéke.
Időjárás:
Kedden is zömében napos-fátyolfelhős idő lesz jellemzőbb. Délelőtt a keleti és déli országrész fölé várható szakadozott, mérsékelt felhőzet, míg délután elsősorban a délnyugati, nyugati térség fölött valószínű változó felhőtakaró. Elvétve nem kizárt egy-egy futó zápor előfordulása, de nem lesz jellemző. Délelőtt, nyugaton erős, másutt élénk É-ÉNY-i szél fúj, majd délutántól fokozatosan mérséklődik, legyengül a légmozgás.
Éjjel erős felhősödésre van kilátás, miközben egyre többfelé feltámad a NY-DNY-i szél, az északi országrészben erős lökések is kísérhetik. Éjfélt követően északon, majd hajnaltól a keleti térségben is előfordulhat szórványosan eső, szemerkélés.
A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel -1 – +6, kedd délután délnyugaton +14, északkeleten +11, fok körül alakul.
