A szövetségen belül a magyar katonák szerepét mindenhol dicsérik
Mesterházy Attila, szocialista országgyűlési képviselő, az MSZP volt elnöke, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a szövetségről, az európai és a világhelyzetről, valamint Magyarország szerepe is szóba került.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta, a NATO Parlamenti Közgyűlés ugyanúgy működik, mint a magyar Országgyűlés, csak ebben 29 tagállam képviselői vesznek részt, de a társult országok is küldenek ide tagokat. A társult tagság sokféle lehet, példaként hozta fel az iraki parlamentet, hiszen országuk geopolitikai helyzete nyomán került a társult tagságba, az is igaz, csak akkor vesznek részt a munkában, amikor őket érintő kérdések merülnek fel, mint legutóbb, amikor az általuk iráni katonai vezetőnek a lelövése után döntöttek úgy, hogy felszólítják a NATO-t, hogy katonái hagyják el Irakot. Mesterházy Attila megjegyezte, ő maga is értetlenül fogadta ezt a döntést, hiszen az ott lévő erők Irak népének az érdekeit szolgálják, nem csak katonai jelenlétről van szó. Levelet is írt az iraki parlament vezetőjének, ám választ még nem kapott.
Külön téma volt Törökország helyzete, amelyik most komoly vitákba keveredett az Egyesült Államokkal. Mindez azért is érdekes, mert a törökök nagyon erős tagjai a NATO-nak, nagy és erős hadsereggel, a geopolitikai helyzetük is különleges. Ezért is respektálják a törököket a szövetségen belül. Ugyanakkor az is igaz, ma már megjelent a kritika is, a közgyűlésen belül is, például annak kapcsán, hogy a török hadsereg orosz rakétaelhárító fegyvereket vásárolt. Ennek kapcsán döntött úgy az amerikai vezetés, hogy akkor nem szállítja le a megígért repülőgépeket Törökországnak, azonban ebben is van egy komoly csavar, hiszen ezeket a repülőket többek között Törökországban is gyártják. Mára ez a vita csendesebbé vált a képviselő szerint. Mindeközben Törökország nem csak a NATO-val változtatta meg viszonyát, de például Izraellel is, amelyikkel egykor baráti viszonyt ápolt, ami mára már nincs meg. Persze a politika és a politikusok ilyenek – tette hozzá Mesterházy Attila, a magyar kormányfő is sok mindenben megváltoztatta álláspontját, például az orosz és a kínai kapcsolatokat nézve.
A képviselő elmondta, 2006 óta dolgozik a NATO Parlamenti Közgyűlésében, az eddig elvégzett munkájának is köszönhető a mostani titulusa.
Az elmúlt időben támadás érte az amerikai hadsereg iraki bázisát, de a politikus szerint minden még nem jelentette azt, hogy a szövetség életbe lépteti az ötös cikkelyt, mely szerint, ha egy NATO tagállamot támadás ér, akkor az összes többinek katonákat kell küldeni a konfliktus helyszínére.
Mesterházy Attila magyar parlamenti képviselőként is sokat dolgozik, legutóbb Krakkóban és Auschwitzban volt leróni kegyeletét az ott elpusztítottak emlékének. Krakkóban egy jelentős konferencia zajlott, ahol nagyon értékes gondolatok hangzottak el az antiszemitizmus elleni küzdelemről. A magyar kormányt ezen a rendezvényen Varga Judit igazságügyi miniszter képviselte. Egyébként január 27-én lesz a hivatalos megemlékezés Auschwitzban, ahol hazánkat a miniszterelnök képviseli.
Ami Magyarország NATO szerepvállalását illeti, egyfelől azt kell tudni, hogy a szövetségen belül a magyar katonák szerepét mindenhol dicsérik, a lehető legmagasabb szinten, teljesítsenek bárhol is szolgálatot. Mellette azt is tudni kell – tette hozzá, hogy Magyarországnak is teljesítenie kell azt a kötelezettségét, hogy a GDP 2 százalékát kell honvédelmi kiadásokra fordítani, ezt még nem sikerült elérni, igaz az is, hogy a tagállamok többsége sem éri el. A kormány jelezte, 2024-re eléri a kívánt mértéket,de a rendelkezés szerint azt is meg kell tenni, hogy ennek a 2 százaléknak az ötödét új fegyverek vásárlására kell fordítani, ebben Magyarország az élen jár, ami pozitívum. Mindezek mellett a NATO is kritizálja a magyar kormányt az orosz és kínai kapcsolatok erősödése miatt. Persze sok más állam is, de különbséget kell tenni az érték- és az érdekalapú együttműködések között.
A NATO Parlamenti Közgyűlésének az elnöke beszélt arról is, hogy a világbéke nem fog kitörni, nem egyszerű a heyzet, amihez hozzájárul az is, hogy egyes országokban szélsőséges, nacionalista kormányok vannak, amelyek nem az együttműködés felé akarnak lépni. A megoldás nem lehet más, mint a nemzetközi összefogás erősítése. Az sem teszi egyszerűvé a helyzetet, hogy a NATO vezető tagállamának, az USA-nak az elnöke számos szövetségen belüli konfliktust gazdasági szankciók bevezetésének az ígéretével akar megoldani, például, ha jelentős vámemelést tesz az európai autóipar felé, azt a német autóipar, így a magyar gazdaság is megérzi, azaz a magyar munkavállalóknak okoz komoly problémákat.
