Zöld kérdések, helyhatósági választások az elemzők szemével
Horn Gábor, a Republikon Intézet kutatója, vezetője és Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet kutatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában vitatkoztak a klímavédelemről, a politika hozzáállásáról, de szóba kerültek még belpolitikai kérdések is.
A klímavészhelyzet kapcsán Horn Gábor arról beszélt, most az látszik, hogy van egy probléma, aminek a mélységét még nem ismeri senki, de erre reflektálni kell. Ma már egyre tudatosabban szemléli a világ ezt a problémát, mindenki igyekszik erre valamilyen választ adni, azaz ez most mindenkire hatással van, mindenki tesz egy kicsit, ami előbbre viheti a klímavédelem ügyét. Az is fontos, hogy a fiatal generáció az, amelyik igyekszik választ adni a kérdésre, ők azok, akik megmutatják, itt nem egy hisztériáról van szó. Nagy Ervin szerint egy sokkal régebbre visszamenő probléma, hiszen már Konrad Lorenz is azt írta évtizedekkel ezelőtt, hogy a civilizált ember egyik legnagyobb bűne a környezetszennyezés. Ma az időjárás változása felgyorsította a felismerést. Véleménye szerint nem az egyszerű embereknek, az állampolgároknak kell megoldani ezt az egészet, bár az is igaz, a környezettudatosság az egyéneknél is kiemelten kezelendő. A legnagyobb környezetszennyezők a nagy világcégek az Egyesült Államokban, Európában és leginkább Kínában. Kell egy politikai akarat, de ez kevés, de a szabadpiaci akarat is szükséges a változások eléréséhez. Ám az is igaz, hogy például az EU tagállamaiban működő politikusok, pártok nem tudják rávenni a cégeket a környezetszennyezés csökkentésére. A XXI. Század Intézetének kutatója szerint az sem könnyű, hogy a környezetvédelem kérdést bizonyos politikai pártok, erők megpróbálják kisajátítani maguknak.
Horn Gábor megerősítette véleményét, mely szerint a környezet védelme az egyének kérdése, hiszen a politikát is egyének képesek befolyásolni. Azt is megjegyezte, nem kisajátíják egyes politikai erők ezt a kérdést, hanem ők látják a problémát, azt az asztalra teszik és az látszik, erre a választók reflektálnak, ezt mutatta például a németországi választás is. Sajnos – tette hozzá, Magyarországon a pártok között a zöld kérdésben nincs egyetértés, a miniszterelnök az év elején tartott Kormányinfóján beszélt ilyenekről, de véleménye szerint nem valódi, hatást elérni akaró dolgokat tett az asztalra. Ezzel szemben Nagy Ervin azt mondta, csak örülni kéne annak, hogy a mostani helyzetre a miniszterelnök és kormánya reagált, programot hirdetett. A zöldpolitika nem egységes sehol a világban, példának hozta fel az atomenergia ügyét, ami megosztja a zöld politikusokat, gondolkodókat egyaránt. Hozzátette, van valóban vita, de mindez a célt nem változtatja meg és ez a leglényegesebb.
Horn Gábor véleménye szerint az atomenergia ügyében itthon több gond is van, egyrészt az, hogy a kormány a miniszterelnök szándéka szerint mindenféle közbeszerzés nélkül bízta meg az oroszokat a kivitelezéssel, de ez része lehet a politikai vitának. A másik gond az, hogy a világ több országa, így a németek is azt gondolják, nem az atom irányába kell menni. A fő gond az, hogy ma a világ gyorsan változik, az atomerőművek pedig egy stabil, mozdíthatatlan részt jelentenek. Például Paks II mire elkezd működni, addigra nagyon megváltozik a világ, az erőmű pedig egy hosszú távú mozdíthatatlanságot jelentett. Azt is megemlítette, hogy ma Magyarországon egyszerűen nem lehet például szélerőművet telepíteni, ezt a kormány nem engedi.
Szóba került még az önkormányzati választás és a politikai népszerűség kérdése is. Nagy Ervin szerint az ellenzéki pártok, amelyek ugyan sikert értek el ősszel, az eredményeiket összekeverik a tavaszi országgyűlési választással, azaz most nagyobbnak, erősebbnek mondják magukat. Ezt diktálja a politikai érdekük, de ez nem fura, hiszen egy időközi választás eredményét is összekeverik a valós mérésekkel, népszerűséggel, példaként hozta fel az elemző a tavalyelőtti időközi polgármester választást Hódmezővásárhelyen.
Horn Gábor ezzel szemben úgy vélte, ha tavaly tavasszal megvalósul az összefogás, akkor akár meg is verhették volna a Fideszt. Az önkormányzati választás egy hangulatmérő is, ez volt 2006-ban is, amikor a jelenlegi ellenzék volt kormányon, de a helyhatósági voksoláson a Fidesz tarolt. Most annak van jelentősége, hogy az ellenzék Budapesten és a nagyvárosokban győzött, nem is kicsivel, ez azt is mutatja, repedezik a NER. Az ellenzéki választó ma már azt üzeni a pártoknak, ha ti összefogtok, akkor elmegyek, szavazok rátok. Mellette egy időközi választás is jelzésértékkel bír, ezért is lesz fontos most vasárnap Győr, ahol polgármestert válaszanak.
Nagy Ervin szerint a miniszterelnök azért mondta azt, hogy vége van a kampányidőszaknak, most a munka jön, mert az elmúlt évek kampányhangulata elmérgesített sok mindent, ami nem tett jót az országnak.
Horn Gábor szerint a kormányfő csupán a saját kampányának a kezdetét jelentette be 2022-re, mert Orbán Viktor is látja, ha a kormány teljesítménye nem javul, akkor az gondot jelent. Hozzátette azt is, a mai médiatizált világban mihelyst vége van egy választásnak, azonnal elindul a következő kampánya. A miniszterelnök is kampányolt, amikor ezt mondta – fűzte hozzá, hiszen ugyanezen a tájékoztatón beszélt a börtönökben ülők kártérítéséről, ahogy a gyöngyöspatai roma gyereknek megítélt kártérítésről, mind kettőt elítélve.
