A BreuerPress és a HetiTV hírei 2020.01.07. reggelén
A vészkorszak áldozataira emlékeztek Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael új magyarországi nagykövete részvételével Budapesten, a Cipők a Duna-parton elnevezésű holokauszt-emlékműnél. Az izraeli diplomata első magyarországi nyilvános szerepléseként a hazai zsidó felekezetek képviselőivel és meghívott vendégeivel közösen fejezte ki tiszteletét a holokauszt magyarországi áldozatai előtt. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) képviseletében Radnóti Zoltán, a dél-budai Bét Sálom zsinagóga főrabbija mondott imát az áldozatokért, majd Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője, az óbudai zsinagóga rabbija vezetésével mondták el a kaddist a jelenlévők. Köves Slomó az imádság előtt arról beszélt, hogy a több mint kétezer éves imát azért mondják a halottakért, mert ezzel próbálják meg pótolni a hiányukat. „Az emberi lét legfontosabb részei azok a jó cselekedetek, amelyeket ezen a világon meg lehet tenni, és azok, akik idő előtt meghaltak, már nem tudnak több jócselekedetet teljesíteni. Ezért Isten nevének dicsőítésével pótoljuk (ezt) és emlékezünk rájuk” – fogalmazott. A gyertyagyújtás után a résztvevők egyperces néma csönddel adóztak az áldozatok emléke előtt. Az eseményen mások mellett részt vett Németország, Svédország, Ausztria és Hollandia magyarországi nagykövete is.
Megszüntette MSZP-tagságát Szanyi Tibor. A párt volt alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője döntését hétfőn azzal indokolta: az MSZP nem eléggé baloldali és jelenleg nincs is rendszerkritikus baloldali párt a magyar politikai palettán, ennek az űrnek a betöltésével kíván foglalkozni. A politikus – aki a Heti Tv Reggeli Pirkadat című műsorában és Twitter-oldalán jelentette be kilépését – úgy nyilatkozott, fél éve érleli magában a döntést, amelynek nincs köze a nyáron ellene indult fegyelmi eljáráshoz. Szanyi Tibor kilépése okai között említette, hogy hiányérzetként jelentkezett nála, hogy nem tudta az MSZP-t rávenni a rendszerkritikus gondolkodásra. Hozzátette: a világ változik, „nyakra-főre” alakulnak az országban a baloldali műhelyek, amelyek közös jellemzője a rendszerkritikusság mellett a klímavédelem. A feladat az, hogy ezeket a csoportokat egy közösséggé formálják – mondta. Jövőre vonatkozó terveiről azt mondta, 1998 óta politizál, és most már „így marad”.
Januártól a tervezett infláció mértékével megegyezően 2,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz teljesíti azon vállalását, hogy a nyugdíjak megőrzik az értéküket, sőt, az elmúlt években még 10 százalékkal nőtt is a nyugellátások vásárlóereje – hangsúlyozta Rétvári Bence. Hozzátette: az elmúlt időszakban 250 milliárd forintnyi pluszjuttatást is kaptak a nyugdíjasok, a többi között Erzsébet-utalvány és rezsitámogatás formájában. Az államtitkár szerint ennek köszönhető, hogy 21 százalékról 15 százalékra csökkent azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akiket szegénység fenyeget. Ez már jobb érték, mint a 18 százalékos uniós átlag – hívta fel a figyelmet. Rétvári Bence úgy értékelt: azok a balliberális erők kritizálják folyamatosan a nyugdíjemelés mértékét, akik kormányzásuk alatt csökkentették a nyugdíjakat.
Ma már azok a nyugat-európai politikusok is belátják, hogy szükség van az európai határok védelmére, akik korábban a „willkommenskultur” élharcosai voltak – jelentette ki Deutsch Tamás. A Fidesz európai parlamenti képviselője felidézte, hogy a nyugat-európai politikusok 2015-ben versenyeztek a kontinensre zúduló illegális migránsok befogadásáért és csak a magyar kormány állt ki amellett, hogy ha szükséges, fizikai és jogi határzárral is meg kell védeni a keresztény kultúrát. Ennek a következménye a Magyarországra zúduló elképesztő támadássorozat – értékelt. Ugyanakkor ma már józanabbul fogalmaznak a bevándorlást egykor támogató politikusok is. Vagyis belátják, hogy a menedékkérelmeket az EU-n kívül kell elbírálni, illetve vissza kell toloncolni a hazájukba azokat, akikről az elmúlt években kiderült, hogy nem jogosultak menekültstátuszra – mondta a politikus.
Külföld:
Nagy-Britanniát súlyosan aggasztja az urándúsítás korlátozásának feladásáról szóló iráni bejelentés, London ezért sürgősen beszélni fog a felekkel a lehetséges következő lépésekről – közölte Boris Johnson brit kormányfő szóvivője. „Az iráni bejelentés egyértelműen nagyon aggasztó. Mindenki érdekében áll, hogy az atomalku megmaradjon. Ugyanis biztonságosabbá teszi a világot azzal, hogy így egyértelműen lekerül az asztalról az a kilátás, hogy Irán nukleáris fegyverekkel rendelkezzen” – jelentette ki a szóvivő. „Mindig is azt mondtuk, hogy az atomalku egy kölcsönösségen alapuló megállapodás, s az iráni bejelentés fényében sürgősen beszélünk partnereinkkel a következő lépésekről” – tette hozzá. A brit tisztségviselő reagált arra is, hogy Donald Trump amerikai elnök ismételten azzal fenyegetett: Washington kész Iránnak akár a kulturális létesítményeire is csapást mérni, ha Teherán amerikai állampolgárok vagy létesítmények ellen mérne csapást a Közel-Keleten. „Nemzetközi egyezmények vannak, amelyek tiltják a kulturális örökség lerombolását” – hangsúlyozta az illetékes.
A közelmúltbeli fejlemények azt mutatják, hogy mihamarabb valódi politikai megoldásra kell törekedni a líbiai válság ügyében – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az uniós főképviselő arra figyelmeztetett, hogy az olyan események, mint a líbiai főváros egyik katonai akadémiáját ért szombati légicsapás is azt jelzik, hogy fokozódhat az erőszak Tripoli körül. Az Európai Unió elítéli a légicsapást, amely csak további erőszakot és emberi szenvedést okoz – jelentette ki. Az unió arra szólít fel minden érintett felet, hogy vegyenek részt az ENSZ vezetésével folytatott politikai folyamatban, valamint további erőfeszítéseket tesz e folyamat előrehaladása, valamint a konfliktus békés és politikai megoldása érdekében – tette hozzá Borrell.
Tovább folytatják az iráni nukleáris létesítmények ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői, és jelentést tesznek minden számottevő fejleményről – közölte a bécsi székhelyű szervezet. „A NAÜ ellenőrei folytatni fogják a helyzet monitorozását az országban. Az ügynökség időben tájékoztatni fogja tagállamait mindenfajta fejleményről” – írták a közleményben.A teheráni kormány vasárnap bejelentette, hogy nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött nukleáris megállapodás szerinti kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
A konfliktus sújtotta Afganisztánban tavaly 426 500 embernek kellett elmenekülnie a harcok elől otthonából az ország 34 tartományából 32-ben – közölte hétfőn az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA). A tavaly elmenekült emberek 58 százaléka 18 évesnél fiatalabb. A világszervezet szerint a 34 millió lakosú Afganisztánban 2018-ban több mint 385 ezer ember hagyta el otthonát. A kabuli vezetés ellen fegyveres harcot folytató radikális iszlamista tálibok 2019-ben fokozták műveleteiket az ország északkeleti felében, az afgán biztonsági erők több ezer tagját megölve, illetve megsebesítve. Eredetileg is belső menekültként számon tartott több mint 177 500 ember hagyta el új otthonát az ország északkeleti négy tartományában.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő megnevezte utódait azoknak a miniszteri tárcáknak az élén, amelyekről a vád alá helyezése miatt kellett lemondania a múlt héten. A mezőgazdasági minisztériumot a Likud párthoz tartozó Dávid Bitán kapta meg, aki ellen vádemelési javaslat fekszik az ügyészség előtt korrupcióért, csalásért és pénzmosásért. Amennyiben valóban megtörténik ellene a vádemelés, akkor Bitánnak is le kell majd mondania tárcájáról. A diaszpóraügyi tárcát a Likud párthoz tartozó Cipi Hotoveli eddigi külügyminiszter-helyettesnek adta át a miniszterelnök. A Likudhoz tartozó Jifat Sasa-Biton eddigi építésügyi miniszter lett a népjóléti miniszter, a Sasz párti Jichák Kohen pedig megörökölte tőle az építési ügyeket. Benjámin Netanjahu múlt héten mondott le az általa vezetett tárcákról, mert a törvények értelmében nem tölthet be miniszteri tisztséget, aki ellen vádat emeltek.
Gazdaság:
A következő egy-két hét során, de a bérszámfejtés miatt legkésőbb január 20-ig meg kell állapodni a bérekről azoknál az áruházláncoknál, amelyek a klasszikus január-decemberi üzleti év szerint működnek – ismerteti a Világgazdaság. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke a gazdasági napilapnak elmondta: az OBI-val már megállapodtak, de a héten tárgyalnak a többi közt az Auchannal, és a Spar-ral is. Akár két-három fordulóban is egyezségre lehet jutni, de sok múlik azon, hogyan sikerült a karácsonyi szezon, hiszen az éves árbevétel 30-35 százalékát is hozhatja a negyedik negyedév. A budapesti kiskereskedelmi bérek jellemzően bruttó 215 és 270 ezer forint közöttiek, de aki a dolgozók legjavából válogatna, annak legalább 295 ezer forintos bérben érdemes gondolkodnia, amelyet ha megad a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek, akkor garantáltan vonzó munkáltatónak számít – írja a napilap.
Időjárás:
Kedden folytatódik a frontoktól mentes, szélcsendes, napos, illetve magas szintű, alapvetően áttetsző fátyolfelhőzeten át szűrt napsütéses időjárás. Reggel már előfordulhat párásság, kisebb ködfoltok, de kiterjedt, sűrű köd még nem valószínű. Utóbbiakra elsősorban északon, illetve a nyugati határvidéken van több esély.
Éjszaka ismét szélcsendes, csillagfényes, de egyre többfelé párásodó, erősebben fagyos időre kell készülni. Már ködfoltok is megjelenhetnek.
A jellemző hőmérséklet átlaga kedd reggel -3 – -6, az északi fagyzugokban -10, kedd délután 0 – +4, az északi határvidéken -1, fok körül alakul.
