Hatalmas bővülés a piacon, hiszen ennyi szállodai szoba még nem nyílt Budapesten, mint ami tavaly és idén
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában a szállodaipar jövőjéről, a pozitív változásokról beszélt, de szóba kerültek természetesen a hiányosságok is, valamint a rövidtávú lakáskiadások ügye.
A szakember a 2019-es évet értékelve elmondta, a szállodák foglaltsága hasonlóképpen alakult, mint egy évvel előtte, ám miután az átlagárak növekedtek, így bevételi szempontból a tavalyi év történelminek nevezhető.
Arra a kérdésre, hogy az úgynevezett fapados turizmus is hasznos-e, Flesch Tamás kifejtette, mindenképpen igen, nagyon jó lenne, ha minél többet költenének nálunk. Látni kell azt is, ez az ipar nagyon mélyről indult a válság után. Budapest méltatlanul volt Európa legolcsóbb városa, pedig inkább a legszebb város címet érdemelné ki. Szerencsére az elmúlt években sikerült egyre feljebb kerülni, sőt, ma már megváltozott a turizmus is, hiszen nem elsősorban a romkocsmákról szól ez az egész, hiszen ma már a felmérések is azt mutatják, a turisták a kulturális, művészeti értékekért jönnek a külföldiek.
Arra a kérdésre, mely szerint mennyire személyfüggő a siker, hiszen az új fővárosi vezetés elbocsátotta Bán Teodórát, aki a fővárosi kulturális és turisztikai életért is felelős volt, Flesch Tamás kifejtette, a kulturális turizmusért nagyon sokat tett Bán Teodóra, akivel nagyon szeretett együtt dolgozni. Ebben a munkában kiemelkedő volt Budapest és természetesen a volt balerina is, aki a kulturális turizmus nagykövete is volt. Ugyanakkor az is igaz, a siker nem személyfüggő, legyen szó a szállodásokról vagy a kulturális turizmust irányító szakembertől. A szakember megjegyezte, ő sokkal inkább a gondolatok és a tettek mentén szeretné látni, hogy mit is gondol Budapest új vezetése a turizmusról. A szakmai szövetség már meg is kereste a főpolgármestert, akitől már a választ várják, a reményeik szerint ez rövidesen meg is történik, hiszen a turizmus a fővárosban megkerülhetetlen, hiszen az a lakosok életébe is belefolyik az élet szinte minden területén.
Ami a 2020-as évet illeti, a szakember szerint 1000-1500 szoba megnyitása várható, ez körülbelül 5-8 százalékos bővülést jelent, a következő pár évben megközelítőleg 20 százalékos bővülést várnak. Összességében elmondható, ennyi szállodai szoba még nem nyílt Budapesten, mint ami tavaly és idén. A foglalásokat illetően azt mondta el Flesch Tamás, mára megváltoztak a szokások, manapság már leginkább csak hetekkel előre fogynak el a szobák, de az elmondható, az ipar jó úton jár. Azonban mindehhez egy fontos dolog szükséges, ez pedig a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér folyamatos fejlesztése. A szakmai szövetség mindenképpen megpróbál lobbizni a kormányzatnál azért, hogy erős vaskézzel fogják a repteret, ebben már vannak pozitív irányú előrelépések. Kellenek a fejlesztések, egyszerűen nem lehet elkerülni a reptért és a várost összekötő gyors vasút vonalának a megépítését.
Vannak még más problémák is, mint például a szállodák előtti buszparkolás ügye is, mert az is látható, az új szállodák elsősorban a belvárosban épülnek meg, az biztos, erre mindenképpen megoldást kell találni, bár az is igaz, Bécsben sem egyszerű ez a dolog, de az ottani megoldásokat is érdemes lenne tanulmányozni, átültetni.
A szállodaiparban is küzdenek a munkaerőhiánnyal – ismerte el a szakmai szövetség vezetője, de van megoldás, például az, hogy az itteni fizetéseknek előbb-utóbb az ausztriai béreket el kell érnie. A munkaadóknak is változatni kellene, észre kell venni, hogy mitől érdekes ez a szakma, de a trendek is változóban vannak, ma már nem lehet olyan recepciós, aki negyven éve álla pultban, olyan fiatalok kellenek, akik pár éves tapasztalatot szereznek, utána mennek tovább.
A szállodai, idegenforgalmi szakképzésről azt mondta el Flesch Tamás, hogy nagyon sok ilyen van, elsősorban felsőfokúak, ám szerintük jóval több középfokú képzésre lenne szükség, azaz elsősorban mesteremberek kellenek, ez pedig nem feltétlenül jelent diplomát. Ugyanakkor az nagyon nagy eredmény, hogy a szakképzésekben visszaállították a szakma nyomására a gyakorlati időt, hiszen ez elsősorban egy gyakorlati szakma, ezért is fontos, hogy 2023-ra visszaáll a kétszer féléves gyakorlati képzés.
A szakember azt is kifejtette, szerencsére az állam is felismert már egy ideje, hogy a turizmus milyen komolyan járul hozzá a magyar GDP-hez, olyannyira, hogy a tervek szerint pár éven belül 16 százalékos lesz a turizmus hozzájárulása, ami bár ambiciózus, de megvalósítható. Mint Budapest, mind pedig Magyarország egésze alkalmas arra, hogy a turizmus húzóágazat legyen, szerencsére ezt sokan látják, ennek tudja be a szakma a január elején életbelévő Áfa csökkentést is. A változásokat a vendég elsősorban a minőségben érzi meg, főleg akkor, ha a csökkentésből származó pluszpénzt a szállodások bérfejlesztésre, az elmaradt fejlesztések végrehajtására szánják.
Az AirBnib kapcsán a szakember elmondta, semmiféleképpen nem kívánja ezt az iparágat szidni, hiszen nélkülük nem tudná a főváros a mostani mennyiségű turistát fogadni, ellátni. Ugyanakkor a rövidtávú lakáskiadás szabályozásán kellene változtatni, arról nem beszélve, hogy a lakáskiadóknak is rá kellene jönni, nem az olcsóság a legfontosabb tényező. A legfontosabb és legolcsóbb a mosoly, amivel a vendéget fogadják.
