Az adatvédelmi hatóságokfüggetlenségét az európai egységes szabályozás biztosítja.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az általa vezetett hatóság bírságolásairól, az egységes európai adatvédelmi rendszer szükségességéről.
A NAIH a 2019-es év végén tette közzé, hogy milyen szervezeteket, cégeket bírságolt meg, Péterfalvi Attila szerint ezek a bírságok, ezek az összegek európai viszonylatban alacsonynak számítanak. A bírságok elsősorban a GDPR rendelet megsértése miatt kerültek kiszabásra. Erről azt állapította meg a hatóság vezetője, hogy az európai egységes adatvédelmi szabályozás gondolata egy igen érdekes kísérlet, aminek a kidolgozása még a nagy migrációs nyomás előtti időszakra vetíthető vissza. Mindez a rendelet előírja az adatvédelmi hatóságok együttműködését, egy egységes rendelete szabályozza az adatkezelés szabályait, persze ez alól kivételt jelentenek a nemzeti adatkezelésre vonatkozó előírások, bár ezek is korlátok között működhetnek. Az is egységes elvárás, hogy a hatóságok ugyanúgy működjenek, ugyanazokat a bírságokat szabják ki, mindez egy erősen centralizált európai együttműködés irányába mutat. Persze az is igaz – tette hozzá, ahhoz még idő kell, hogy valóban egységesek legyenek a bírságok, azaz ugyanakkorra összeget követeljen a magyar, mint a holland adatvédelmi hatóság, ahogy ahhoz is még idő kell, hogy a hatóságok megvalósítsák a szilárd együttműködést.
Látni kell azt is, az adatvédelem nem csak magában jelenik meg, hanem az valamennyire befolyásolja a piac működését is, például az, hogy mekkora költségeket fordítanak egy-egy adatkezelésnél az érintettek tájékoztatására, amennyiben ezt jól csinálja valaki, az jelenthet egyfajta versenyelőnyt is. Az is biztos, az Európai Unióban egy nagyon szoros együttműködésnek kellene kialakulnia az adatkezelések, az adatvédelem területén, az adott versenyhivatalok, a fogyasztóvédelmi hivatalok és az adatvédelmi hatóságok között. Erről már elkezdődtek a megbeszélések, a tárgyalások európai szinten is. Szükség van erre már azért is, mert olyan gazdasági szereplők is érintettek lehetnek, amelyek nem európaiak, de Európa gazdaságára jelentős befolyással rendelkeznek.
A GDPR és az európai adatvédelmi hatóságok együttműködését a remények szerint nem fogja hátrányosan érinteni a Brexit, hiszen most egy megállapodásos kilépés következik be. Most abban lehet reménykedni, hogy a kiválás után a brit szabályozás teljes mértékben kompatibilis lesz az EU-s előírásokkal, azaz a személyes adatok áramlása csak olyan ország felé történhet, ahol megfelelő adatvédelmi biztonság van.
Kérdésre válaszolva Péterfalvi Attila elmondta, országonként más és más időre nevezik ki az adatvédelmi hatóságok vezetőit, Magyarországon kilenc évre nevezték ki a NAIH vezetőjét, de az biztos, ezen hatóságok munkájának a függetlenségét az európai egységes szabályozás biztosítja, Magyarországon például a kormány minden szükséges módosítást végrehajtott, így az Európai bizottság ezt teljesen rendben találta.
