A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.12.20-reggelén
Az év utolsó Kormányinfóján Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő beszélt, majd válaszoltak az újságírók kérdéseire. A Heti Tv több témában is kíváncsi volt a kormány álláspontjára.
A Heti Tv-ben nemrég beszélt a civil ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki elmondta, hogy egyrészt jövőre hamarabb jutnak pénzhez a civil szervezetek, másrészt pedig azt, hogy a kormány szolgáltatóként tekint magára.
Ezek után a kérdés az volt, hogy így lesz-e a jövőben is, valamint mennyire számít egyedinek a kormány támogatási gyakorlata egyedinek az Európai Unióban?
Gulyás Gergely elmondta, a gyakorlatot folytatni kívánják, hiszen az a céljuk, hogy a civil szervezetek minél hamarabb hozzájussanak a megítélt támogatáshoz, valamint az is fontos, hogy a szolgáltató állam ezen a területen is működjön. A politikus hozzátette, nagyon reméli, hogy a civil szervezetek kormányzati támogatásával jó példával tud elöl járni Magyarország.
A Heti Tv-hez az utóbbi időben egyre többen fordultak, elsősorban külföldiek, akik a taxistársaságok alkalmazottjaira tettek panaszt. Ennek fényében fordult kérdéssel a kormányhoz, hogy nem tartják-e szükségesnek egy előzetes pszichológiai szakvélemény beszerzését a taxisoknál.
A miniszter kijelentette, eddig nem merült fel ennek a szükségessége, a kormányzat még nem találkozott ezzel a jelenséggel, mint tömeges problémával.
A Heti Tv sajnálattal hallotta, hogy Bàn Teodóra, a budapesti kulturális élet jelentős szereplőjének munkájára nem számít a főváros.
A szerkesztőség azt szerette volna megtudni, nem gondolja-e a kormány, hogy egy ilyen szakembert nem lenne szabad az út mentén hagyni?
A kancelláriaminiszter válaszában elmondta, a kormányzat sajnálja, hogy a főváros új vezetése nem gyakorolja azt az önkorlátozást, amit a korábbi megtett, például a fővárosi színházaknál. Bán Teodóra munkájára sok helyen lehet szükség, ám arról, hogy merre kívánja folytatni a pályáját, azt neki magának kell eldöntenie. Véleménye szerint a szakemberrel az lehetett Budapest új vezetésének a baja, hogy nála nem voltak sem bal-, sem pedig jobboldali előadások. Most van egy új kultúrpolitikai irányítás a fővárosban, ami nem a tolerancia alapjain áll, ellentétben az elődjével.
A miniszterelnök is aláírta a 2050-ig szóló klímaegyezményt. A Heti Tv szerette volna megtudni, mit jelent ez a gyakorlatban, milyen feladatokat kell elvegezni a teljesítéshez az elkövetkező években?
Gulyás Gergely szerint ez egy stratégiai megállapodás volt, a konkrét programokat pedig kétoldalú megállapodásoknak kell rögzíteni, mint amit tervez a magyar kormány megkötni Kínában, ahová rövidesen ellátogat Orbán Viktor.
Arról is szeretett volna információt kapni a Heti Tv, hogy a kormány valamelyik tagja elmegy-e valamelyik zsidó szervezet hanuka ünnepségére?
A miniszter elmondta, ő maga nem tud erről, de az is igaz, egyetlen kormánytagnak sem kell bejelentenie, ha elmegy egy ilyen rendezvényre.
A Mi Hazánk Mozgalma a terézvárosi polgármester tiltó rendelkezése ellenére is felállította a Nyugat téren a kettős keresztjét, amit már évek óta megtett, nem sokkal a megszokott nagy hanukia mellett. A Heti Tv kíváncsi volt arra, hogy a kormányzat szerint mit kellene tennie a kerületnek, a fővárosnak, hogy ilyen megtörténhessen.
A miniszter szerint egyszerűbb lett volna engedélyt adni a kettős kereszt állítására is, már csak azért is, mert igen nehéz megindokolni hivatalosan az elutasítást. A miniszter hozzátette, valóban nem jó egy ilyen történet, mert pont tovább mélyíti az árkokat, de erre az egészre nem a kormány tud felelni, hanem a kerületi önkormányzat, Terézváros polgármestere.
Fontos a migráció megelőzése, a nélkülöző emberek helybeni megsegítése – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára. Az államtitkár nemrégiben Ghánában tárgyalt az általa vezetett programról. Azbej Tristan azt közölte, elsősorban humanitárius küldetésként tekintettek az afrikai útra, a hivatalos kormányzati találkozókon túl ellátogattak keresztény missziókhoz, amelyek a helyieket próbálják segíteni. Hozzátette, Ghána az ottani környező országokkal szemben egy stabil állam, fejlődő iparral, de – főként vidéken – „pusztít” a szegénység, amely a migrációt is ösztönzi. Magyarország például a helyi mezőgazdaság fejlesztésével és az oktatás támogatásával tud segíteni, ami csökkentheti a szegénységet és a migrációt is – mondta.
Külföld:
Az Amerikai Képviselőház a várakozásoknak megfelelően megszavazta Donald Trump lemondatását, miután a demokrata többségű házban a képviselők túlnyomó többsége a pártja számára kedvező kimenetelre szavazott. A vád a hatalommal való visszaélés, illetve a Kongresszus munkájának akadályoztatása volt. Ezzel most a következő hónapban szenátusi meghallgatás kezdődik az ügyben, amit majd a Szenátus szavazása követ. Ezen a szavazáson a mostani állás szerint nincs esély arra, hogy eltávolítsák Trump-ot az elnöki székből, mivel 2/3-os többség kéne ehhez egy republikánus többséggel rendelkező felsőházban. A republikánusok pedig egyértelműen kiállnak Trump mellett. Ezzel úgy tűnik, hogy az egész impeachment folyamat nem hozott semmilyen érdemi változást a politikai erőviszonyokban. A legfrissebb közvéleménykutatások továbbra is szoros küzdelmet ígérnek a 2020-as választásokra.
A konzervatív párti brit kormány elsődleges feladatának tekinti az Egyesült Királyság kiléptetését az Európai Unióból a távozás jelenleg érvényes január 31-i határnapján – áll a Boris Johnson vezette kormány új törvényalkotási és cselekvési programjában. A programcsomag fő pontjait II. Erzsébet királynő ismertette a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában. A 93 éves uralkodó által felolvasott program szerint a kormány törvénytervezeteket is beterjeszt az alsóház elé annak biztosítására, hogy a brit EU-tagság valóban megszűnjön január 31-én. A programban szerepel az is, hogy a brit kilépés (Brexit) után London szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló új viszonyrendszerre törekszik az Európai Unióval, ugyanakkor kereskedelmi tárgyalásokat kíván kezdeni más globális gazdasági erőcentrumokkal is. II. Erzsébet királynő csütörtöki trónbeszédével hivatalosan megkezdődött az egy héttel ezelőtti választások után megalakult új brit parlament első törvényalkotási évadja.
A délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokban nincsenek külföldi csapatok, amelyeket a minszki megállapodások értelmében ki kellene vonni, csak önvédelmi erők, amelyek helyi lakosokból állnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hozzátette, hogy mindkét oldalon vannak „zsoldosok, franciák és németek”, akikkel „el lehet kezdeni foglalkozni”. Hozzátette, hogy a szakadár területeken nem ők képezik a fegyveres alakulatok alapját. Szavai szerint ezek a tankokat és a nehéztüzérséget olyan államoktól és struktúráktól kapják, amelyek „rokonszenveznek” velük, de „ez az ő haditechnikájuk”. Közölte: a rendezés fő problémáját abban látja, hogy Kijev nem kíván párbeszédet folytatni „az emberekkel”, pedig a minszki megállapodások értelmében közvetlenül kellene egyezkednie a Donyec-medencei, a függetlenségüket önhatalmúlag kikiáltott köztársaságokkal. „Abszolút elhibázottnak” nevezte az erőszakos megoldást célzó törekvéseket.
A Telegraph riportja szerint Törökország megengedi a Hamász vezető tisztviselőinek, hogy az országban működjenek és támadásokat tervezzenek Izrael ellen. A jelentés az Izrael által letartóztatott gyanúsítottak kihallgatási anyagianak másolatára hivatkozott, amelyek arra utalnak, hogy a terrorszervezet török földről irányítja a Júdea és Szamáriában (Ciszjordániában) és Jeruzsálemben végrehajtott műveleteket. A jelentés szerint a Hamász februárban egy vezető izraeli tisztviselő likvidálását tervezete, a célpontok között szerepelt Nir Barkat Jeruzsálem előző polgármestere, Jehuda Glick Likud-törvényhozó és Roni Alsheikh volt országos rendőrfőnök. A csoport kísérletei azonban kudarcot vallottak. A Hamász magas rangú tisztviselője, Zakaria Najib pénzt és fegyveres kiképzést ajánlott Törökországban egy Izraelből érkező Hamasz aktivista számára, Egy másik Hamász ügynök 20 000 dollárt ajánlott egy öngyilkos merényletre hajlandó terrorista családjának. Najib 2011-ben szabadult a Gilad Shalit izraeli katona szabadon engedéséért kötött alku részeként Izrael és a Hamász között. Izrael Shalitért 1027 izraeli börtönben ülő terroristát engedett el.
12 nap csend után csütörtökön helyi idő szerint hajnali 2:30 körül megszólaltak a rakétára figyelmeztető szirénák a Gázai övezettel határos izraeli közösségekben és Szderot városában. Az Izraeli Védelmi Erők egy rakétaindítást azonosított a Gázai övezetből Izrael felé, a lövedéket elfogta a Vaskupola rakétavédelmi rendszer. Sérülésről vagy anyagi kárról nem érkezett jelentés. Órákkal a rakèta támadás után az izraeli légierő lebombázta a Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet egyik fegyvergyárát az övezet északi részén. A hadsereg irányelvéhez hűen a Gázai övezet irányítóját, a Hamász terrorszervezetet teszi felelőssé mindenért, ami az övezetben történik vagy onnan ered. Izrael kèsőbb közölte, hogy a rakétatámadásra adott megtorló intézkedésként 10 tengeri mérföldre csökkentette a gázai halászati zóna területét.
Gazdaság:
Jelenleg mintegy 110 ezren vállalnak munkát nyugdíj mellett, ami 6 ezerrel több, mint a múlt év végén – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára a Figyelő című hetilap legfrissebb számában megjelent interjúban. Az államtitkár felidézte, számos programot indított a kormány a foglalkoztatás növelésére; elsődleges cél, hogy az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttassák munkához, hiszen ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét. Hozzátette, miközben egyre több nyugdíjas dolgozik, a 30 év alattiak munkanélküliségi rátája is 10 százalék körül alakul. Egy másik fontos munkaerő-tartaléknak a kisgyerekes anyák táborát nevezte. A körükben szintén trendfordulás van; ma már a legtöbb kismama a gyermek kétéves kora körül elgondolkozik a munkába álláson, míg korábban sokan kivárták a három esztendőt – mondta.
Időjárás:
Pénteken, a nyugati országrészben erős, időnként viharos, a középső tájakon élénk, keleten gyenge délies szél fúj. Túlnyomórészt napos, időnként mérsékelten felhős, északkeleten, kis körzetben erősen felhős, itt-ott tartósabban ködös időre van kilátás. A csütörtökihez képest kissé enyhébb időre van kilátás, különösen a Dunántúlon. Éjszaka fokozatosan beborul felettünk az ég, de reggelig legfeljebb jelentéktelen eső fordulhat elő.
A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel +1 – +6, péntek délután a Dunántúlon +14 – +17, keleten +9 – +14, fok körül alakul.
