Aspektus-díjazó a Kossuth Klubban – Mikuláskor!
Nemcsak év-, hanem sorozatzáró rendezvény is a mai, amely annyiban számít az idén különlegesnek, hogy a 2014-eshez képest már a pályázat meghirdetésekor biztosak lehettünk benne, hogy a felhívásra érkeznek majd kisfilmek!– jegyezte meg Gecse Géza. Az Aspektus témafelelőse azt is elmondta 2019. december 6-án a Kossuth Klubban, hogy az előző évek tapasztalata alapján tisztában voltak vele, hogy a diákoknak az 1%-a szólítható meg és ilyen tekintetben Magyarország nem különbözik az összes többi európai országtól. Az ELTE BTK-n vezetett magyar szemináriumi csoportjain kívül ugyanis ő Erasmus-ösztöndíjjal Budapesten tanuló francia, német, angol, holland, lengyel, bolgár, orosz, finn diákjai számára is meghirdette az Aspektus első világháborús történelmi ismeretterjesztő kisfilm vetélkedőjét, felajánlva, hogy egy 2-4 perces klippel ki tudják váltani a szemináriumi dolgozatot. Szemináriumi foglalkozásaik során az óra egy részét néhányszor arra használták, hogy a Kossuth Klubba átjöttek és a bölcsészkarinál jobb wifi-ellátottságot kihasználva tanulmányoztak néhány fogást annak érdekében, hogy ne idegenkedjenek a klip-készítéstől.
Mint megjegyezte, az elmúlt évek és az ő saját tapasztalatai is bizonyították, hogy nemcsak az egyetemeken és a főiskolákon, hanem a középiskolákban is kell a tanár kollégák támogatása! Ez azt jelenti, hogy a pedagógus kolléga valamiképp, például egy jeles osztályzat megadásával támogassa azokat, akik a diákok közül ilyen kisfilmet készítenek! Nem szabad azt sem elhallgatni, hogy talán a tanárok túlterheltsége miatt az idén is találkoztak nemcsak közömbösséggel, hanem visszautasítással is – volt, ahová a támogató ajánlás ellenére sem jutottak az idén ki! – jelentette ki Gecse Géza. Annak örülnek, hogy az idén a pályázatra a tervezett eredetinél hosszabb időt tudtak szánni – a pályázatban fantáziát látó tanár kollégák javaslatára a november 11-i határidőt kétszer is módosították és lett végül a benyújtás záró dátuma a december 4-e.
Az Aspektus témafelelőse elmondta azt is, hogy összesen húszan zsűriztek, akik közül azokat, akik nem tudtak eljönni, megkérte, hogy írásban, néhány mondatban foglalják össze gondolataikat.
Az eredeti, első világháborúhoz kapcsolódó vetélkedőt – a kiszemelt tanár kolléga elfoglaltsága miatt – hiba-kereső vetélkedőre módosították.
2016-ban hirdettek először ilyet, amelynek győztese az a Varga Dávid lett, aki egyébként három éve – a helyes megfejtést követően – kisfilmjével harmadik helyezést ért el. (Ott a feladat az Aspektus plakát-szövegének angol nyelvű változatában a hiba megtalálása volt, amit aztán korrigáltak is!) A fizika-matematika szakos egyetemi hallgatót pont ezért kérte az idén arra Gecse Géza, hogy az idei megfejtőnek adja át a Trianon-kötetet. Bánhegyi Zsolt volt a mostani alkalommal a nyertes! Bánhegyi Zsoltot ezért is kérték zsűrizésre!
A megfejtés: az SA létszámával kapcsolatos, amely 1930-at követően három-négyszer akkorára duzzadt, mint a Versailles-ban Németország számára hivatalosan engedélyezett százezres haderő! Az SA taglétszáma ráadásul 1933 januárja, Hitler hatalomra kerülése után még tovább – hamarosan csaknem négymillióra nőtt! Az Aspektus szeptemberi filmes összefoglalójában még ennél is nagyobb szám hangzott el, tehát a hibát Bánhegyi Zsolt megtalálta!
(Azért is vált a szervezet Hitler számára veszélyessé, mert vezetője: Ernst Röhm önálló szerepet követelt az SA-nak és a szervezet neki engedelmeskedett. Közvetve fenyegethette tehát a vezér és kancellár hatalmát, aki ezt a lehetőséget 1934 nyarán a „hosszú kések éjszakáján” Röhm kivégeztetésével, majd az SA eljelentéktelenítésével, illetve hamarosan az SS továbbfejlesztésével „oldotta meg”.)
Varga Dávid át is adta Bánhegyi Zsoltnak a helyes megfejtésért járó Trianon-kötetet!
Lados Balázs, aki még a Szent Margit Gimnázium tanáraként vett részt eddigi vetélkedőink népszerűsítésében, a mostani alkalommal, az imént említett Bánhegyi Zsolttal bizony adott 0 pontot is! – említette meg Gecse Géza, majd azzal folytatta, hogy Majoros István, akinek újabban komoly egészségügyi problémái vannak – ez az oka annak, hogy nem tudott sem a legutóbbi, sem pedig a mostani alkalommal itt lenni, viszont igen értékes észrevételeket küldött!
Bánsági Andor, aki történészként a Monarchia hadiflottájának a történetével foglalkozik és 2014 óta az Első világháború napról napra Facebook-oldal, illetve blog szerzője és gondozója, két könyvjutalomban megtestesülő különdíjat is hozott magával.
A fiatal történész megemlítette, hogy ő azoknak a kisfilmeknek adott több pontot, amelyek a velünk élő történeti emlékekre is felhívták a figyelmet! Hajlamosak vagyunk ugyanis ezek mellett észrevétlenül elmenni, és meg kell becsülni, ha valaki ezt valamiképp ellensúlyozni tudja! – szögezte le Bánsági Andor.
Tefner Zoltán, a Corvinus tanára, akire az idei kisfilm vetélkedő során a rendezvények szervezésében a történészek közül a legjobban tudtunk támaszkodni, elmondta, hogy ő azokra a klipekre adott több pontot, amelyek nem iskolás lecke-szerűen, hanem az ősöket megidézve, a régi arcokat megjelenítve készültek.
Ligeti Dávid, a Veritas munkatársa, aki szeptemberi műhely-beszélgetésünk meghívott vendége volt, nem tudott ugyan most itt lenni, de korrekt, jól használható összefoglalót készített, felhívva például a figyelmet arra, hogy az olasz frontról szóló kisfilm esetében például illett volna Caporettóra is utalni! Kiemelte, hogy technikai szempontból jó videók készültek, hiányolta azonban több pályamunka esetében a kifejezetten első világháborúra való utalásokat!
Jeszenszky Géza történész, aki eredetileg úgy volt, hogy itt tud lenni, úgy látja, hogy az amerikai oktatás a tények, sőt – sajnos a gondolatok rovására is – a kreativitásra helyezi a hangsúlyt. A filmes, képi kultúra hétköznapi életben jóval nagyobb szerepe mellett Jeszenszky Géza ebben látja a fő okát annak, hogy a tengeren túl nagyobb sikerre számíthatnánk egy ilyen kezdeményezéssel. A beérkezett pályaművek értékelésekor a technikai szempontból való tökéletességre törekvést sem tartja elhanyagolható szempontnak, mint ahogy az sem közömbös, hogya kisfilmek milyen hatás kiváltására voltak alkalmasak: elgondolkodtattak-e például legalább valamennyire?
Szabó Juliet, aki kezdetektől fogva segíti az Aspektus munkáját, zsűritagként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ő nagyon fontosnak tartja az ’oral history’-t, annak megjelenítését, hogy miként érintette a háborús veszteség az embereket.
Régi barátunk: Mészáros András, aki középiskolai tanárként is segítette munkánkat, többnyire kiválónak tartotta a hozzánk beérkezett pályamunkákat.
Csordás János, aki a Fasori Gimnáziumban három éve Sándor Ágoston tanára volt, szinte meglepően megengedően értékelt.
Sándor Ágoston, akit 2016-os klip-vetélkedőnk első helyezettjeként, még Gombaszögön, az akkori nyári táborban is szerepeltettünk – a legutóbbi Kossuth Klubban tartott záró rendezvényen főként a kisfilmek technikai színvonalát bírálta, de ez alkalommal a paksiak kisfilmjét azért dicsérte, mert jól jeleníti meg, hogy az élő szereplős műfaj is kiválóan alkalmas a gyökerekhez való visszanyúlásra, valamint arra is, hogy a velük egykorúakat „beindítsa”.
Kelecsényi Nándor nem pusztán mint az Aspektus idei kisfilmjeinek az operatőre, hanem a Nemzeti Filmkészítők Egyesületének ügyvezetője is főként szakmai szempontból megközelítve, leginkább dícsérte, főként a vágástechnika tekintetében a paksiak kisfilmjét, de ezen kívül nemcsak a lovasberényi, hanem a fehérgyarmati videót is kiemelte.
Hutvágnerné Róth Éva, a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium tanára a mostani alkalommal személyesen ugyan nem tudott részt venni, de írásban kifejtette, hogy neki például a valamennyi pályázati feltételnek való elégtétel miatt leginkább a fehérgyarmati kisfilm tetszett.
Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem tanára a történeti szempontokat előnyben részesítve értékelt.
Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke nemcsak történeti, hanem pedagógiai, módszertani aspektusai szerint is értékelte a produkciókat.
Liszi János hangsúlyozta, hogy ő nem történész, ezért grafikusként alapvetően arra adott több pontot, ha a kisfilm kerek egész volt, jól el tudott jutni valahonnan valahová más hová. Kreatív, élő szereplős jellege miatt emelte ki ő is a paksiak II. bécsi döntésről szóló produkcióját, de valamennyi résztvevőnek gratulált! Liszi Jánost egyébként – amint ezt tőle hallhattuk is – a fehérgyarmati, lovasberényi és kecskeméti filmben az ún. oral history-jelleg is megragadta.
Gecse Géza a 2016-os kisfilm vetélkedő harmadik helyezettjét, Varga Dávidot érintettként kérte szólásra, aki elmondta, hogy ő bizony három éve tulajdonképpen a Bruszilov-offenzívát feldolgozva történelemkönyvet adott közre video-formátumban. A most megnézett kisfilmeknek köszönhetően már másként készítené el a pályázati munkát. Szerinte az idén igen értékes volt, hogy amatőr felvételekkel az alkotók jelentősebbik része tárgyi emlékeket, legfőképpen egykori emlékműveket is megjelenített kisfilmjében!
Az Aspektus téma-felelőse elmondta, hogy az olasz fronteseményeket megidéző kisfilm alkotója esetében például Pollmann Ferenc, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főmunkatársa megjegyezte, hogy ő például nem filmesként, hanem ennél jóval szűkebben, kizárólag hadtörténészként értékelte az alkotásokat és ennek megfelelően pontozta is őket!
Gecse Géza elmondta, hogy valamennyi kritikai észrevétel értékes szempontokat nyújt – nemcsak a mostani kisfilm vetélkedő résztvevői, hanem bárki számára, aki a jövőben hasonló fába vágja a fejszéjét!
Érdekes, hogy az első öt klip esetében 12 felvétel összesített értékelését követően minden további új pontozás képes volt módosítani a sorrenden. Viszont vita feletti volt a fehérgyarmati video, Molnár Sándor kisfilmjének első helyezése!
Fehérgyarmattól Hirosímáig – Molnár Sándor kisfilmje – kattintással:
Sándor Ágoston át is adta neki az ezért járó Trianon-kötetet, valamint a 30 000 forintot!
Gecse megjegyezte, hogy a háborús lelkesedésről szóló kisfilm, amelyet Vida Ágnes készített el – második helyezett lett!
Vida Ágnes kisfilmje annak ellenére, hogy pusztán állóképekkel dolgozott, saját zongorakísérettel, vagyis zenei aláfestéssel és szigorúan hangra vágott képekkel operált. Mindez azt bizonyítja, miként lehet tulajdonképpen képeslapokkal és kiváló narrációval, illetve vágástechnikával élvezhető, iskolai oktatásban is jól használható, ritmusos klipet produkálni!
Sándor Ágoston átadta a II. helyezésért járó 15 000 forintot és a Trianon-kötetet Vida Ágnesnek, aki most már tanít is amellett, hogy tanul!
Az Aspektus téma-felelőse ugyanakkor elmondta azt is, hogy be kell vallania: végül azért döntöttek további három harmadik díj odaítélése mellett, mert at első két díjazott mű érékelését követő három további esetében csupán egy-két tizedesvesszőnyi különbség van és – ha másként nem megy –, akkor megfinanszírozzák az Aspektus-rendezvényeken korábban elindított gyűjtésből a kisfilmek további két harmadik helyezettjét is, hiszen a szűkítő döntés nem lett volna igazságos!
Sándor Ágoston a paksiak képviseletében Bagócsi Bátornak, a kecskemétiek képviseletében pedig Károlyfalvi József felkészítő tanárnak adta át a harmadik helyezésért járó 8 000-8 000 forintot, valamint Gecse Géza Nemzetpolitika – szorítóban Aspektus – határok nélkül 2002-2017 című kötetet, amelyben az Aspektus utóbbi három első világháborús rendezvényének az összefoglalója is szerepel.
Bagócsi Bátorék kisfilmje – kattintással:
