A HetiTV és a BreuerPress hírei 2019.12.13.reggelén
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Hollik István kormányszóvivő a Kormányinfón számolt be a kormány legutóbbi üléséről, az ott hozott döntésekről, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. A Heti Tv több témában is faggatta a politikust.
A Heti Tv kíváncsi volt a kormány véleményére az amerikai elnök legújabb rendeletéről, mely szerint nem részesülhetnek olyan intézmények állami támogatásban, amelyek antiszemita gondolatok terjesztéséhez járulnak hozzá.
Gulyás Gergely válaszában elmondta, ugyan a magyar kormány nem szokta kommentálni más államok döntéseit, de ebben egyet lehet érteni elviekben.
Ugyanezen téma kapcsán a kormány álláspontjára kérdezett rá a Heti Tv az Európai Bizottság elnökének a szavai nyomán, aki szintén az antiszemitizmus elleni küzdelem fontosságáról beszélt.
A miniszter kiemelte, ezzel az elképzeléssel is teljes mértékben azonosul a kormány, de azt is látni kell, az antiszemitizmus problémája nyugat-Európában jóval nagyobb súlyú, mint a közép-európai térségben, az elmúlt évek, hónapok, hetek eseményei, mint például a németországiak azt mutatják, az ottani társadalmak komoly feszültségekkel néznek szembe, döntően a bevándorlásnak köszönhetően. Ennek fényében teljesen érthető és indokolt is, ha nyugati politikusok foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Hozzátette azt is, Magyarország nagyon szívesen nyújt segítséget azoknak az országoknak, amelyek egy elhibázott bevándorláspolitika következtében olyan típusú antiszemitizmussal szembesülnek, amelyekkel eddig nem kellett.
Az Európai Bizottság és a magyar bővítési biztos kapcsán a Heti Tv a kormány véleményére volt kíváncsi a nyugat-balkáni uniós bővítési ígéretekről, a törökökkel való megállapodásokról.
A kancelláriaminiszter leszögezte, a magyar kormány álláspontja ismert ezekben az ügyekben, a nyugat-balkáni bővítés kudarcát a magyar kormány Európa egésze kudarcának tekinti, ami egyébként az igen álszent oroszellenes politika álszentségét is megmutatja. Abban az esetben, ha a Balkánnak Európa szeretne valamilyen alternatívát nyújtani, akkor bizony ezen országok csatlakozása reális lehetőség kell legyen. Azok az államok, amelyek a nevüket is hajlandók megváltoztatni, akik igyekeznek mindent megtenni, hogy a társulásról a tárgyalásokat megkezdhessék, és velük úgy bánik el Európa – elsősorban a francia és a holland diplomácia miatt -, akkor Észak-Macedónia és Albánia akár egy másik politikai irányvonalat választhat és akkor ezen nem szabad csodálkozni.
A Heti Tv a nemrégiben rendezett NATO csúcson elfogadott dokumentumok kapcsán volt kíváncsi a kormány véleményére, különös tekintettel azokra, amelyekben a migráció veszélyére, valamint Ukrajnának a Velencei Bizottság ajánlásainak a be nem tartására hívták fel a figyelmet.
A politikus válaszában elmondta, egyrészt Magyarországnak az európai bővítés szempontjából vannak lehetőségei, már csak azért is, mert a bővítési biztos magyar, akinek – az ellenzék véleményével szemben – nem kellene a nemzetiségének is búcsút mondania az Európai Bizottság biztosaként. Erre mutat az is, hogy minden állam arra törekszik, hogy befolyásos portfóliót kapjon a saját jelöltje. Várhelyi Olivér személyisége is adhat egy reményt arra nézve, hogy a bővítési folyamat is előrehaladhat és nem csak szép szavakban.
A Heti Tv a miniszterelnök rövidesen sorra kerülő pekingi látogatása kapcsán kíváncsi volt a magyar-kínai gazdasági és kulturális kapcsolatok jelenlegi állapotárra, a jövőbeni tervekre.
A kancelláriaminiszter elmondta, nagyon jól haladnak a kapcsolatok, hiszen Magyarország a motorja annak az együttműködésnek, ami tizenhat kelet-közép-európai ország és Kína között jött létre, egyébként jövőre lesz egy nagyszabású csúcstalálkozó is a vezetők között. Az EU-ban rövidesen Németország lesz a soros elnök, az információk szerint már most terveznek jövőre egy nagy csúcsot az EU tagállamainak, az EB vezetőinek és a kínai vezetők közreműködésével. Ez azt is mutatja, Európa is rájött arra, hogy a XXI. század egyik legbefolyásosabb országa Kína, amivel muszáj jó kapcsolatokat ápolni. Magyarországnak, a magyar kormánynak pedig mindig is az volt az álláspontja, hogy a világ vezető hatalmaival kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolata legyen.
Külföld:
A klímaváltozás elleni küzdelemről csütörtökön kezdődött tárgyaláson várható „csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az európai uniós csúcstalálkozót megelőzően. Kiemelte: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon. „Világos pénzügyi garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit fogjuk kitárgyalni” – tette hozzá a miniszterelnök.
- A megbízható első jelentések alapján történelmi eredményt ért el a Konzervatív Párt a csütörtöki előre hozott választáson Nagy-Britanniában.
A brit Konzervatív Párt csaknem negyven éve nem tapasztalt, földcsuszamlásszerű győzelemmel valószínűleg abszolút többséget szerzett az előre hozott nagy-britanniai parlamenti választásokon a választóhelyiségek zárásának pillanatában, csütörtök este közzétett exit poll eredménye szerint.
A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég által elvégzett felmérés szerint a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok 368 alsóházi mandátumot szereztek, 50-nel többet, mint a 2017-ben tartott előző választáson.
Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt frakciójának létszáma 86 fővel haladná meg az összes ellenzéki párt együttes frakciólétszámát. Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell.
A konzervatívok 1983 óta nem értek el ilyen jó választási eredményt. A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frakciója 191 fős lehet, 71 képviselővel kisebb, mint eddig.
A német szövetségi kormány szerint helytelen és indokolatlan lépés volt az orosz külügyminisztériumtól két Moszkvában dolgozó német diplomata nemkívánatos személlyé nyilvánítása – közölte a német külügyminisztérium. A közlemény szerint a berlini vezetés „sajnálattal veszi tudomásul”, hogy kiutasítottak két német diplomatát Oroszországból, és úgy látja, hogy Moszkva ezzel „rossz jelzést” küld német partnereinek. Mint írták, inkább arra lenne szükség, hogy az orosz hatóságok „komolyan és haladéktalanul” hozzájáruljanak egy berlini csecsen emigráns, a hivatalosan Tornike K. néven azonosított férfi meggyilkolásának feltárásához. Ez a hozzájárulás a többször és magas szinten előterjesztett kérések ellenére elmaradt, ezért nyilvánították nemkívánatos személlyé a berlini orosz nagykövetség két munkatársát december 4-én – idézte fel a német külügyminisztérium. Hozzátették: továbbra is sürgetően szükséges, hogy az orosz hatóságok segítsék a nyomozást, annál is inkább, mert a szövetségi legfőbb ügyészség magához vonta az ügyet, hivatkozva arra, hogy a gyilkosságot orosz állami szervek vagy az Oroszországi Föderációhoz tartozó Csecsen Köztársaság szerveinek megbízásából követhették el.
Több ezren tüntettek a környező bozóttüzek miatt sűrű füstbe burkolózott Sydneyben, Ausztrália Új-Dél-Wales államának központjában, klímavészhelyzet kihirdetését és a tűzoltóságnak nyújtandó támogatások növelését sürgetve. A mintegy hétezer tüntető közül sokan légzésvédő maszkban jelentek meg, s egyebek közt egy „A klímaváltozás közegészségügyi vészhelyzetet jelent” feliratú transzparenst tartottak a magasba. A megmozduláson felszólalt a helyi tűzoltók szakszervezetének szóvivője is, aki szemére hányta az ausztrál kormánynak, hogy 2011 óta nőtt a tűzoltóság támogatása, s hangsúlyozta, hogy a tűzoltó egységek forrásai vészesen fogynak.
Ha most volnának a választások, akkor Beni Ganz kormányt alakíthatna Libermannal a Közös Lista támogatása nélkül. Ha Szaár lenne a Likud vezetője, a párt 29 helyet kapna – legalábbis az izraeli 13-as tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint. Ha ma tartanák a választásokat, akkor a balközép párttömb 60 helyet kapna az izraeli parlamentben – a 13-as tévécsatorna közvélemény-kutatása szerint. Ezen kívül Beni Ganz, a Kék-Fehér párt elnöke kormányt alakíthatna Avigdor Liberman pártjával, a Jiszrael Beitenuval, anélkül, hogy a Közös Lista támogatására támaszkodna. A Kék-Fehér, Munkapárt-Híd és a Demokratikus Tábor 55 mandátumot szerezne, ami több, mint a jobboldali blokk, amely 52 képviselői helyet kapna. A közvélemény-kutatók azt is megkérdezték, hogyan szavaznának az emberek, ha Netanjahu helyett Gideon Szaár vezetné a Likudot. Ebben az esetben a párt 29 helyet kapna, a Jobboldali Pártok Uniója átlépné a belépéshez szükséges küszöböt, és a jobboldali blokk 55 helyre növekedne.
Gazdaság:
Négy dél-koreai vállalat összesen hetvenmilliárd forintot ruház be Magyarországon, és ezzel 300 új munkahelyet teremt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szöulban, miután tárgyalt Kang Kjung Vha dél-koreai kollégájával. Szijjártó Péter szerint az újabb magyarországi beruházásokról csütörtökön kötöttek megállapodást a négy dél-koreai vállalattal. A legmodernebb technológiákat felvonultató elektromos autóipari és egészségipari beruházások révén idén 900 milliárd forintra nő Magyarországon a dél-koreai beruházások értéke, amire a magyar gazdaságtörténetben még nem volt példa. Ezzel a Koreai Köztársaságból érkezik a legtöbb külföldi beruházás Magyarországra idén – mondta a miniszter, aki a nap folyamán több nagy dél-koreai vállalat képviselőivel is tárgyalt.
És végül egy kulturális hír:
- Händel és Mozart Messiásával készül a karácsonyra az Opera.
A Magyar Állami Operaház a Keresztény Évad alkalmából tűzi először műsorára szcenírozott formában Händel főművét. A Mozart-átirat Anger Ferenc rendezésében, Nádasdy Ádám új magyar fordításával csendül fel december 21-én az Erkel Színházban. A karácsonyi négy előadás szólistái Rácz Rita, Schöck Atala, Horváth István és Cser Krisztián, az Opera Zenekart és az Énekkart Kesselyák Gergely vezényli.
Időjárás:
Pénteken egy melegfront érkezése várható, élénkülő déli széllel. Délelőtt északkeleten várható eső, az északi határszélen helyenként hó, havas eső. Közben az ország délnyugati felén rövid időszakokra kisüthet a nap. Délutántól, nyugat felől újra beborul, és egyre többfelé ered el az eső, nyugaton és északon itt-ott havas eső, kevés hó is lehet. Éjszaka északira fordul és a Dunántúlon megerősödik a szél.
A jellemző hőmérséklet átlaga péntek reggel északnyugaton 0, délkeleten +5, péntek délután északnyugaton +5, délkeleten +11, fok körül alakul.
