Zsidóságot érintő lapszemle
Sajtófigyelés 2019. december 13.
Magyarország
A Mazsihisz a Várban ünnepli a Fény Ünnepét
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a szervezet különleges rendezvényéről beszélt, amelyet a Várban rendeznek meg Hanuka ünnepére.
www.breuerpress.com/2019/12/12/a-mazsihisz-a-varban-unnepli-a-feny-unnepet-2/
A Mazsihisz elnöke beszámolt arról, hogy rövidesen az agrártárca vezetőjével találkozik egy megbeszélésre, amelynek a témája többek között a Tu Bisvát ünnepe, ami a zsidó vallás egyik nagyon természetközeli ünnepe. Az agrárminisztiériummal együttműködve már évek óta tartanak a zsidó iskolákban az ünnep alkalmából különleges rendezvényeket, ami annyira megmaradt eddig a diákokban, hogy ezt a napot jelölték meg a legkedvesebbnek a tanév végén. Ilyenkor a különböző meghívott szakemberek a gyerekeknek bemutatják a magyar erdőket, a fafajtákat, az élővilág különlegességeit, mindezt úgy, hogy a szakemberek mellett még egy rabbi is elmondja a saját gondolatait.
Heisler András beszélt a közelgő Hanukáról is, megemlítve azt, hogy ilyenkor nagyon korán sötétedik, ezért is van sok vallásnál úgy, hogy az ünnepeikbe beépül a fény. A magyarországi zsidó tradícióban ezt az ünnepet otthon ülik meg, a Holokauszt után azonban sok helyen inkább közösségben ünnepelnek Hanukakor. A Mazsihisz ebben az évben, december 23-án, a Várban tartja meg a hanukai ünnepségét, ahol közös gyertyagyújtás és más szép programok várják a látogatókat, a betemetett nagy budai zsinagóga helyén.
A Mazsihisz elnöke a polgári esztendő végén elsősorban békét kívánt az embereknek, a világnak, mert jelenleg erre van a legnagyobb szükség.
Az interjú a 2019. december 13-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Egy magyar kultúrtörténeti emlék
Harsányi László társadalomtudós, a Fényből a sötétbe című könyv szerzője, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) történetének kutatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a kötetről, az egyesület Művészakciójáról.
www.breuerpress.com/2019/12/12/egy-magyar-zsido-kulturtorteneti-emlek-2/
Harsányi László elmondta, az OMIKE történetével akkor kezdett el foglalkozni, amikor fel kellett állnia a Holokauszt Dokumentációs Központ igazgatói székéből, egy vele együtt szintén távozott munkatársa hívta fel a figyelmét a témára, ami addig teljesen feltáratlan volt. Nekifogtak az anyagok gyűjtésének, készítettek egy weboldalt is, majd kiállításokat is szerveztek, a Zsidó Múzeumban, a Bajor Gizi Múzeumban, közben egymás után írt tanulmányokat is. Később közel két évvel ezelőtt gondolta azt, hogy az összegyűjtött dokumentumok, a megírt tanulmányok után egy kötetbe kell összefogni az OMIKE történetét.
A könyvet végül a Napvilág Kiadó jelenttette meg, a bemutató hatalmas érdeklődés mellett zajlott le a Goldmark teremben. Az OMIKE története egy nagyon jellegzetesen magyar történet – tette hozzá Harsányi László, így nem biztos, hogy idegen nyelven sikeres tudna lenni, de már az is nagy dolog lenne, ha itthon eljutna ez a könyv minél több helyre. Már csak azért is – emelte ki, mert ez az egyesület a magyarországi zsidóság egyik kitörölhetetlen emléke, de mellette ez egy jelentős magyar kultúrtörténeti emlék is egyben. Mert például a magyar kultúrtörténet eddig 1938-ban ért véget, majd a felszabadulás után kezdődött újra. Ami a két időpont között volt, azt eddig senki nem írta meg, senki nem dolgozta fel.
Az OMIKE történetének egyik legjelentősebb eseménye a Művészakció volt, amikor a művészeti életből a származásuk miatt kitiltott alkotóknak igyekeztek segítséget nyújtani. Róluk emlékezett meg egy emléktábla a Goldmark teremben, de a könyvbemutató kapcsán egy másik márványtáblát is átadtak, hiszen Harsányi László kutatásainak köszönhetően újabb művészek, alkotók neve és életpályája kerület elő a félhomályból.
Az interjú a 2019. december 13-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.
Külföld
hvg.hu
Óriási kártérítést fizet kényszermunkások után a Calgon és a Gucci tulajdonosa
A náci rezsim nyertese volt a Reimann család, amely most kényszermunkásoknak, holokauszttúlélőknek, illetve közvetlen leszármazottaiknak szeretne kártérítést fizetni.
Több száz millió eurót fordít a következő években a holokauszt áldozatainak támogatására, a náci rezsim idején az üzemeikben dolgoztatott kényszermunkások kártérítésére és a nyugati demokrácia erősítésére a Reimann család, Németország leggazdagabb gyáriparos dinasztiája, amely náci múltjának feldolgozása révén jutott erre az elhatározásra.
A Calgon vízlágyítótól a Jacobs kávén át a Gucci parfümig világszerte ismert márkák sorát egyesítő JAB Holdingot ellenőrző família családi alapítványának csütörtöki közleménye szerint minden követ megmozgatnak, hogy azonosítsák és megtalálják a nácizmus korszakában a gyáraikban dolgoztatott kényszermunkásokat, és kártérítést fizessenek nekik, vagy közvetlen leszármazottaiknak. Erre 5 millió eurót (1,7 milliárd forint) különítettek el.
Eddig 838 embert azonosítottak, egyikük sem zsidó vallású és egyikük sem koncentrációs táborból került az akkoriban a Benckiser nevet viselő céghez, amelyet idősebb és ifjabb Alfred Reimann vezetett. Róluk a család megbízásából 2016-ban elkezdett történettudományi kutatások kimutatták, hogy meggyőződéses nemzetiszocialisták és antiszemiták, és a náci rendszer nyertesei, gazdasági haszonélvezői voltak.
A család további 5 millió eurót a holokauszt áldozatainak támogatására fordít. A pénzt a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájával (Claims Conference) együttműködésben osztják szét a még élő, mintegy 400 ezer áldozat között.
A gyáriparos klán és a diktatúra kapcsolatát a második világháború után is vizsgálták több hivatalos eljárásban és arra a megállapításra jutottak, hogy Reimannék nem tettesek, hanem csupán „társutasok” – a náci rezsim külső támogatói – voltak, vagyonukat és vállalkozásaikat így megtarthatták.
Az új, független kutatási eredmények viszont egészen mást mutatnak. Idősebb és ifjabb Albert Reimann „bűnösök voltak, valójában börtönben lett volna a helyük” – nyilatkozott Peter Harf, a JAB Holding vezetője még márciusban a kutatás előzetes eredményeiről. Mint mondta, amikor a történészek bemutatták előzetes kutatási jelentésüket a család előtt, „szóhoz sem jutottunk, szégyelltük magunkat és mindenki fehér volt, mint a fal”.
A kutatás során feltárták Alfred Landecker teljes élettörténetét is. A mannheimi német-zsidó könyvelő egy katolikus nőt vett el, három gyermekük született, akiket a náci hatalomátvétel után katolikusnak kereszteltek. Alfred Landeckert származása miatt 1942-ben elhurcolták az Izbica nevű lengyelországi településnél kialakított zsidó gettóba, ahonnan rendszerint a Belzec vagy a Sobibór koncentrációs táborba szállították tovább a foglyokat. Alfred Landecker ezt már nem élte meg, Izbicában érte a halál, valószínűleg röviddel megérkezése után megölték.
Története azért fontos, mert egyik lánya, Emilie Landecker a Benckisernél dolgozott és viszonya volt ifjabb Albert Reimann-nal, akiről egyelőre nem tudni, hogy mennyire ismerte szeretője családi hátterét. Emilie Landecker három gyermeket szült a gyermektelen házasságban élő mágnásnak. A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermekeit 1965-ben adoptálta. Közülük ketten ma is a JAB Holding fő tulajdonosai közé tartoznak.
A Reimann-família a kutatási eredmények hatására átnevezte és átszervezte családi alapítványát. A szervezet ezentúl Alfred Landecker nevét viseli, és a kényszermunkások és a holokausztáldozatok támogatására fordítandó 10 millió euró mellett további legkevesebb 250 millió eurót – legalább tíz évig évente 25 millió eurót – fordít céljai megvalósítására.
Ezekről a célokról a többi között azt írták, hogy kötelezik magukat az antiszemitizmus elleni harcra, a nemzetiszocialista bűnök emlékezetének ébren tartására és a szembeszállásra a holokauszttagadókkal. Hozzátették: tudományos kutatásokat is finanszíroznak, annak jobb megértésére, hogy milyen tényezők vezetnek „a liberális értékek visszaszorulásához”, valamint „az intézményi stabilitás és a hatalmi ágak szétválasztásának aláásásához”.
„Munkánk fontos céljaként tartjuk számon ennek a trendnek a megfordítását” – emelték ki, hozzátéve, hogy különösen az ezredforduló idején született nemzedék (millenials) és az utánuk következő, úgynevezett Z generáció beállítottságát, értékvilágát tanulmányozzák majd. Kifejtették: felépítenek egy akadémiai, tudományos hálózatot is, amely annak a kérdésnek a vetületeivel foglalkozik majd, hogy miként lehet megvédeni az etnikai, vallási és kulturális kisebbségeket. Mint írták, meggyőződésük, hogy a „populista majoritarizmus” erősödésének közepette a kisebbségek védelme az egyik legfontosabb ügy a nyugati társadalmak számára.
A német Manager Magazin legutóbbi, 2019 elején közölt összesítése szerint a Reimann család becsült vagyona 35 milliárd euró, ezzel az első helyen állnak a német családok vagyon szerinti rangsorában.
www.dehir.hu/vilag/tamogatja-a-holokauszt-tuleloit-a-leggazdagabb-nemet-csalad/2019/12/12/
akibic.hu/2019/12/12/holokauszt-tuleloket-tamogat-a-leggazdagabb-nemet-csalad/
propeller.hu
Trump az egyetemi antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá
Donald Trump amerikai elnök az egyetemi Izrael-ellenes jelenségek és az antiszemitizmus visszafogását célzó rendeletet írt alá szerdán.
Az elnöki rendelet kiterjeszti az antiszemitizmus eddigi fogalmát, és szélesebb hatáskört ad a szövetségi oktatási minisztériumnak emberi jogi vizsgálatok megindításához azokon az egyetemeken és főiskolákon, ahol kedvezőtlen légkör veszi körül a zsidó vallású hallgatókat.
„Azt üzenjük az egyetemeknek: ha továbbra is meg akarjátok kapni az óriási mennyiségű szövetségi dollárt évente, akkor vissza kell utasítanotok az antiszemitizmust” – jelentette ki az amerikai elnök a rendelet aláírásakor szerdán este.
A rendelet értelmében megvonható a szövetségi támogatás az oktatási intézményektől, ha nem szállnak szembe az antiszemita kijelentésekkel és jelenségekkel, és nem lépnek fel az Izrael bojkottjára felszólító, úgynevezett BDS-mozgalom ellen. A mozgalom – amely meglehetősen elterjedt az egyetemeken – arra buzdít, hogy a palesztinokkal kapcsolatos politikája miatt bojkottálják és szankcionálják Izraelt, ne ruházzanak be az országban. A mozgalmat Izrael amerikai támogatói és egyes amerikai konzervatív körök antiszemitizmusként és rasszista megkülönböztetésként értékelik.
A BDS (Boycott, Divestment, Sanctions) mozgalomról Trump szerdán a rendelet aláírásakor úgy fogalmazott: „erőteljesen elítéljük ezt az antiszemita kampányt Izrael állam és polgárai ellen”.
Az elnöki rendelet az antiszemitizmust az érvényben lévő emberi jogi törvény egyik cikkelye értelmében veszi célkeresztjébe. Ez a törvény korlátozza az egyetemi és főiskolai programok szövetségi anyagi támogatását, ha azok faji, bőrszínbeli, vagy nemzetiségi hovatartozás miatt hátrányosan megkülönböztetnek hallgatókat. A törvény azonban nem érvényes a vallási okok miatti diszkriminációra. Ezt egészíti ki a mostani elnöki rendelet az antiszemitizmus fogalmának kiterjesztésével, mert kimondja, hogy az oktatási tárca az olyan jelenségek, mint az Izraelhez fűződő kapcsolatok miatti diszkrimináció ügyében is emberi jogi vizsgálatot indíthat.
A BDS-mozgalom szigorúbb szövetségi megközelítését bírálók szerint a rendelettel csorbul a szólásszabadsághoz való jog. A The Wall Street Journal című amerikai lap szerdán este az internetes oldalán idézte Suzanne Nosselt, az egyetemi szólásszabadság mellett érvelő, baloldali Pen America nevű emberi jogi csoport elnökét, aki azt mondta:
Ahelyett, hogy a megosztottságot hidalná át, ez a rendelet csak tovább tüzeli az Izraelről folytatott, már amúgy is heves vitákat az egyetemeken.
pestisracok.hu/trump-az-egyetemi-antiszemitizmus-visszafogasat-celzo-rendeletet-irt-ala/
www.szombat.org/hirek-lapszemle/trump-az-egyetemi-antiszemitizmus-ellen
