A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.11.27. reggelén

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2019.11.27. reggelén

Európát csak az mentheti meg, ha visszatalál valódi értékeinek forrásához, keresztény identitásához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A keresztényüldözésről szóló második nemzetközi konferencia megnyitóján a kormányfő kiemelte: Európa megmentéshez nekünk azok adhatják a legnagyobb segítséget, akiknek most mi segítünk. Mi azt adjuk az üldözött keresztényeknek, amire nekik szükségük van, otthont, kórházat, iskolát, és azt kapjuk vissza, amire Európának a legnagyobb szüksége van: keresztény hitet, szeretetet, kitartást – fogalmazott. Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar nép és kormány hiszi, hogy a keresztény erények békéhez és boldogsághoz vezethetik azt, aki gyakorolja azokat, ezért az alkotmány is kimondja, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Ez az örökség kötelez, hogy a magunk erejének megfelelően megvédjük a világban azokat a keresztény közösségeket, amelyek üldöztetést szenvednek – mondta. Felidézte: a magyar törzsek zöme, több százezer ember 1100 éve érkezett ide, rendezte be itt az életét. Előttük sok nép érkezett és tűnt el. A magyarokat máig furdalja kíváncsiság, hogy mi miért maradtunk meg. A legelfogadottabb válasz szerint katonai erényeink és vitathatatlan életerőnk nem lett volna elegendő, „megmaradásunk kulcsmozzanata a keresztény hit felvétele volt” – közölte.

 

Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját a Kúria. A Kúria a harmadfokú eljárásban helybenhagyta a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla bűnösséget megállapító döntését és a törvény kötelező rendelkezése alapján kétmillió forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottra. A Fővárosi Főügyészség hároméves nyomozás után 2012-ben emelt vádat hat ember – köztük az MVM-et 2005 és 2008 között vezető Kocsis István, valamint Szász András, az MVM volt főtanácsadója és Kocsis István felesége – ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, sikkasztás, pénzmosás és orgazdaság miatt. A vádirat szerint a vádlottak munkájuk során előnytelen szerződéseket kötöttek és ezzel összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az MVM-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek. A vádpontok között szerepelt hazai és szerbiai erőműfejlesztés, a magyar energianádprogram és több tanácsadói szerződés. A vádirat szerint a bűncselekményekhez a Szász András másodrendű vádlott érdekeltségébe tartozó offshore céget is felhasználták.

 

Az MSZP elnöke épület- és fűtéskorszerűsítési programokkal érné el, hogy kisebb legyen a légszennyezettség, javuljon a városok levegőjének tisztasága. Tóth Bertalan elmondta, a lakhatási válság a magas albérleti díjak mellett arról is szól, hogy ma több millióan élnek nem megfelelő lakáskörülmények között, ahol korszerűtlen a fűtés, fával, szénnel fűtenek, vagy a szemetet égetik el.  Ez a fűtési mód okozza a városokban a levegőszennyezést – mutatott rá. Közölte, épület- és fűtéskorszerűsítési, valamint épületszigetelési programot hirdetnek, ezeket az ellenzéki vezetésű településeken meg is valósítanák. Céljuk az, hogy az emberek képesek legyen más fűtési módot választani, ezzel pedig javulhat a levegő minősége – mondta.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője irányadónak nevezte a magyar kormány álláspontját bizonyos európai uniós kérdésekben, miután Várhelyi Olivér a bővítési és szomszédságpolitikai biztosi pozíciót kapta. Pócza István azt mondta, Magyarország álláspontja az Európai Unió bővítéséről az, hogy a Balkánt nem szabad elhanyagolni és átengedni más külső országoknak, például Oroszországnak vagy Törökországnak. Ezt figyelembe véve a biztosi pozíció azt igazolja, hogy a magyar kormányt nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai döntéshozatalban – vélekedett. Hozzátette: a magyar biztos ezzel a portfólióval sokkal nagyobb befolyással rendelkezik, mint a korábbi – adópolitikáért, kulturális kérdésekért, szociális kérdésekért felelős – biztosok.

 

Külföld:

Külön választási programot hirdetett a rasszizmus és a vallási kirekesztés ellen a brit Munkáspárt. A legnagyobb brit ellenzéki erőt ugyanakkor súlyos bírálattal illette Ephraim Mirvis, Nagy-Britannia országos főrabbija, aki szerint „hazug képzelgés”, hogy a Munkáspárt mindent megtesz az antiszemitizmus visszaszorítására. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője a rasszizmus elleni programot ismertető beszédében kijelentette: az antiszemitizmus minden formája hitványság, és ilyesminek nincs semmi helye a modern Nagy-Britanniában. Corbyn szerint ha a Munkáspárt a december 12-i előrehozott parlamenti választáson kormányra kerül, semmiféle formában nem fogja eltűrni az antiszemita megnyilvánulásokat. A rasszizmus elleni fellépést és a vallási egyenlőséget meghirdető program szerint a Labour kormányra kerülve törvénymódosítást hajtana végre, amely egyebek mellett minősített bűncselekménnyé nyilvánítaná a vallási intézmények elleni támadásokat.

 

Jogvédő szervezetek adatai szerint a Krím félszigetre mintegy 500 ezer orosz állampolgár települt át azóta, hogy a területet Oroszország 2014-ben önkényesen elcsatolta Ukrajnától – közölte Tamila Taseva, az ukrán elnök krími állandó képviselőjének helyettese az RBK-Ukrajina hírportálnak adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy a betelepülők igen jelentős arányt tesznek ki. 2014-es adatok szerint mintegy kétmillió lakosa volt az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaságnak. Tamila Taseva rámutatott, hogy a nemzetközi jog szerint tilos célzottan lakosságot áttelepíteni, és ily módon mesterségesen megváltoztatni egy terület népességének etnikai összetételét. Szavai szerint ezzel Moszkva is tisztában van, ezért jóval kevesebbet ismer el, az orosz statisztikákban csak mintegy 280 ezer áttelepülő szerepel. Elmondta, hogy eközben mintegy 25 ezer krími tatár elhagyta a Krímet. Összesen a hivatalos adatok szerint 50 ezren költöztek el a félszigetről, de Taseva szerint számuk akár kétszer ennyi is lehet, hiszen nem mindenki jelenik meg közülük a rendszerben belső menekültként, csak azok, akik szociális ellátásra szorulnak.

 

Elfogatóparancsot adott ki Törökországban az ankarai, az isztambuli, a konyai és a canakkalei főügyészség 189 ember ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-i törökországi puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal – jelentette a Habertürk török hírportál. Az ankarai nyomozás 37 embert, köztük a szárazföldi erők 32 aktív szolgálatos és négy, időközben leszerelt tisztjét érinti, beleértve két századost. A 36 katonát azzal gyanúsítják, hogy telefonon kommunikáltak a gülenista mozgalom azon megbízottjával, úgynevezett „tanítómesterükkel”, aki a hadseregen belül végzett tevékenységükért felelt. A szóban forgó civil a 37. gyanúsított. Isztambulban két párhuzamos nyomozás keretében is elfogatóparancsokat adtak ki a hatóságok. 27 embert, köztük jelenlegi és menesztett rendőrtiszteket, valamint tanárokat azzal gyanúsítanak, hogy felhasználói voltak a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazásnak, amelyen keresztül a török vezetés szerint a 2016-os összeesküvést is szervezték.

 

A palesztinok tiltakozásul az Egyesült Államok döntése ellen, hogy az izraeli telepeket már nem tekinti illegálisnak, felvonulásokat és erőszakos lázadásokat tartottak Júdea és Szamária (Ciszjordánia) területén. A lázadók egy része kövekkel dobálta az izraeli katonákat és autógumikat gyújtott fel. Az izraeli csapatok tömegoszlató eszközökkel reagáltak az erőszakos megmozdulásokra. Sechemben (Náblusz) a tüntetők elégették Donald Trump amerikai elnök, Mike Pomeo amerikai külügyminiszter és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kartonból készült mását.

 

Aviháj Mandelblitt izraeli főügyész szerint az izraeli jogszabályok nem kötelezik rá Benjámin Netanjahut, hogy lemondjon miniszterelnöki hivataláról az ellene szóló vádirat miatt.  Megállapította: nincs jogi alap arra, hogy lemondásra vagy visszavonulásra kötelezzék a kormányfőt. A legfelsőbb bíróság egyik 1993-as határozata, amely Jichák Rabin kormányában Arie Deri és Rafael Pinhászi miniszter ügyében született, azt mondta ki, hogy súlyos büntetőjogi vádirat esetén a minisztereknek távozniuk kell a kormányból. Azonban Mandelblitt kifejtette, hogy a kormány működését szabályozó alaptörvény nem határozza meg kimerítően azokat a körülményeket, amelyek a miniszterelnök „akadályoztatását” jelentik, s a törvény nyelvezete és célja elsősorban olyan helyzetekre irányul, amikor szubjektív vagy objektív módon nem lehetséges számára, hogy továbbra is ellássa miniszterelnöki feladatait.

 

Gazdaság:

 

Az Audi német autógyártó társaság 9500 állás felszámolására készül a hazai üzemeiben, Ingolstadtban és Neckarsulmban – jelentette a Handelsblatt. A német üzleti lap értesülése szerint az állások megszüntetéséről szóló terv a menedzsment és az üzemi tanács tárgyalásainak eredménye. Az is szerepel benne, hogy nemcsak leépítés, hanem létszámfejlesztés is indul, a társaság jövője szempontjából fontos területeken 2000 új munkahelyet hoznak létre. A leépítést a munkavállalói érdekképviseletek számára elfogadható módon és az aktuális üzletmenettől függetlenül, egy átfogó átalakítás részeként hajtják végre. A társaságnál maradó 50 ezer munkatárs foglalkoztatási garanciát kap 2029-ig. A Handelsblatt hozzátette, hogy az ingolstadti és neckarsulmi dolgozókat kedden tájékoztatják a tervekről.

 

Gazdaság:

 

Szerda délelőtt, a Dunántúlon borongós, a Dunától keletre zömmel párás, ködfoltos, rétegfelhős,  foltokban szűrt napsütéses idő ígérkezik. Délutántól, nyugat felől vastagodó felhőzet húzódik az ország fölé, majd este, éjjel több hullámban érkező esőket hozó ciklon éri el várhatóan térségünket. Már délután élénkülni kezd a déli szél, majd eleinte a Dunántúl térségében, éjszaka pedig már szerte az országban eleredhet az eső.

 

A jellemző hőmérséklet átlaga  szerda reggel 0 és 6, szerda délután északon 7 – 10 , délen 10 – 12, fok körül alakul.